Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-09-14 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

5-ik oldal

A SZÍV ERŐSSÉGE

Ige: Zsid. XIII. 9.

Sokszor beszélünk az ember erejéről. Az egyiptomi gúlákkal kapcsolatban bámuljuk: hogy volt képes gépi eszköz nélkül azokat összehordani és összerakni... A világ különböző tájain milyen ügyességgel fogta igájába a nálánál százszorta erősebb állatokat... A jelenkorban pedig tulajdon szemünkkel szemléljük: hogy hódítja meg a levegőt, a vizet s uralkodik az Isten által teremtett elemeken: hidegen, melegen, esőn és viharon.

Ez a nagy emberi erő Istennel állítva szemben s Vele hasonlítva össze, milyen semmivé válik egyszerre. Termetünket egy centiméterrel sem növelhetjük meg. Életünket tetszésszerint nem nyújthatjuk meg. Halálos betegséggel szemben még a fejünket is elveszítjük. Ezekben a tényekben annyira eltörpülni látjuk az emberi erőt. Kiderül, hogy csak viszonylagos az az erő, amiről sokszor dicsekedve emlékezünk meg.

Az a nagyobb igazság, hogy az ember gyarló, gyönge és támaszra szorul.

Erőssége, támasza kétféle lehet: hamis és igazi, valódi.

I. Hamis erősség, ha valaki egészségében bízik. Annak is csak bizonyos ideig van varázsa. Amig napunk a delelőig jut, úgy szórjuk sokszor azt el magunktól. Gondoljunk a mértékletesség különböző fajtáira: evésre, ivásra, paráznaságra, dob- zódásokra. A delelőn túl már elveszti az iránta való bizalmat. Olyon hamar bebizonyosodik, hogy csak pára az is.

Hamis erősség a vagyon is, a pénz is. Fut ez a világ utána, mert azt látja, azzal mindent el lehet érni, mindent meg lehet venni. Elérhető vele a hatalom is. Barátokat tud szerezni. Kényelmet tud biztosítani. Ami szem, szájnak ingere, megkapható általa. És 30 évnek a távola mégis mást tanít. Sok vagyonos, pénzes ember lett földönfutóvá, szegénnyé és szorult más könyöradományara. Sok ember kereste e miatt a hullámsirt, vagy a golyót.

Hamis erősség az emberekben való bizalom is. A barátságnak sok, szép vonása van. Felüdül az emberi lélek, amikor valósággal habzsolhatja a jó emberek közelségét. A társtalanságnak rettenetes leverő hatása van. És mégis az emberekre való támaszkodások sok meghasonlásnak, kiábrándulásnak volt a szülőoka. Sajnos, az embereknek nagy árnyékaik vannak s a bűn az érdek szolgálata miatt eltávolítja a legjobb barátokat is.

Hamis erősség a tudomány csalatkoz- hatatlanságában való hit is. Voltak idők, amikor azt hitték, hogy akinek tudása van, az jó ember, boldog ember. Csak fel kellett szerelni az embernek magát annyiamennyi tudománnyal s annak birtokában olyannak képzelte magát, hogy a maga lábán is megállhat. Ne feledjük el soha, hogy a “mindentudás” vágya egyszer az embert már kiűzte a paradicsomból és boldogságának elveszítését vonta maga után. A tudás korlátolt keretek között mozoghat. Határa van. Származhat belőle sok öröm, de boldogságot még nem adott.

II. Igazi erősség forrásául a szent Ige

az Isten kegyelmét nevezi meg. “Jó dolog, hogy kegyelemmel erősittessék meg a szív” E szó: kegyelem jelent támaszt, jelent irgalmat, jelent szeretetet, jelent válságot és üdvösséget. Minden benne van, amire nekünk az életben szükségünk lehet.

És ha arra gondolunk, miért adta a jó Isten a maga kegyelmét az egyetlen erősségül, meg kell értenünk azt, hogy ebben a világban bűn volt, van és lesz, ami a mi szivünkből árad ki s ez megzavarja világunkat, életünk szépségeit, örömeit, ellentétbe hoz Istenünkkel s a legnagyobb bizonytalanságba sodorja az életünk irányát. Kiszámithatatlan szeszély szerint dönt romba, pusztít el minden értéket, teszi kietlenné, sivárrá és örömtelenné a földet. Ahová befészkelte magát, ott megszűnt a tisztaság, ott nincs rend, nincsen béke, mert ezek éles ellentétben vannak a bűnnel. És ebben, mint malomkő között a buzaszem, úgy őrlődött fel az emberi élet. Isten azonban megkegyelmezett s ezzel olyan erősséggel vette körül életünket, hogy eltűnt belőle a félelem, a bizonytalanság, az ingadozás. Ezt pedig Jézus Krisztus által kaptuk. A kegyelem erőssége Benne vált valóra.

