Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-05-19 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik -ilcial Kelemen Pál AZ ELSŐ MAGYAR AZ AZTEC ÉS MAYA TEMPLOMOKBAN Kelemen Pál műtörténész Pünköst esti előadása alkalmából, irta: Takaró Géza A napokban egy könyvet kaptam Londonból. Cime “Battlefield of the Gods”. Azt hittem, a kiadótársaság a lelkészhez küldötte. Fehér lapjai piros és zöld vászonba vannak kötve. Talán a magyarhoz küldetett a könyv. De ez a szin megfordítva mexikónak is nemzeti színe. Mindent megmagyarázott a szerző neve: Pál Kelemen. (A Pál á-val nyomtatva.) Azután hozzám jutott egy sereg újság cikk, magyar, német, francia, angol, spanyol lapokból kivágva. Budapestről Mexi- cóig úgy szólván minden nagyobb városban megemlékeztek a kiváló műtörténész előadásáról, amelyeket egyetemeken és egyébb tudományos intézetekben tartott; továbbá most megjelent könyvéről, amelynek egyik bírálója Angliában azt írja. ösz- szehasonlitva az eddig megjelent hasonló tárgyú két leghíresebb munkával (Huxley és Lawrence müveivel) : “Én inkább választom Kelement az én vezetőmül azon a történelem-gazdag földön.” Ott járt a magyar tudós nagy műveltségű amerikai feleségével, ahol azelőtt igazán csak a madár járhatott. Vagy pedig Lindbergh, aki a Carnegie Institute, illetőleg a Harvard University kérésére megfigyeléseket tett a magasból a tropikus dzsungel fölött, amely jobban őrizte az őslakók kincseit, mint azok elfogyott számú ivadékai. 1925 óta, amikor megindultak a kutatások száz és száz bozót-irtó Máya ivadék közreműködésével, egészen a mai napig újabb és újabb, egészen eredeti és egyedülálló érdekességek, drágaságok, kincsek kerültek elő. Mindezekbe bevezeti az olvasót és a hallgatót a magyar tudós, akiben előtanulmányainál fogva, — amelyet a Harvard, Pennsylvania, Washington és New Orleans egyetemein, továbbá nagyobb amerikai múzeumokban és európai intézetekben, képtárakban stb. végzett, — egyedül az archeológus, a történettudós és a műtörténész. A hierog- lifes Máya kődombor müvektől és vert arany dekorációktól Cortesz Indián veretű ezüst poharáig, sőt azontúl Diego Rivera ultra-modern festő művészetéig mindenütt teljesen otthon érzi magát a magyar kutató. Végig vezet bennünket a különös formájú, jaguár és kígyó dekorációs templomok, teknősök és galambok házai között és be-pillantást enged ezred éven át elrejtett 'titkaikba. Kelemen Pál református magyar újabb dicsőséget szerzett fajunknak. * ti te te % te te te te 5f Phone: 1130 JENKINS & BROWN FUNERAL DIRECTORS with Chapel 144 PLEASENT STREET MORGANTOWN, W. VA. Temetésrendező és balzsamozó. — Kocsik, •f székek minden alkalomra. í te te A gyászfelek a házi kápolnát, imatermet dijtalan használhatják. “Ezt a kollégiumot nem engedjük veszni!” Egy kis füzet fekszik előttünk, zsúfolva statisztikai adatokkal és hiteles feljegyzésekkel az ősrégi debreceni református kollégium alapítványairól. Küszöbön áll ugyanis az intézet 400 éves jubileuma és ezt az alkalmat ragadta meg Jakucs István, a kollégium jelenlegi kiváló igazgatója, hogy egyfelől megörökítse a nevét azoknak, akik adományaikkal és alapitvá- nyaikkal a debreceni Alma Matert négy évszázadon keresztül fenntartották, másfelől pedig hasonló áldozatkészségre serkentse mindazokat, akik egykor a kollégium alapítványaiból ösztöndijakban és támogatásban részesültek. Azt irja egy helyen ebben a kis füzetben Jakucs István : — A református gimnázium ifjúsági segitőegyesiileténél is minden segélyosztáskor ki szoktuk irni, hogy “a segélyt mindenki kölcsönnek tekintse, s ha az életben jól megy dolga, gondoljon arra, hogy akkor is lesznek szegény‘tanulók.” Négy évszázad viharain s megpróbáltatásain keresztül a magyar református egyháznak ezt a szellémi fellegvárát csakugyan kizárólag a hivek áldozatkészsége tartotta fenn és amint figyelmesebben böngészni kezdjük az adakozásokat és alapítványok statisztikai adatait, a nevek, a dátumok és a számoszlopok mögött egyszer csak megnyílik előttünk a magyar történelem és egy példa nélkül álló erőfeszítés izgalmát érezzük idegeinkben. A kollégium