Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-04-17 / 15. szám
2-ik oldai AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA TAVASZ VOLT akkor is, riigyfakasztó, uj életet adó tavasz. 1521 április 17-et írtak. Nevezetes dátum ez. Olyan esemény történt ezen a napon, mely uj korszakot nyitott az emberi nem életében. Mi történt ezen a napon? Az emberi jogpk, lelkiismereti szabadság, igaz élet prófétáját, Luthert, a wormsi gyűlés elé idézték. Egyik oldalon ott állott a régi romlott, önző, sötétséget szerető világ- minden hatalmával, tekintélyével. Császár, hercegek, grófok, pápai követ, egyházi előkelőségek, érsekek, püspökök. Egyik oldalon a világ hatalma, pompája, gazdagsága. Másik oldalon az Isten embere, Hans Luther szegény bányász fia, Luther Márton. Luthert felszólitották, _hogy tanításait vonja vissza. Mi lesz? Helyt áll-é, vagy megtagadja Jézust? Az Isten embere megszólal. — Erőteljesen, bátran beszél. Majd jgy végzi: “Nem jó a lelkiismeret ellen cselekedni. Itt állok, másként nem tehetek, Isten legyen segítségemre!” A legfontosabb pillanat volt ez. Benne volt az uj kor, a demokrácia, puritánizmus, szabadságharcok csirája. Megindult az uj élet, az emberi lélek tavasza, az emberi lélek szabadságharca. Tavasz van mpst is. Kint a természetben is, az életben is. Emlékezzünk. Nyerjünk erőt, bátorságot a harcra, mig el nem jön a győzelem. Dr. U. F. Gárdonyi Géza- GONDOLATAI H I T i cséreteket hordjuk ősszé. Még sohasem j j olvastam olyan halotti beszédet, amely teljességében bucsuzás. A gondolatoknak j mily szárnyalására van alkalom, mikor a ■ rabok búcsúznak a szabadságra menőktől! [Mikor a sötétségben marakodók búcsúznak attól, aki Istenhez indul! Mennyire jössze lehet kapcsolni a végtelenségbe sugárzó ideákat e földi élet kisszeriiségével. |Az ilyen beszéd vigasztaló is, meg igaz is. > ' * Ravasz László PÜSPÖK A KERESZTYÉN UNIÓ GONDOLATÁRÓL A csillagvizsgáló azt mondja, hogy csak a nyolc bolygót láthatja megnagyi- tottan. A többi ezernyi ezer csillag bármilyen teleszkópon át nézve is csak akkora, mint szabadszemmel nézve. Ebből az következik, hogy az mind nap. Micsoda erő tartja azokat ott a kietlen magasságban? S mink még kételkedünk, bogy a mi életünket az a KÉZ nem bírja megtartani.! * A templom közepén az örökmécses ég. Napos időben elhalványul, szinte eltűnik a mécses lángja. De mikor elborul az ég, mikor sötétség száll a templomba, a láng élővilágok Az ember szivében is van szent örökmécs: A HIT. * Ha a magunk esze szerint intéződnék az életünk, első dolgunk volna, hogy a vénülést meg a halált kivetnénk a sorsunkból. És folytatnánk az életet még erősebb küzdelemmel, vesződnénk a vagyongyűjtés munkájával s vagyonunk biztositásá* val, agyarkodnánk az embertársunkra, akik utunkban állanak, s gondot gondra hurcolva haladnánk gyorsan azon az utón, amelynek a ' égé: öngyilkosság. Mily balgondolkodás: halotti beszédben azon erőlködni, hogy a halottról di* Csodálatos a szőlő kacscsa. Hogy terjeng, tapogatódzik mindenfelé! Hogy rá- tekeredik fűszálra, drótra, faágra! Milyen csomókat köt! Az esztelen szőlő! Még csodásabb az ampelopszisz, a- mely falakra mászik fel. Tapadó ujjacskái nőnek, s reátapadnak a legsimább falra is. Reá tapadnak olyan erősen, hogy alig lehet leszakítani onnan. Hát a kobaea selyemszál-vékonyságu j logodzó szálai! Hogyan behatolnak min jelen hasadékba, minden kéregbe! Akár vé jkony, akár vastag, amibe kapaszkodnia kell, s akár gömbölyű, akár szögletes, a Ikobaea összeköti vele az életét. Ha az Isten az oktalan növénynek nem ok nélkül adta a fogódzó, ragaszkodó képességét, vájjon az emberi szívnek mindennél erősebb kacscsa, ujja, lánca és fonala ok nélkül köti-e az élőt az elköltözött- höz ? * Aki elméjével az Isten felé fordul, megérzi, mint a vak a napfényt. * Sirkő-irat: HISZEK EGY ISTENBEN. * Valahányszor olyan gondolatot olvasok, amely Isten ellen szól, mindig olyasfélét