Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-05-08 / 18. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal AZ ÓTESTAMENTUM A BÜNBÁNATRÓL MÁJ. 7. — AZ IGAZI BÜNBÁNAT. — Jób 42, 1-—6. Az igazi bünbánatnak az Istennel való találkozás a föltétele. A szemtől szembe kerülés Istennel. Amig csak hallgatásból ismerjük Istent, addig a bün- bánatunk, a magunk elitélése is csak a hideg belátás dolga, amelyhez azonban a szivünknek semmi köze. Amikor szembekerülünk a mindenható, csodatévő Istennel, mint Péter ott a Genezáret tavánál (Lukács 5, 1—11,), akkor roskadunk le előtte a porba a magunk nyomorult, elveszett voltának a tudatában. MÁJ. 8. A BŰNBÁNÓ A MAGA NYOMORÚSÁGÁBAN. Zsolt. 38. — A bűneim legnagyobb nyomorúsága az, hogy elválasztanak Istentől. Nem tudom miattuk Istenben a kegyelmes Istent, a megengesztelt mennyei Atyát látni, csak az erős. bosszúálló Istent, aki sújt és ostoroz, amint arra rászolgáltam. De bűneim elválasztanak embertársaimtól is. Csupa részvétlenséget, sőt ellenséges indulatot, kárörömet látok bennük. Jó azonban, hogy bűneim nemcsak elválasztanak Istentől, hanem oda is hajtanak hozzá. Amikor már nem bírom a terhüket, leroskadok velük Krisztus keresztjének a tövébe. MÁJ. 9. — A BŰN VALLÁS, MINT AZ IGAZI BÜNBÁNAT BIZONYSÁGA. Neh. 9, 1—2; Zsolt. 32, 1—-5. — Az igazi bünbánat bünvallásra nyitja meg a szivet és az ajkat. A döntő jelentőségű megint az, hogy Isten színe előtt valljuk meg minden szépitgetés, magunk mentegetése, enyhítő körülményekre való hivatkozás nélkül a magunk nyomorult, mindenestől tökéletlen és minden jóra képtelen voltát. Ezt az Isten előtt való bíinvallást azonban nyomon kell követnie az emberek előtt való színvallásnak is, amely egészen természetszerűleg az Isten gyermekeihez való oda- csatlakozással és a világ fiaitól való elszakadással jár. MÁJ. 10. — Á BŰNBÁNÓ EGYETLEN REMÉNYSÉGE A KEGYELEM. Zsolt. 130. — Minél inkább, megtanulunk igazán a mélységből kiáltani az Úrhoz, annál inkább érezzük, hogy ha az Lír szá- montartja a bűnöket, akkor semmiképen meg nem maradhatunk, annál mélyebben föltárul előttünk Isten bűnbocsátó kegyelmének a gazdagsága. Ha megtanulok igazán semmivé válni előtte, akkor lesz mindenben minden a számomra. MÁJ. 11. — EGY BŰNBÁNÓ EMBER IMÁDSÁGA. Dániel 9, 4—10. — A bűnbánó ember nem a maga igazságában, érdemes voltában, hanem Isten nagy irgalmasságában bízva terjeszti az Ur elé a maga esedezéseit. Bár tudnánk mindnyájan úgy imádkozni, mint Dániel, olyan alázattal és olyan bizodalommal. Amilyen fennhéjázóvá tesz bennünket az, ha a mások bűneitől nem látjuk meg a magunkéit, éppen olyan mélységesen megaláz, ha a magunk bűnei terhén fölül még a mieink, a családunk, az egyházunk, a nemzetünk bűneinek a terhe is reánk zuhan. A keresztyén embernek pedig mindezt hordoznia kell. amint a Megváltó az egész emberiség bűnének a súlyát hordozta. MÁJ. 12. — DÁVID BÜNBÁNATA. Zsolt. 51, 3—19. — Az igazi töredelmes bünbánatnak örök példája ez a zsoltár. A magam mindent elrontott nyomorúságának ellentéteképen Isten mindent helyrehozó, mindent jóvátevő, teljhatalmú irgalmának a föltüntetése. A bűn lényegének az a világos meglátása, hogy az nem a magam vagy mások ellen elkövetett ártalom elsősorban, hanem Isten tökéletes szentségének a megsértése, amelyet éppen ezért egyes-egyedid a tökéletes isteni irgalom tehet jóvá. MÁJ. 13. — A MEG NEM ALÁZ- KODÓ EMBER HIÁBAVALÓ BÜNBÁNATA. — I. Sám. 15, 12—31, 35. — 1. Emlékoszlopot állít magának, ahelyett, hogy Istennek adná a dicsőséget. 2. Isten akaratát csak felében-harmadában teljesíti, de viszont azzal kérkedik, hogy engedelmeskedett az Lírnak. 3. A felelősséget engedetlenségéért másokra igyekszik hárítani. 4. Bűnét csak azért vallja be, hogy ezzel elhárítsa magáról az érte járó büntetést. 5. Az Istennel való békesség látszatát akkor is fönn akarja tartani, amikor az valósággal nincs meg többé. Képmutató. Őrizz meg. Uram, az ilyen lelkidéitől!