Ebből az a tanulság: életben és halálban támaszkodjunk a Jézus Krisztusra.

SONGS OF OUR FATHERS

I. MENYBÉLI FELSÉGES ISTEN

Almighty God, who rul’st on high,

Thine wondrous glory in the sky Joyous souls gathered about Thee Manifest to us endlessly.

All the earth hath come from Thy hand; Hence Thy works forever must stand.

Though Thou dwelest in grand estate Thy stength and honor be so great,

Still we, who are dust, and earthy,

By grace are called to be worthy Of sonship divine. Thou art then Our Father who art in heaven.

Szenczi Molnár Albert.

II. MINDENHATÓ! LEBORULVA.

Oh, Almighty, bowed before Thee,

Humble and without one claim,

Spirit-filled and exultantly We adore Thy holy name.

One speck of dust tells thou art wise;

A dewdrop Thy glory belies.

Everywhere Thy greatness shines;

Thy presence all things enshrines.

If our souls ever long to soar Lord, above this earthly din;

Should we seek past all worldly roar Heavenly peace and calm to win:

God eternal, oh hear, we ask,

Oh, Thy fatherly grace so vast What Thy faitful people pray:

Grant us peace upon our way.

Szilágyi Ferencz

(Ezeket a szép dicséreteket Tóth Béla s. norwalki lelkipásztor fordította angolra s engedte meg közlésüket. Hálás kö- szönetiink illeti ezért őt.)

ÁHÍTAT

“Szükségemben az Urat hívtam, az én Istenemhez kiáiltottam, szavamat meghalta templomból és kiáltásom eljutott füleibe.”

(Zsoltár 18, 7.)

Testvérem, aki ezt az igét olvasod, ne sóhajts föl: de jó annak, aki ezt megtapasztalta, hanem próbáld ki, mennyire igaz ez a mondás. Elsősorban el kell ismerned, hogy szükségben vagy. Lehetsz jómódú ember, de lelked a bűn ínségét szenvedi. Azután kiáltani kell a te Istenedhez, azaz legyen számdora Isten élő, nélkülözhetetlen valósággá. Végül templomából kell hozzá kiáltanod, azaz szent házát szeretned, a hívekkel való közösséget ápolnod kell. Ha pedig ebben bármi baj meggátolna, gondold meg: templom a tested, ebből a templomból kiáltson a lélek Istenhez. Tapasztalatból mondom: nem fogsz megcsalódni.

*

Pár évvel ezelőtt nagy hófúvásban igyekezett haza a vadul hullámzó Dunán át Ordasról Paskra egy házaspár. A révészek nem akarták elindítani a ladikot, látva a nagy veszedelmet. “Te maradj itt, — mondta a férfi feleségének — nekem mennem kéll” — s biztatta az evezősöket, hogy csak vágjanak neki. “Az én életem sem drágább, mint a tiéd.” — felelt az asz- szony. Beszálltak, de a csónak nem tudott elindulni. Belecsaptak a hullámok. A hivő asszony magában imádkozni kezdett: “Uram, Te a tengert is ketté választottad, segíts át bennünket!” Abban a percben a hullámzás közepén egészen a túlsó partig sima esik támadt a vizen. Baj nélkül célhoz értek. “Fölfogta a szelet a Paksi hegy” — mondotta a két révész. Pedig sokkal nagyobb hatalom parancsolt a Dunának nyugalmat ...

A VASÁRNAPI MUNKASZÜNETI LIGA a teljes munkaszünetért. A kereskedelmi érdekképviseletek által életrehivott munkazsüneti liga Ilovszky János, a Baross- szövetség országos elnökének vezetésével rendkívüli ülést tartott, amelyen megvitatták a kereskedelmi munkának a vasárnapi és szentistvánnapi szüneteltetéséről készült rendelettervezetet. Az ülést résztvevői megállapították, hogy még további lépésekre van szükség addig, amig a magyar kereskedelem egységes kívánsága, a teljes vasárnapi munkaszünet végrehajtva nincs. A részletekre vonatkozóan a liga javaslatot terjeszt a kormány elé s kívánja, hogy azokban a városokban és községekben, ahol vasárnap tartanak hetipiacot, ezt a kormány hétköznapra tétesse át s hogy a dohányárusok vasárnap csak reggel 7-től 12-ig tarthassanak nyitva. A liga a karácsony mindkét napjának, a husvét és pünkösdnek megünneplését is sürgeti.

A FRANCIA REFORMÁTUSOK országos gyűlése kimondotta, hogy az egyházhoz való tartozáshoz nem elegendő, ha valaki beleszületik az egyházba, hanem személyesen is vallást kell tenni az Ur Jézus Krisztusról, valamint fogadást arra, hogy az egyháznak buzgó, kegyes és élő tagja lesz.