érzek, mint mikor a muzsikában hamishangot hallok. * Aki mindent hisz, — gyanakszom rá, hogy buta. Aki semmit sem hisz, csak amit testi szeme láthat, — arra már nem is gyanakszom .. . * Akár theista, akár atheista, logikátlan, ha ezzel a szóval veri az asztalt: — Ez igy van! Helyesen-csendesen mondjuk csak: — így vélem. A tudomány mindig egy hamis bankót tép széjjel, amelyet mi igaznak tartottunk. Nekünk ez rosszul esik. De csakhamar megvigasztalódunk mert nyújt helyette egy másik hamis bankót. Aki valakinek a vallását becsmérli, épp olyan, mint aki bemegy valakinek a szobájába és a falon függő képeket fitymálja. * ■Hitetlen könyvek.... Elirtóztatnak, mint azok a lábtörlők, amelyeken ez a mondás lovasható: Isten hozott! S a- vendég az Isten szent nevébe törli a sáros lábait. * Hitetlenek albumába: Mégis csak furcsa, hogy a világmindenségre azt mondjátok: — Van. Arra meg, aki csinálta, azt mondjátok: — Nincs. Ravasz László püspök, mint az Országos Református Lelkészegyesület elnöke, az egyesület hivatalos közlönyének szombati számában vezércikket irt, s ebben újabb szempontokkal egészíti ki a hétfői presbiteri vacsorán a keresztyén unióról mondott beszédének gondolatmenetét. A tennivalókat foglalja ősze a következőkben : 1. Elmélkedjünk arról, hogy a felekezetek közötti harc többet árt az egész keresztyén vallásnak, mint amennyit használ az egyes felekezeteknek. Meggyőződésem szerint, amikor két theológus be akarja bizonyítani egymárról, hogy a másik hitetlen csaló, bálványimádó, kárhoza- tos eretnek: azt nem éri el, hogy a másik fél azt elhigyje neki, de a harmadik fél mind a héttőről elhiszi azt, amit az egyikről a másik állít. Ez a “harmadik fél” úgy értékeli a katolicizmust, ahogy a tizenhetedik század protestáns politikusai látták és azt a véleményt táplálja a protestáns- izmusról, amit Pázmán Péter és társai tanítottak. Ha pedig mind a kettőt elhiszi, akkor az egész keresztyénségről kell azt állítania, hogy szemenszedett ostobaság és égbekiáltó hazugság az egész. Szükség tehát, hogy minden vitában benne legyen az ellenfél nem-vitatott igazságának elismerése és megbecsülése és a tévedés kimutatása mellett próbálja megvédeni a henne rejlő mély és örök keresztyén, vagy vallásos igazságot. 2. Elmélkedjünk arról, hogy nemzeti szempontból a különbaző-felekezetüség- ben egy nagy előny rejtőzhetik: az, hogy ennek a világnak keresztyén művelődése színesebbé és gazdagabbá válik s elszákit- hatatlan szálakkal szövődik bele az egyetemes európai művelődés élő szervezetébe. Ezáltal Magyarország teljesebben belegyökerezik az európai kultúrába, mert annak minden protestáns, minden katholi- kus ágazatával összenő. Pannonhalmának nagy érdeke, hogy Debrecenben viruljon a világkálvinizmus magyar ága, s Debrecenre nagy ajándék és biztatás az, hogy a magyar katolicizmus világközössége ezen a földön megmutassa a maga világhatalmát. A katholikus és protestáns magyarság nemes versenyéből a nemzeti művelődés birtokállománya gyarapszik és* ügye halad előre. ' • 3. Gondoljuk végig, mely pontokon azonos a protestántizmus érdeke a katho- licizmus érdekével? Kétségtelen közös ügyünk, hogy ezen a földön a keresztyén erkölcs legyen úrrá; közös érdekük, hogy minél több magyar legyen Krisztusnak minél hivebb követője. Közös érdekünk, hogy a vasárnapot megszenteljék, a gyermekeket istenfélelemben neveljék, a családi élet szent és termékeny legyen, irodalomból, művészetből tiszta és nemes szellem sugározzék, a dolgozó ember élhetőbb heyzetbe jusson, a tőkés többet áldozzon közjóra, az embari méltóság előtt meghódoljon a hatalom; egyszóval, hogy a Hegyi Beszéd szellemében értelmezett Tízparancsolat ezen a magyar földön intézményekben, emberekben: a nemzet egész életében érványre jusson. 4. Végül próbáljunk egy olyan szellemi légköft teremteni, hogy jó magyar embe- |rek, akiknek Isten részt adott nemzetünk I vezetéséből, jóindulatú polgári érintkezést
