Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-01-27 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-tk «Mal OLVASD A BIBLIÁT Hegyi Beszéd III. JAN. 29. A TÖRVÉNY BETÖLTÉSE. MÁTÉ 17—37. — Az Ur Jézus követése nem jelentett erkölcsi lazaságot; ő nem kevesebbet kivan követőitől, mint a törvényt. A különbség talán mégis ott van, hogy amikor az Ur vezetése alá bocsátja az ember a maga életét, akkor szüntelenül érzi azt, hogy egy drága Megváltónak kell engedelmeskednie; mig a Jézus Krisztus nélkül a törvény betűje az emberi szem elől sokszor eltakarhatta Isten arcát. Azért adta nekünk mennyei Atyánk a Jézus Krisztust, mert a benne való hit által könnyebb az ő törvényének betöltése. — Amikor az Ur azt mondja, hogy “azért jöttem, hogy betöltsem” — nem önmagára gondol, hanem azokra, akik helyett is meg kell ezt tennie: mi helyettünk; hogy az ő szegénysége által rheggazdagodjunk. JAN. 30. NEM ELTÖRLI. MÁTÉ 12,9—21. — íme, ez az ige ékes bizonyítéka annak a tételnek, hogy minden jó, ami az Ur kezéből származik, de minden eltorzul és megromlik, ami az ember kezébe kerül. A szombati parancsot az ő szere- tetének ajándéka képen adta; itt és egyebütt azonban már az emberi gyűlölet eszközévé vált. — Arra is felel ez az ige, hogy van-e és mi különbség van a krusztushivő számára az Ur napja és a “munkanapok” között? A Jézus felelete alighanem igy volna megszövegezhető: “Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni; a gonoszát pedig egyik napon sem szabad cselekedni”. Ábból pedig a szombatnapra semmi árnyék sem esik, ha a hét többi napján is ugyanolyan módon Isten dicsőségét növeli minden tettem. JAN. 31. KI A GYILKOS? LUKÁCS 12, 1—5. — Az kétségtelen dolog, hogy a lelkiélet területén a leggyorsabban ölő mérgek egyike a képmutatás. Akár jóhiszeműen gondolja valaki azt, hogy mines szüksége a lelkek nagy orvosára, akár pedig tudatosan rejti el valaki bünét-baját: a gyógyulás lehetőségét veti el magától. Ezért az Ur Jézus ettől a lelkűiéitől óvja azokat, akiket szeret. A két rossz közül jobb az, ha üldöznek és háborgatnak és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek; mint az, ha a farizeusok kovászából, a képmutatásból, csak egy csipetnyinek adtok helyet életetekben., FEB. 1. MEGBÉKÉLÉS ELLENSÉGÜNKKEL. MÁTÉ 18, 21—35. Vegyük tudomásul azt, hogy szivünk rossz- indulata közénk és Isten közé áll. Szeretném meglátni Isten megbocsátó atyai tekintetét, de nem látott át békételenségem falán. Lehet, hogy nyájas tekintetet fordít felém, de hiába: mert engem háborgó szivem köde vesz körül és a sötétségben vagyok. Az atya-fiu közeledés Isten és a lélek között tehetetlen, ha ugyanez hiányzik köztem és felebarátom között. Ha Palesztinában minden aranyat és minden ezüstöt összehordtak volna, akkor sem tett volna az ki 10,000 talentumot; az egész világ minden jóságát és emberi igyekezetét ösz- szehordanák, az sem volna elég ahhoz, hogy egyetlen bűnös tisztán állhasson meg az Atya előtt. De az a kegyelem, amelyet nála nyerünk, hasonló lelkületre kötelez! FEB. 2. KI A PARÁZNA? I. KOR. 6, 9—12. — E tekintetben ismét a magam- batekintésre szólít fel az Ur, hogy saját lelkem valóságos helyzetével tisztába jöjjek. Nem elég az, ha azt mondhatom: “Én soha nem tettem!” Ha igazán az Ur Jézus szolgája vagyok, szolgáltassam ki magamat annak a belső megtisztításnak, amely után alázatosan azt is mondhatom: “Áldott legyen az Isten, még csak gondolatban sem zavarja meg békességemet ez a bűn.” Jézus a törvény hatályát a szív érzéseire és gondolataira is kiterjeszti. Nem több dolog felől állapította meg azt, hogy a bűn, hanem a biin felől alaposabb képet és ítéletet adott: rámutatott annak gyökerére. És gyógyulásunknak itt, a szív mélyén kell kezdődnie (I. Kor. 6, 11.) és nem elégedhetünk meg pusztán tüneti kezeléssel. FEB. 3. AZ ELVÁLÁS. I. KOR. 7, 10—17. — Az Ur a leghatározottabban ellenzi az elválást éppen úgy, mint minden bűnt. Az elválás pedig a bűn nyilvánvaló gyümölcse. De az is bizonyos, hogy mindig megértéssel és gyöngéd szeretettel kezeli ezt a kérdést és nem akarja a bűnnel együtt a bűnöst is agyonsujtani. Az u. n. “lelki indokok”, mint az egyik fél hivő és a másik fél hitetlen mivolta nem arra ok, hogy a hivő fél az elválást keresse, hanem hogy a házasságban maradva, imádkozzék házastársa és gyermekei meg- szentelődéséért. FEB. 4. NE