négyszázéves élete a balsorssal való küzdelmek egyetlen láncolata. Voltak idők, amikor a bécsi kormány megtiltotta a városnak, hogy fizesse a tanárokat. Erre jöttek és fizették a tanárokat az adományozók. Voltak idők, amikor Bécs intésére az intézetet tápláló anyagi források mindenfelől elapadtak. Erre jött maga Debrecen városa, de titokban, különféle furfangos cimeken juttatván segélyeit a kollégiumnak és éhező diákjainak. Aztán voltak idők, amidőn a vereskakas meglátogatta a diákokat s a kollégium porrá égett. Nos, erre már megmozdultak oiszágszerte a református hivek és megmozdultak a ládafiában a forintok és a garasok és felépült az uj kollégium, mely ma is dísze és büszkesége Debrecen városának. Hogy pedig az uj kollégiumban se a diákok, se pedig a tanárok szükséget ne lássanak, jöttek az alapitványozók, mágnások, föidesurak, papok, tanárok, hivatalnokok, iparosok, egyszerű gazdálkodók és mindenféle jó magyar emberek, akik között 1886-ból Szakszó Rezső debreceni római katholikus plébános nevét is megtaláljuk 50 forinttal, ennyit adományozván a kollégium kántusának, mert-szépen énekelt Huzli Károly kisprépost temetésén és igy tovább : ezekben a boldog időkben s az ország minden részéből négymillió korona tevődött össze a debreceni kollégium céljaira, hogy aztán jöjjön a világháború, a hadikölcsön, meg 1918-ban az összeomlás és jóformán az egészet elvigye ... így jelent meg aztán a kollégium szomorú falai között Baltazár Dezső dr. alakja. — Ezt a kollégiumot pedig nem engedhetjük veszni, — mondotta Baltazár püspök, — amig csak a tudomány világossága, az evangélium tisztasága, az emberszeretet áldása és a hazaszeretet kötelme becses lesz előttünk!... A debreceni egyházkerület egyik gyűlésen, 1922-ben, hangzottak el ezek a szavak és Baltazár Dezső röviddel utóbb kiutazott Amerikába. Azzal a szándékkal, hogy íelhivja az amerikai magyarok figyelmét a kollégium válságos helyzetére és előteremti gyűjtéssel azt az összeget, amelyet a világháborúban lerongyolódott Magyarországon hiába kért és keresett volna. Utazása teljes sikerrel járt és az amerikai magyarok adományaiból megmentette az ősi kollégiumot. Még csak annyit, hogy Jakucs István a kollégium alapítványairól irt statisztikai felsorolásához ezeket a szavakat fűzi: — Hányán vannak, akik a régi szép ösztöndíjaknak köszönhetik, hogy elvégezhették tanulói pályájukat; a kollégiumnak köszönhetik, hogy emberré lettek. Ha mindnyájunkban felébredne az a hálás lélek, amely boldogemlékü püspök urunkat nagy tettekre indította, nem lenne ma nehéz helyzetben a kollégium, nem lenne diáknyomor, nem kellene tandíj nemfizetése miatt kimaradni a szegény diákoknak s nem kellene száraz koszton kínlódni azoknak, akik az egész országban legolcsóbb tápintézeti dijat sem tudják megfizetni. . . . A debreceni Alma Mater felett — úgy látszik — ismét beborult az égbolt, pedig mily szép lenne a 400 éves jubileu- mot^j|!^M<ű^jnaj3sütésbenHInnepeln^^^^^ KERESZTYÉNSÉG SZENTLÉLEK NÉLKÜL (Folytatás az első oldalról) jesedni, az Isten ujjászülő erejét megjelenni. Ha kimész innen, újra kezded a harcot és sohasem tudod azt mondani: engem megtartott, engem átalakitott, tudom kinek hittem, jertek én velem. Igen, mert azt sem tudjuk, ha vagyon-e Szentlélek. Mindebből világos, hogy a keresz- tyénség mint hatalmi szervezet, az isten- tisztelet mint szertartás, az istenismeret mint theológia, az egyház mint intézmény, a Krisztus halála mint történeti tény, mind-mind magában véve elégtelen, ha nem vettünk Szentleiket, amely hitet ad, világosságot gyújt, bizonyságra vezérel, ujjászül, átalakít engem, az anyaszent- egyházat, s egyszer majd az egész világot. Ez a prédikáció mutatvány a Kálvin Könyvtár legutóbb megjelent kötetéből, melynek cime: ÉGŐ CSIPKEBOKOR. Rádió prédikációk 1935—36-ból. írták: Dr. Ravasz László, Berecky Albert, ifj. Biberauer Richard, Forgács Gyula, Dr. Fónyad Dezső, Muraközy Gyula, Sebestyén Andor, Dr. Soos Béla, Szabó Imre, Dr. Szabolcska László. Ára 2.40 Pengő, kiadja a Sylvester . Nyomda, Budapest, Hermina-ut 37. VAN OTTHON ZSOLTÁRA ÉS IMAKÖNYVE? 4