‘ A gyermekmunka A gyermek-munka eltörlésére vonatkozó alkotmány-módositás tizenhárom éve járja és koldulja az egyes államok törvény- hozásait, hogy a szükséges háromnegyed többséget megkapja. Sajnos, az utóbbi hetek mindenkit meggyőztek róla, hogy reménytelen a kísérlet, mert több államban a módosítás ellen szavaztak. Minthogy pedig nyíltan sehol nincs szemük a törvényhozóknak, hogy a gyermekmunka mellett szavazzanak, mindenütt találnak valami ürügyet, amely jogcímet ad a gáncsra. Roosevelt elnök azt üzente a kongresszusnak és azt mondta a nemzetnek, mikor a Supreme Court megpakolásának a jogát és lehetőségét kérte, hogy alkotmánymódosítással belátható időn belül célt nem érünk. A gyermekmunkára vonatkozó módosítási javaslat mindenben igazolja az elnököt és csak a vak nem látja, hogy a nagytőke az egyes államoknál az alkotmány módosítását el tudja gáncsolni. Hiszen a gáncsvetéshez mindössze tizenhárom állam törvényhozására van szükség. A második generáció szava az elsőhöz Bizonyosan hallották, vagy legalább is olvasták mindnyájan az elmúlt hetek megrázó tragédiájáról, amelyekben — sajnos — magyar testvérek játszották a vezető szerepeket; tragédiákról, amelyek nemcsak megfagyasztották bennünk a vért a puszta hallásra az eseteknek, de zavarba hoztak bennünket a szégyen-érzetnek és felelőtlenségnek különös érzésével. Nincs szükség egyiket se elmondani a megtörtént esetek közül, nem is akarok tovább velük foglalkozni, hanem egyenesen fölteszem a kérdést: vájjon mi amerikai magyarok nem érezíink-e bizonyos erkölcsi felelősséget ezekért az esetekért? Az amerikai magyar ifjúság szempontjából tekintve a dolgot én úgy érzem, mind a szülők, mind a gyermekek felelősek. Hiányzik magyarságunkból a megfelelő szellem és lelkűiét. Hiányzik a kötelesség és felelősség érzése családunk, egyházunk és magyar testvéreink iránt. Ezt csakis egy bizonyos cél felé való harmonikus együttműködéssel lehet elérni. Mi lehet e cél? Nevezhetjük egységnek, összhangnak a magyarság között egy idegen földön, megőrizve ezer éves létünk kultúráját. Bizony nagyon igaz, hogy igen sok dolog van, ami csalogatja ifjúságunkat messzebb és messzebb a tiszta, nemes formáitól a szórakozásoknak, de mi úgy gondoljuk, hogy az ifjúság többsége helyes ve- vetés mellett fölfigyel a céltudatosan szervezett csoportok hívására és nem engedi magát elsodortatni olyan attrakciók által, amelyek igen sokaknak a bukását okozták már. Ezt a vezetést kérjük mi a szülőktől, akik most itt vannak és az amerikai magyar ifjúság szüleitől, bár hol is vannak. Ha őszintén feltesszük .a kérdést, me- lvik csoportot választják gyermekeik számára: azt-é, amelyik kulturális eszmények és jellemképzés céljából szervezkedett, vagy azt. amelynek egyetlen célja a kártya, ivás, kétséges jellemű egyénekkel való keveredés : bizonyára egy pillanatra se haboznának a döntésben. De ennek a fontos döntésnek azonnal meg kell történni. Magyar állapotaink követelik. Mi, ifjúság, kérve-kérjiik a szülőket, támogassanak bennünket, hogy a helyzeten enyhíthessünk. Rendelkezésünkre állnak az eszközök arra, hogy jó és tiszta szórakozást nyújthassunk fiatalságunknak. Már azzal dicsekedhetünk, hogy hetven tagú körünk van. mind aktiv és munka-kész ifjú. Gyűléseinken a legszélesebb területekről vett tárgyakat vitatunk meg, vallásos tárgyaktól kezdve kiváló magyar irók, hazafiak és más egyéniségek élet-rajzáig, emellett társas szórakozásokról is gondoskodunk. Végül, nem szabad-é várnia és remélnie e város ifjúságának, amely tényleg a legkomolyabb szándékkal fogott itt munkához, ismétlem — nem szabad-é várnia a szülők teljes és odaadó közreműködését? * * Király József new yorki ifjúsági e'iiök beszéde (lerövidítve) a 69-ik uccai gyülekezethez a múlt vas. istentisztelet alatt. •«> OLVASGATJA OTTHON BIBLIÁJÁT?
