Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-04-17 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik «Idái Király kell, magyarok ? T. Sátn. 8, 5—8. Király kell, magyarok? Király kell tinektek, Kinek esküjében Igazán hihettek? Kinek hűségében Igazán bizhattok? Kitől mindent vártok? Kitől mindent kaptok? Aki visszaszerzi, Amit eldobtatok: Békét, honi földet S a bővebb falatot? Ki értetek áldoz. Ki vezérel jóra; Ki bősz ellenségtől Éltetek megóvja? Aki behegeszti Millió sebetek, Aki résztvevőén Beszélget veletek? Aki lelket lehel Minden halott csontba, Kinek édes ajka Élet vizét ontja ? Aki átszenvedett Mindent e világért, Aki éltét adja Minden barátjáért? Ki elé minden bajt Bármikor vihettek, — Magyarok, király kell, Ilyen kell tinektek? Én ismerek egyet: Költünk járó-kelő. Alázatos, szelíd, Terhűnket viselő. Én ismerek egyet: Mindent látó-tudó, Hibánk, bűnünk előtt. Mégis szemet hunyó. Én ismerek egyet. Törvényét is tudom; Soha nem járhattok Jobb, igazabb utón. Én ismerek egyet: Mi közülünk való, Nem idegen tőlünk. Nyelvünkön szólaló. Érti a nyelvünket. Érti a lelkünket, Szivünkbe lát, s mégis Megbecsül bennünket. Megbecsül bennünket Barátként szolgálva: Hivebb és jobb királyt Sohsem lelnénk nála! pedig Bodor Dániel lelkész és Eszterhay András képviselő választattak meg. — Az egyházmegye kimondotta, hogy ezentúl őszi gyűlést is fog tartani. Az őszi gyűlés Elyriában lesz október harmadik hétfő­jén, A gyűlés a következő uj tisztikart vá­lasztotta meg: Szeghy B. János e. megyei elnök. Laky Zsigmond titkár. Bacsó Béla jegyző. . Bernáth Árpád pénztárnok. Kováchy M. Andor jogtanácsos. Fodor József végrehajtó hiz. tag. Nincs szomja hírnévre, Nem birtokra vágyó; Egyforma előtte: Szolga, polgár, báró. / Nincsen olyan szegény, S nincs oly koldus, árva, Kinek az Ő szive Ki ne volna tárva. Velünk vagyon folyton, Szárnya alatt járunk; Soha, soha nem hagy, Ha mi rátalálunk. Megmondta magáról: Ő a világ fénye; Ki rászegzi arcát. Nem bujdosik éjbe’. Megmondta magáról: Ő az ut, az élet; Igazi üdvötök Benne keressétek. Akarjátok tudni, Mi e király neve? “Velünk az Isten”Ő! Ki volna ellene? Akarjátok-e őt. Ki ennyi jót kínál? Kiáltsátok nosza: Éljen Jézus király! Éljen Jézus király! Éljen Ő mibennünk, S miként Ő Istenben, Mi Benne pihenünk! Éljen Jézus király! Leljük meg a békét, Világi viharnak Biztos menedékét. Éljen Jézus király! Vessük vésznek végét, Leljük meg lelkűnknek Örök üdvösségét. Éljen Jézus király! Hazánknak határa Kiterjed alatta Az egész világra. Éljen Jézus király! Ki békéi kezéhez, Soha meg nem szomjaz. Soha meg nem éhez. Éljen Jézus Király! Kiáltsátok velem, “Velünk az Isten” ő, S mienk a győzelem! Bernáth Lajos Az ótestamentum a megtérésről ÁPR. 16. — FELHÍVÁS MEGTÉ­RÉSRE. — Hóseás 6, 1—3; Jerémiás sir 3, 40—4L — Az Ótestamentum jellemzé­séül egyenesen azt mondhatjuk, hogy az a bünbánatra és megtérésre felhívó irat. Az első bűnbeesés, Dávid esete, a válasz­tott nép hűtlensége példáiban és annyi másban, megdöbbentően mutatja fel a mi elesésünket, hűtlenségünket. De velőkbe markoló megtérésre való felhívásokban és vigasztalásokban is gazdag a töredelme­sekhez.-— Ilyenek a fent jelölt igék is. ÁPR. 17. — A MEG NEM TÉRŐ- HÖZ AZ UR SEM TÉR. — Zakariás 1. 3—6; Jeremiás 18, 7—10. — Ahol a kegye­lem jelei hiányoznak, a látszólagos meg­térés után, ott a megtérésből is hiányzik valami, vagy épen csak szinleges az. A va­lódi bünbánat éppen úgy a Szentlélek munkája, mint a kegyelem kiáradása. Azért e kettő elválaszthatatlan egymástól. Szól ez úgy az egyes léleknek, mint a nép­nek. ÁPR. 18. — A MEGTÉRÉST PÓ­TOLNI AKARÓ VALLÁSOSSÁG UTÁ­LATOS AZ UR ELŐTT. Ésaiás 1, 2—15. — Mily megdöbbentő az embernek az a hajlandósága, hogy Isten kívánságát vala­mi pótszerrel igyekszik helyettesíteni és az engedelmességet — ami szivbeli tény — annak külső utánzatával cseréli fel. Megdöbbentő, mert ilyen hamis életjelen­ség az egész teremtettségben ismeretlen. De halálosan veszélyes is, mert viszafelé elsülő fegyver. A próféták legtöbbször ez ellen emelik fel dörgő szavukat. ÁPR. 19. — SZIVÜNK SZERINT TÉRJÜNK ISTENHEZ. — Jód 2, 12—13. A próféták abban ereszkednek alá éppen az ujtestamentumi mélységre, hogy a szív­nek viszonyát Istennel, tüntetik fel ujjá- rendezendőnek, szemben a külső magatar­tás elrendezésével. Mert a szív minden életnek a forrása. Mivel azonban ez a tör­vényben is benne van (Y. Mózes 10, 16— 17.), a törvény prófétái. ÁPR. 20. — ŐSZINTE MEGTÉRÉS — GYŐZELMI FORRÁSA. — I. Sámu­el 7, 12—13. — Ez igéhez, a fenti cim után, alig kell magyarázat. Tedd, amit a hiinbánat-predikátor hirdet az előbbi ver­sekben (3—6.) és tapasztalni fogod, amit e versek Ígérnek! ÁPR. 21. — ISTEN ADJA A MEG­TÉRÉST. — Jerémiás sir. 5, 19—22. — Mindazáltal ne véld, hogy a megtérés em­beri munka — akkor emberi módon sem­misülne is meg, csakhamar. Isten munkálja azt tebenned. Ezt az írás sokszorosan ki­fejti. Keress erre vonatkozó igéket, hogy hited mélyebbre alapozd! ÁPR. 22. — A KEGYELEM IDEJE LEJÁR! — Ésaiás 55, 6—7. A kegyelem­re vonatkozó bibliai tanitás egyik fontos vonása éppen az, hogy örök és változha- tatlan. (3. vers.) De a kegyelem elfogadá­sára — vagyis a megtérésre — szánt idő véges. Az Ur hosszutürő, de nem örökre tűrő. Siess hát, óh vonakodó bűnös, — méginkább te, óh visszaesett keresztyén! Ha megtértél: egyedül Istené a dicsőség, — ha elveszel: egyedül magadra vess! T

Next

/
Thumbnails
Contents