Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-04-18 / 15. szám
6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Biblia olvasási kalauz Emlékvers: Keresd először Istennek országát és az ő igazságát és mindezek megadatnak nektek. Máté 6:33. Hétfő: Kis értékek. Lukács 12:13- 21. — Az ember önző és telhetetlen. Önzésből fakadt a bűn s a telhetet- lenség az oka a legtöbb bajnak és nyomorúságnak a mi ebben a világban van. Ezért mondja Jézus: “Tá- voztassátok el a telhetetlenséget, mert nem a vagyonnal való bővöl- ködésben van az ő élete.” A példázatban a gazdag ember magáról és a vagyonáról beszél, holott nekünk magunknak semmink nincsen. Minden vagyon, minden tehetség csak az Istentől bizonyos célok elérésére nyert megbízatás. Tanuljuk meg és igyekezzünk arra, hogy életünknek egyik vezető elve legyen, amit Jézus mond, aki magának szerez kincset és nem gazdag Istenben, előbb vagy utóbb mindent elveszít. A gazdag ember mindent elveszített és maga is elveszett. Segits Atyánk mindnyájunkat arra, hogy az örökkévaló kincsek megszerzésére törekedjünk egész életünkben! Kedd: Nagyobb értékek. Lukács 12:21—34. — Az ember nemcsak önző és telhetetlen, de aggodalmaskodó is. Az aggodalmaskodó ember nem hisz Istennek a jóságában és nem bizik atyai segedelmében. Miután önző és telhetetlen csak magában bizik s igy nem csoda ha folytonosan aggodalmaskodik. Jézus nyilván megmuttatja nekünk, hogy az ő tanítványainak nem szabad aggodalmaskodnia. Aggodalmaskodással nem lehet semmiféle eredményt elérni. Hittel, bizalommal mindent elérhetünk. Isten gondot visel reánk, ha először az ő országát keressük, ami nem jelent mást, minthogy magunkat neki által adjuk. Ahol van a mi kincsünk, ott van a szivünk. Ez megfordítva is áll, ahol van a mi szivünk, ott van a mi kincsünk. Isten tudja, hogy mire van szükségünk és mindeneket megad nekünk nyilván. Őh, bárcsak elég erősek volnánk arra, hogy keressük Atyánk a te országodat s lenne az a mi hitünk, szent meggyőződésünk, hogy, akik keresik a te országodat, azok megkapnak tőled mindent. Szerda:. El nem pusztuló értékek. János 6:25—40. — Életünknek egyik legnagyobb tévedése, hogy első sorban mindnyájan azokért az eledelekért munkálkodunk, ami elvesz, aminek csak ideig-óráig való értéke van. Az önző, a tehetetlen, az aggodalmaskodó emberi léleknek ez a természete. A mindennapi kenyér s a mindennapi kenyérért való küzdelem ennek a mi emberi életünknek a legjellemzőbb sajátsága. Ami nem ezzel áll összefüggésben, ami nem ezzel van kapcsolatban, azzal sok-sok ember nagyon keveset törődik. Jézus nem pusztuló értékeket adott követőinek, ő magát adta. ö az életnek a kenyere. Ebben a kenyérben azonban csak azok részesülnek, akik hozzá mennek Jézushoz. Nem elég látni őt, nem elég hallani az ő szavát. Többre van szükség: hozzá kell menni vele egyesülni. Jézus ebben a tanításában arra fekteti a súlyt, hogy a hozzá- menők azok, akik veszik az életnek kenyerét és italát s nem éheznek és nem szomjuhoznak meg soha örökké. Óh szállj a mennyből életnek kenyere, Tápláld lelkünket az örök életre! Csütörtök: A bővölbödő Élet. János 10:7—10. — Az ember akármennyire önző és telhetetlen, vágyik valami olyan dologra, ami felemelje. Az embernek a lelke mindig vágyik a tanittásra, a tudásra. Sok függ attól, hogy minő tanítást adunk vagy milyen tanítást kapunk. A tanítás nem egyébb, mint ajtónyitás. Az ajtónyitás által lehetséges az, hogy hozzánk jöjjenek, megközelítsenek bennünket azok, akik meg akarnak minket szerezni maguknak, tanításaiknak, eszméiknek, gondolataiknak. Előttünk csak egy ajtó van: Jézus Krisztus. Nekünk ezen az ajtón kell keresztül mennünk, hogy az életünk bővölködő élet lehessen. Ha más ajtókon megyünk keresztül s másokat engedünk be a magunk életébe, úgy elpusztulunk, mert tolvajok kezébe esünk, akinek nincsen más céljuk, mint az, hogy raboljanak. Óh, Jézus! Cseleked meg áldott lelkednek erejével, hogy mi lehessünk mindenkor a te juhaid s Te légy a mi pásztorunk örökkön