Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-02-17 / 7. szám
“Az ég ét a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak” Máté 24:35. Entered as Second Class Matter at the I Post Office at Akron, Ohio, on 15tb I September, 1936. j REFORMÁTUSOK LAPJA VOL. XXXVIII. ÉVFOLYAM AKRON, OHIO, FEBRUAR 17, 1937 No. 7. SZAM Washington György AZ AMERIKAI FORRADALOM KIMAGASLÓ VEZÉRE (1732 február 22—1799 december 14) Egymással szemben állój testvérharcokban gyengülő kis földmives kolóniák egyetlen nemzetté való kovácsolása, — minden bizonnyal ez Washington György, az Egyesült Államok első elnökének legnagyobb érdeme. Ez a teljesítmény felér másféle sikereihez, amelyek között kiemelendő a tény, hogy egy gyakorlatlan, farmerekből álló hadsereggel győzelmet aratott a legnagyobb katonai és tengeri haderők fölött s hogy kiverekedte az Egyesült Államok függetlenségét. Washington édesapja ültetvényén született 1732 február 22-én a virginiai Westmoreland megyében. A fiatal Washington a szokásos nevelésben és oktatásban részesült, ami akkortájt “kijárt” minden fiatal “urfinak”. Az oktatásban szerepet játszottak a katonai tulományok, főként a harci eszközök kezelése, amikben Washington különösen kivált. Apja halála után, tizenhat éves korában, mint földmérnök foglalt el állást. Első katonai megbízatását 19 éves korában kapta. 1735-ben a Francia-Indián háborúban a virginiai haderők élén látjuk. A háború befejeztével visszavonult virginiai telepitvényére. Az ültetvényes csendes életét felkavarta a forradalmi mozgalom, ami lassan- kint áthatotta a kolóniákat. A legtöbb jómódú ember: birtokosok, magas tisztviselők, papok a Torikkal szövetkeztek, akik további hűséget esküdtek a királynak és az anyaországnak. Ellenben a forradalmárok, akik a Szabadság fiainak nevezték magukat, kisebb-nagyobb csoportokba verődve mind nagyobb teret kezdett hódítani. — Washington minden huza vona nélkül szegődött a forradalmárok táborába. így történt azután, hogy amidőn a telepesek nyilt felkelést hirdettek és Angliától való azonnali elszakadást követeltek, Washington a legnagyobb lelkesedéssel fogadta el a megbízást, hogy a Continentális hadak élére álljon. A forradalmi harcok a világtörténelem legmegkapóbb fejezeteit alkotják. Egy ideig úgy látszott, hogy a szervezetlen és elégtelenül felszerelt földmives hadsereg képtelen lesz megküzdeni a hatalmas angol hadsereggel. Különösen lehetetlennek tűnt ez, amikor kitűnt, hogy 25,000 amerikai “lojalista” szegődött az angolokhoz. Anglia legjobb seregeit amerikaiak alkották. Az angolok később mint egy 30,000 német Hessiánt (Hanoverit) hozattak át, akik gazdasági kényszerből öltötték magukra a katonai egyenruhát. A szervezett angol haderőkkel szemben Washington eleinte csak a szervezetien farmerek légióival birt. Az amerikai forradalmárok fizikai és szellemi ereje egymagában képtelen volna az ellenség irtó erejét legyűrni. Az amerikai kolóniák a rokonszenvező külföld segítségét is igénybe vették. A végső győzelmet főként a franciák segítsége biztosította. A franciák legjobb fiaikat, pénzt felszerelést és tengeri hajókat küldtek az amerikai forradalmároknak. Az amerikai forradalom lángja minden országba elért és szabadság szerető, katonai képességekkel rendelkező külföldiek egymásután ajánlották fel Washingtonnak szolgálataikat. A forradalmi harcok befejeztével a tizenhárom amerikai kolónia a szó szoros értelmében a csőd szélén állt. A kincstárig szekrények üresen álltak. A Kongresszus hatalma csak papíron létezett. Úgy tét- | szett, hogy a kolóniák lassanként egymás torkának esnek és független államokra sza-j kadva degenerálódnak, hogy végül is visz-: sza essenek Anglia karjaiba. Az alkotmány végső lefektetésével, Washingtont jelölték és választották meg az Egyesült Államok első elnökéül. A gazdasági és belpolitikai problémákat Washington ép oly messzelátó alapossággal intézte el, mint a milyen biztos kezekkel irányította a forradalmi seregeket. Ezidőben a legszélsőségesebb politikai véleményt Alexander Hamilton és Thomas Jefferson képviselték. Az előbbi széles méretű szövetségi kormányhatalmat hirdetett, mig ellenben Jefferson népjogokat követelt. — Washington mindkettőt államvezéri pozícióba emelte, mert úgy vélte, hogy midkét felfogás hozzásegítheti az amerikai kormányt egészséges kialakulásához. Szövetségi szakosztályokat alakítottak. A legfelsőbb bíróság és szövetségi itélőszékek megkezdték működésűket. Az amerikai ipar ki- fe'lődésének alapját megvetették, főként Hamilton tervei szerint. Jefferson és társainak viszont sikerült kivívni az alkotmány első tiz függelékét, ami a nép politikai és vallásszabadságát, valamint az e- gyes államok autonómiáját biztosítja. Amidőn Washington, a harmadszori jelölést visszautasítva, búcsú beszédét elmondotta, az Egvesült Államok kormánya erős gyökeret vert. Semmi ok sem volt már attól tartani, hogv az ország szétzüljön és az ellenség karjaiba hulljon. Washington visszavonulása után három évre halt meg a virginiai Mount Vernon birtokán, ahová azóta is ezrével zarándokolnak az amerikaiak, akik a hatalmas forradalmi vezér emlékét szivükben viselik. A keresztség írja NÁNÁSSY LAJOS (Vége) Gyakran halljuk komolygondolkodásu, vallásos emberek ajkáról azt a panaszt, hogy egyes egyháztagjaink megelégesz- nek annyival, hogy gyermekeiket a keresztség által külsőleg felvétetik a Krisztus Anyaszentegyházába, de mivel vallásos neveltetésükkel nem törődnek, sok közöttünk a megkeresztelt pogányok száma. Ez a helyzet valpban fenn áll, de ennek nem a keresztség az oka. A bajt ott kell inkább keresnünk, hogy sokan elfeledkeznek arról, hogy mivél a keresztség hatálya az egész életre kihat, Luther szavai szerint “a keresztyén élet nem egyébb, mint naponkénti keresztség, egyszer elkezdve, de aztán naponként gyakorolva”. Mint említettük, a keresztség kétoldalú szövetségkötés- Isten bünbocsánatot és újjászületést kínál és ad, az ember pedig szolgálja hűségesen és alázatosan az Istent. Mert az Atya, Fiú és Szentlélek Isten nevére megkeresztelkedni azt jelenti, hogy a megkeresztelt komolyan hisz az Atyában, Fiúban és Szentiélekben és úgy él, amint parancsolja azt az Atyja, Fiú és Szentlélek. A ki ezt nem tartja be, annál a keresztség nem éri el felséges rendeltetését. A természeti világban is csak abban az esetben fejlődhetik a kicsiny makk hatalmas tölgyfává, ha alkalmas talajba hull, ott gyökeret ver, kikel, ellene áll a viharnak és egyébb (Folytatás a 4-ik oldalon) BACSÓ PÁL 15 éven át volt a toledoi egyház gondnoka, az évi közgyűlés újra megválasztotta. Gratulálunk!