ESKÜDJETEK! JAK. 5, 8—12. Miért van szükségem arra, hogy szavahihetőségemnek esküvel adjak súlyt? Hát szeretet visszhangjaképen szeretettől túláradóvá teszi a mi szivünket is. Nemcsak Jézus és egy láthatatlan világ, vagy egy szükebb kiválasztott társaság, iránt, hanem hívők és hitetlenek, velem tartók, különmenetelők vagy ellenem támadók iránt egyaránt. Ez a Krisztus testének vérkeringése. Magyar dalosok Hesperiában Irta :Dr. Takaró Géza Hét szánalmas mezítlábas alak. Meg- állanak a sátor előtt. Rázendítenek a “re- gölés”-re. Aztán tovább mennek a következő sátor elé. Mindenütt úgy bánnak velük, mintha földönfutó idegenek volnának. Pedig magyarok, akik magyarokat látogatnak sátorról-sátorra. De külföldön szégyent hoztak a magyar névre. Az augs- burgi csatából megalázva, megcsonkítva kerültek haza. Az lett a büntetésük, hogy halálokig mezitlább kellett végezniük az énekmondók munkáját. Ez történt pár év hijján ezer esztendővel ezelőtt. Ez történt hét megcsonkított, mezítlábas, külföldön megszégyenült, otthon megvetett magyarral. Ma egy megcsonkitott, lassú halálra ítélt országból hatszor hét magyar ifjú nagy nemzetek sátorait látogatja. Kifogástalan csínnal öltözve, szegénységüket szemérmesen eltakarva, sátorról-sátorra járnak, Róma, Berlin, Bécs, London, Koppenhága, Varsó, és a többi díszes sorban. — Most az uj sor következik. New York nyitja meg. Utána husz-huszonöt amerikai város. Nem véres kardot, de vérző szivet hordoznak körül a világon. Amit az erős magyar kar nem tudott elérni, eléri az összetört magyar szív. Karddal, ha még oly önzetlenül és dicsőségesen forgatta is, végre mindig önmagát sebezte meg. Dalával mindenütt csak hódított, ahol megjelent. Kétezer év kellett hozzá, hogy fölfedezze ezt a drága örökséget. Mióta elhagyta az Ural-Altáj lejtőit, hü kísérője, bátoritója, vigasztalója volt a dal a magyarnak. Az első ezerév hosszú vándor- utja alatt meg tudta őrizni ezt a drága örökséget. Akkor fenyegette a veszedelem, mikor letelepedett. Amikor még hús és vér volt az, akinek szobra ott áll a szírien és magasan tartja a keresztet a Duna fölött, meghatódottan figyelte a malmot hajtó pogány magyar asszony dalát. De Gellért idegen volt. Lombardiai. Aztán püspök is volt. Kíméletlenül korholta az énekmondók társaságában duhajkodókat. A pogány magyar vele még eltudott bánni. Kétkerekű talyigáján fölvonta a Kelen- hegvre és letaszította a mélységbe. De az uj szellem már erősebb volt, mint a régi. És az uj vallás éneke is hangosabb volt mint a régi dal. Az Ambroziánus és Gregoriánus énekek elnyomták az ősi vallás énekeit, a pogány magyar dalait. De a magyarnak szüksége volt a magyar dalra. Fölcsendült lelkében, amikor a barázda fekete sorait követte, és amikor kapapengés zenekari kísérete mellett végezte nehéz nyári munkáját. Szólt a magyar nóta fonóban, rokkapergés mellett éppen úgy, mint a hegyoldalon szüretelék kórusában. Nem volt szalonképes az “úri nóta” kedvelők között. A vadvirágokat elfelejtették az üvegházi növények mellett. Mennyi drága szép dal mehetett veszendőben, ha most még ezer év múlva is két nagy és müveit szerelmese a magyar dalnak, valami nyolc ezret meg tudott menteni és rekordokon meg tudott örökíteni. Ezek túlélték az egyház fagyasztó levegőjét, a török pusztításait és túl fogják élni most már a románok irtó hadjáratát is. Itt zeng most az újvilágban. Milliókat bűvölt már meg eddig is a rádión keresztül. Régi magyar dalok. Palóc dalok. Karádi dalok. Vallásos dalok. Vig dalok. Magyar költők és zeneművészek interpretáló!. Petőfi, Liszt, Kölcsey, Kodály, Vörösmarty, Egressy — itt, Amerikában. Legelőkelőbb pódiumokon. Apolló szent madaráról hitték, hogy mikor a mitoszi Heszperiába, messze nyugatra jutott, ahol az istenek kertjében az aranyalmákat őrizték, halálát sejtve, szép panaszos énekkel fejezte be életét. A mi dalosaink nem hattyúdalokat, de egy élni akaró nemzet dalait zengik az aranyalmák modern Heszperiájában, Amerikában. AZ IDŐJÁRÁS Ha valamikor volt, úgy most valóban szeszélyes az időjárás. Az Egyesült Államok északkeleti részében napok óta zuhog az eső, Floridában a gyümölcsösökben a hőség okoz kárt, mig Californiában a nagy hó és fagy. Floridában 25 év óta nem volt ilyen meleg. Január 5-én például minden rekordot megtörő 85 fokos meleg volt. Karácsonynapja óta átlag 71 fok a meleg, 11 fokkal nagyobb a rendesnél.