örökké. Pénttek: Ki a legnagyobb az Istennek országában. Máté: 20:20—27. A tanítványok azzal a gondolattal voltak eltelve, hogy Jézus földi király lesz s ők ebben a királyságban előkelő helyet fognak elfoglalni. A- mint látjuk a Zebedus fiuk anyja egyenesen azzal a kéréssel fordul Jézushoz, hogy az ő fiai ülhessenek majd Jézusnak a kezei felől. Jézus szelíd szóval jelenti ki az édes anya előtt, hogy az ő jobb és bal keze felől való ülést nem ő adja meg, hanem annak az ajándékozása az Atyának a hatalmában van. Ezt a jutalmat csak azzal lehet megszerezni, ha teljesítjük a szolgálatnak a törvényét. “Aki közületek nagy akar lenni: az legyen szolga.” Az embernek fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ö szolgáljon másoknak. Ennek a szolgálatnak a teljessége az, hogy az ő életét váltságul adta mi érettünk. A földi királyok szolgálatot kívánnak. Jézus pedig maga szolgál. Egymásnak való szolgálatunk szolgál az Istennek dicsőségére. Drága Jézus, aki azért jöttél, hogy halálig szolgáld Istennek akaratát a bűnös emberiségnek a javára, tanits meg minket is arra, hogy szolgálatára legyünk azoknak, kiknek szükségük van erre a szolgálatra. Szombat: A legértékesebb dolog. Márk 9:33—37. — A tanítványokat Jézus többször is figyelmezteti arra, hogy ki a legnagyobb az Istennek az országában és az embernek az életében mi a legnagyobb dolog. Úgy látszik, hogy erre a figyelmeztetésre, erre a tanításra valóban szükség volt. Nehéz volt azt a tanítást megérteni, hogyha valaki első akar lenni, legyen mindenek között az utolsó és másoknak a szolgája. Ezt igen nehéz ma is megérteni s ebben a világban igen sok — 10 — gyűlöljem, megáldjam-e vagy megátkozzam, megöljem-e vagy eltapossam? S mig igy tépe- lődik, marcangoltatik Makor lelke, nézvén a gyermekre, nézvén az asszonyra, nézvén saját háborgó leikébe, a dajka ösztöne megsejti a válságot. Megbátoritja magát, közelebb lép, a pásztorhoz, megfogja csontos kemény kezét, amelyet oly hévvel rántott vissza ez még az imént Mefibóset arcáról s kérő szemekkel, a- milyennel a fiáért aggódó anya, s lágyan, amire csak a nő képes, igy szól: Jó pásztor! E gyermek anyja, Jonathán hitvese, sírban nyugszik, Jonathán szivét dárda járta át, magam Josafát özvegye bujdosom e beteg gyermekkel. A nagy Jehova nevében kérlek, segits, adj menhelyet az utonjáróknak, Gileád balzsamát a betegnek. Ábrahám, Izsák és Jákob Istene úgy áldjon meg. Jonathán gyermeke, és beteg? Utón járók vagytok és hozzám segítségért folyamodtok? Legyen! Makir nem fog elutasítani benneteket : s ezzel lehajolt és megcsókolta Mefibóse- tet. • Jöjjetek! én csak szolga vagyok. A Saul... nem... nem a Saul, a Siba szolgája. Siba a Saul szolgája, nem én. ő a gazda, a nyáj számadója. De akit Makir befogad, azt Siba is befogadja. Jöjjetek bujdosók! A Siba nevében legyetek vendégeink! — 11 — SIBÁNÁL. A karámok mentén ugyancsak jó utat kellett megtenniök szétvert, kullogó, meghunyászkodott ebek morgása közt. Elől Makor, ölében a bepólyált gyermekkel, akinek bizalma felébredt az idegen pásztor utóbbi meleg szavaira. Nyomában a fáradt, szomorú, csügge- teg dajka. Gyermekhad szállingózott elő, lányog és fiuk vegyesen, lehettek vagy 10-en. Mintha a földből bukkantak volna fel, amint a kis karaván a házhoz közeledett. Majd kiváncsi asz- szonynép mozdul a háztáj felől s végül Siba maga, a ház gazdája. Itt Makir Sibát félrevonván, titkon megbeszélé a történteket, mig Miriám a gyermekkel az asszonynép s a gyermekhad szivét nyerte meg. Hadd mutassuk be már most Sibát, akinél hősünk Mefibóset egy időre otthont lelt. Ügyes, életrevaló, tanyai ember ez a Siba. Ö sem a Saul pártján nincs egész szívvel, noha az ő kenyerét eszi, sem a Dávid pártján, noha sejti, hogy azé a jövő. ő teljes, osztatlan szívvel a maga pártján van. Sohase szerette annyira Sault, hogy veszte fájdalmat okozna neki, és sohase szólta el magát Dávid ellen annyira, hogy emiatt fájnia kelljen valaha fejének. S ha e magatartás miatt valaki, például lelkiismerete
