Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-04-07 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7-ik oldal Legközelebb a Columbia egyetemen e hó­ban tartandó estélyen fognak fellépni. A műkedvelő csoport, amely meghí­vást kapott Alpha, New Jerseyben tar­tandó előadásra is, a 69-ik utcai Magyar teremben legközelebb április 10-én este tart előadást. Három külön darabot fog­nak az ifjak előadni. Beléptidij 50 cent. NT. TAKARÓ GÉZÁNÉ köszönettel nyugtázza az óhazai özvegy papnék szá­mára tett újabb adományokat. U. m.: Nt. Kruchio Antalné $2, Séra Zsófia $1, a New Yorki Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet ko­szorú megváltás címen Viktor Bácsi em­lékére öt dollárt küldött a Csontos árvák­nak Magyarországba. Követésre méltó szép példa! DR. TÓTH SÁNDOR a Board of Home Missions megbízásából a következő helyeken végzi evangelizálással összekö­tött látogatásait az illető egyházak kéré­sére. Közben e, m. gyűléseken és lelkészi konferenciákon is részt vesz. Ápr. 13—18, Racine, Wise. Ápr, 21—27, Milwaukee, Wise. Ápr. 29—Máj. 2, Chicago—Burnside, 111. Máj. 6—18, Detroit, Mich. Máj. 19, Zelionople, Pa. Máj. 20—21, Springdale, Pa. Máj. 22—28, Pittsburgh, Pa. Máj. 29—Jun. 4, Johnstown, Pa. TOLEDO, O. URAM ! JÓ VOLT NEKÜNK a nagy­héten és husvét ünnepén a hívek seregé­vel és Te veled együttlenni. Jó volt nekünk a Gecsemáné és Golgota után a nyitott sír­nál megállni, újra bizonyosságot nyerni: JÉZUS ÉL! Jó volt nenünk az élő Jézus­sal kötött szövetségünket, az úrvacsorá­ban megújítani. Boldogság és hiterősitő volt azt látni, hogy velünk együtt 209 fér­fi, 273 nő és 8 beteg, összesen 490 lélek részesült az Úrvacsora áldásaiban. Harsányi Iduska Nagypénteken megböbbentő hir ütötte meg szivünket: Harsányi Iduska meghalt. Azon a napon, melyen Megváltónk igy szólt: Atyám! a te kezedbe teszem le lel- kemet! — Harsányi Iduska is letette lel­két a mennyei Atya kezébe. Hazament az Atyjához és régen elköltözött édesap­jához. Harsányi Iduska a toledoi egyház alapitó és templomépitő lelkészének, Har­K R I S Z T U S BALASSA IMRE Regénye Péter, az öreg halász ültében elszenderedett. Feje mellére csuklott és pillái lezárultak. Andorás, az öccse már akkor mélyen aludt. És a többi ha­lászok is mind aludták már a szegény, dolgos emberek igaz ál­mát, amely rövid, szűkre szabott, de Isten kegyelmes bölcses­ségéből mély és üdítő. Mert jön az ébredés nemsokára és akkor folytatni kell a munkát a szegény ember fiának; Már magasan járt a hold ezüst zacskója és végighullott belőle az ömlő ezüstpénz a vizen; szerteszórta ott az ég a temér­dek kincset. A halászok ébredeztek. Hümmögve, mélyeket fohászkod­va, tagjaikat ropogtatva. Berakták a hálót, meg a varsákat a bárka fenekére, hogy éji halászatra menjenek, mig magasan jár a hold. Belökték a hajót, nagy loccsanással pottyant a vízbe magas fekete orra és a dermedt víztükör mintha följajdult volna, mikor durva élével megsebezte szendergő tükrét. Az evezők csobbanva merültek bele a tóba és a bárka megindult befelé. jézus sokáig nézett utánuk. Ott állt a hajó orrában az öreg Simon, akit neveztek Péternek is. Sötét, görnyedt alakja egybeolvadt már a távolodó bárka fekete törzsével. Mintha idomtalan faragott bálvány volna a hajó magas orrán. De a bál­vány mozgotj is. Előre-hátra, előre-hátra. Hosszú evezőt moz­gat az öreg és álló helyében dűl belé az evezőbe, úgy ösztökélve, hajtva beljebb, egyre beljebb a hajót. Nemsokára elmerültek a sötétségben, mely a hold eziist- utján túl ráfeküdt a tóra. Egy darabig még hallani lehetett az evezők csapását, a viz loccsanását. Még vissza-visszaszállt a csöndességen át a kiáltás : — Haj-hó ... haj-hó .. . Azután a csönd újra átvette a maga birodalmát. Jézus is elnyúlt a fövenyen és a kihunyt parázs mellett elaludt. Arra ébredt, hogy újra evezők lapátolják a vizet. Fölült. Hunyorgó szeme a tó derengő síkját kémlelte. A bárka jött visszafelé, a Simon Péter bárkája. Mogorván iitődött partnak magas orra. Mogorván másztak ki belőle a halászok. A hold óriási tallérja most csúszott be éppen a láthatár fe­kete bugyellárisába. Kialudt az ezüst fény, végig borzongott a hajnal lehellete a vizen, libabőrös lett az és hideg lett az embe­rek nyaka körül. Jézus látta, hogy a háló üres. és üres a fonott kosár, amely a bárka végében hever fölforditva. Azért voltak hát mogorvák a halászok, mert nem volt zsákmány. Hiába volt a meglopott álom és minden igyekezetük hiába volt. Jézus akkor igy szólt az öreg Simon Péterhez: —■ Vidd a bárkát mélyre és eresszétek meg hálóitokat a halfogásra. Az öreg Péter összeráncolta vén homlokát. Bütykös hü­velykujja ritka hajában babrált. A hangja bosszús volt és érdes. Rekedt is volt a vizi virrasztásban. Mester, — szólt Simon Péter — egész éjszaka fáradoz­ván, semmit se fogtunk, még csak egy apró halacskát se! És szemrehányóan nézett Jézusra, mintha azt mondaná, hogy imé, te még rádupláznál balszerencsénkre, hogy újra visz- szakergetnél a tóra, mindhiába! De csak gondolta ezt a halász és szája nem mondta ki a bosszús beszédet. Kevésszavu volt ő, mint a halászok általában. Megszokta a vizen a hallgatást, megzokta azt, hogy némán fi­gyelje a háló dugóját, mozdul-e az, és kémlelje a vizet, kutassa az ég felhőit, füleljen a messzi szélzugásra, amit csak a halászok füle hall. Nem szólt semmit. És Jézus akkor ránézett, szomorú, bá­natos, bus nézéssel. Az volt ebben a nézésben, némán és beszé­desen. az a szemrehányó kérdés: “Simon Péter, te nem hiszel nekem ?” És Simon Péter lesütötte a szemét. Halkan szólt, mintha csak folytatná, amit az imént mondott: — De a Te igédre megeresztem a hálót. A boritékadományok összege $311.25 A szent jegyeket Bacsó Pál gondnok aján­dékozta. Az áldásokban gazdag nagy hétért Istené a dicsőség! HARSÁNYI IDUSKA TEMETÉSE sányi Istvánnak és nejének, Bertók Idá­nak leánya. Iskoláit Toledoban és Tiffin- ben, a Heidelberg Collegeban végezte. Toledoban miiködütt mint tanítónő. Gyá- : szólják: édesanyja özv. Harsányi István- né, aki egyházunknak 12 évig diakoniszá- ja volt. Nagyanyja, özv. Bertók Gáborné, nagybátyjai: Nt. Harsányi Sándor, Frank­lin, N. J.,^ Nt. Harsányi László New York, Nt. Bertók Béla Pocahontas, Va., Bertók Gyula, a toledoi egyház jegyzője, Nt. özv. Révész Mihályné, Hetei Gyuláné és az óhazában Nt. Harsányi Pál és Nt. özv. Kecskeméti Ferencné és családja. Továbbá Nt. Dienes Barna és családja, Nt. Kalassay Sándor és családja., Keresztszülei, sok ro­kon, barát, iskolásgyermek. Temetése igen nagy részvét mellett husvét harmadnapján, március 30-án volt. A temetési szertartást Dr. L. Long, Rev. Reinder, Nt. Dienes Barna, Nt. Bacsó Bé­la és Dr. Újlaki Ferenc végezték. Harsá­nyi Iduskát egyelőre a toledoi temető krip­tájába helyezték el, később pedig Bridge- portra, a családi sírboltba viszik.. Ravatalod virágerdőjének virágai el­hervadtak, de te oda mentél, hol sohasem hervad el a virág. Isten veled — viszont­látásra ! TÓTH KÁROLYT, B. Tóth János és neje testvéreink legfiatalabb gyermekét, labdázás közben oly szerencsétlenül ütöt­te meg a labda, hogy kórházba szállították és megoperálták. Állapota igen súlyos volt. Most már — Istennek hála — a javulás ut­ján van. LORÄNTFFY NŐEGYLETÜNK ez évben sem feledkezett el az örömszer­zésről. Vasárnapi iskolánk tanulóit hús­véti csokoládé himessel ajándékozta meg. Jézus mondotta: “Aki csak egy pohár vi­zet ad is, jutalmát veszi!” Az örömszerzés­ért nyerjen jutalmat a jócselekvésben meg nem lankodó Lorántffy Nőegylet.

Next

/
Thumbnails
Contents