Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-02-08 / 6. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal KÜLMISSZIÓI VASÁRNAP Irta: Kalassay Sándor. Az Evangélikus Református Egyház, amelynek a kebe­lébe a legtöbb magyar gyülekezet tartozik, február második vasárnapján fogja tartani az úgynevezett külmissziói vasár­napot. Az Egyesült Egyháznak nagyszerű külmissziói munkája van, miután a mi magyar gyülekezeteink ebből a munkából nem vették ki a múltban a maguk osztályrészét, a célunk az, hogy ezt. a munkát a mi testvéreinkkel megismertessük és minden testvérünknek a figyelmét felhívjuk arra, hogy a kül­missziói munkának a támogatása elsőrendű keresztyén kö­telesség. Azt olvassuk a Máté evangyéliumának a záradékában, hogy Jézus odament a tanítványokhoz s igy beszélt nekik: “Minden hatalom nekem adatott mennyen és földön. Menje­tek el és tegyetek tanítványokká minden népet, megkeresztel­vén őket az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevébe.” Miután ebben az utasításban a legnagyobb súlyt a leg­több irásmagyarázó a keresztelésre helyezi, az utasításnak a lényege: Menjetek el, tegyetek tanítványokká minden népeket, háttérbe szorul. Holott az én felfogásom szerint ez a lényeg. Ismerjük el, hogy a magyar református theológiákon nagyon kevés súlyt fektettek a lelkészképzésben a külmissziói mun­kára. Legalább az én koromban nem igen hangsúlyozták ki előttünk, hogy az egyháznak ez elsőrendű kötelessége. Menjetek el! Tegyetek tanítványokká minden népeket! Ez az utasítás képezi a külmissziói munkának az alapját. A Reformed Church ezt az alapelvet igyekezett megvaló­sítani, mikor munkálkodni kezdett Japánban, több, mint ötven évvel ezelőtt. Japánban ezidőszerint 45 misszionárius munkál­kodik. A japán munkások száma 248. Ezek közül 36 felszen­telt evangélista. Fel nem szentelt evangélista 35. Férfi tanító; 91. Nőtanitó: 21. Női evangélista: 21. Ovodatanitó: 22. Más­féle munkások: 22. A japán misszió organikus része a Krisz­tus Egyházának, amely magában foglalja a Presbyterian Churchnek a munkáját is és a legnagyobb keresztyén egy­ház Japánban. Ennek az egyháznak 50 ezer urvacsorázó tagja van. A Reformed Church Tokio központtal hat északi állam­ban munkálkodik. Nekünk 52 egyházunk van. 108 szórvány. A tagok száma j 6798. A 146 iskolába 10,633 tanuló jár. Van egy papnöveldénk, egy kollégiumunk a fiuk és egy a leányok számára. A North Japán Kollégiumban, amely ebben az év­ben fogja megünnepelni alapításának az 50-ik évfordulóját, 88 tanár tanít, több mint ezer tanulót. Itt az idők lefolyása alatt 2486 egyén készült elő az életre s nem egy igen előkelő helyre került Japánnak az életében. A női kollégium Miyagiban van s itt 43 tanár tanít s a tanítványok száma: 374. Japánból a missziói munka átterelődött Khinába is és pe­dig Hunan tartományba. Itt 27 misszionáriusunk dolgozik. Az egyik kerületben Yochow, a másikban Shenchow a központ. A 27 misszionáriusnak 146 khinai keresztyén segít. Öt felszen­telt evangyélista, 34 fel nem szentelt evangyélista. Férfi ta­nító: 65, nő tanító: 16. Nő evangyélista: 18. Orvos: 2 és ápo­lónő: 6. Ez a munka is organikus része a Krisztus egyházá­nak, amely Khinában van. Ezt az egyházat “The Church of Christ in China” 16 különböző protestáns felekezet tartjá fenn. Ebben az egyházban ezidő szerint mintegy 125 ezer tag van. Nekünk hét szervezett egyházunk van, 30 szórványunk. A tagok száma 747. A 19 vasárnapi iskolába 1047 tanítvány (Folytatása a 6-ik oldalon.) Biblia olvasási kalauz Emlék vers. Mindenüket elhagy­ták és követték őt. Lukács 5:11. Hétfő. Jézus elhívja tanítványait. Lukács 5:1—11. — Jézus tanítványait a legegyszerűbb emberek közül vá­lasztotta ki. Mikor azt mondja Si­monnak: Ne félj, embereket fogsz halászni, minden időkre megjelöli a keresztyén élet hivatásának egyik legfontosabb követelményét. Az a meghívás, amit Simonhoz, Jakabhoz, Jánoshoz intézett örökérvényű. Az életnek a tengere ma is telve van bűnösökkel. Ezeknek a megmentésé-i vei gondolni kell a Krisztus valódi követőinek. Másként nem lehet őket megmenteni, mint azoknak hűséges munkája által, akik meghallották az ő hivó szavát s készen vannak arra, hogy érette elhagyják mindenüket Tettél-e már valamit azokért, akik még nem Krisztuséi és akik nem is hallották, hogy van Szentlélek? Óh! Nyisd meg a füleinket drága Jézus, hogy meghallhassuk a Te sza­vadat és’ embereket halászhassunk! Kedd. Jézus elhívja Mátét. Lukács 5:27—32. — Azok az emberek, akik­kel Máté együtt élt, bizonyára nem tartották őt alkalmasnak arra, hogy Jézus Krisztusnak a tanítványa le­gyen. De Jézus ismerte Máténak a szivét és nem csalódott benne. Ami­kor azt mondja neki a munkájának a helyén “Kövess engemet!” Máté minden habozás nélkül feláll és kö­veti Jézust. Nem tanácskozik test­tel és vérrel, hanem mindent elhagy Jézusért, hivatalt, fizetést, hiú re­ménységeket. Sokan vannak Mátéhoz hasonló egyének a mi életünkben is, akik csak az alkalmat várják a megtérésre. Vájjon teszünk-e valamit ezekért, kik várják a hivó szót? Bi­zonyságot kell tennünk mindenkor arról, hogy mi már meghallottuk a hivó szót és másokat hivnunk kell Jézushoz. Óh mi tanítónk, segélj minket arra, hogy a Te nevedben másokat is taníthassunk s elvezethessünk Te hozzád! Szerda. Szükség van a valódi ta­nítványokra. Máté 9:35—38. — Ha valamikor szükség volt arra, hogy a tanítványok, Krisztusnak igaz és hűséges követői munkálkodjanak a Krisztusnak az országáért és annak az igazságaiért, most van arra szük­ség, hogy mindenki tegye meg a legjobbat, mert az aratni való ga­bona nagyon sok. Nagy sokaság él pásztor és vezető nélkül. Vagy vak­vezérek után megyen. A világ na­gyon rossz és még is felette igen csábitó. Sokan éltévelyedtek az élet­nek az útjáról. Isten nélkül és re­ménység nélkül élnek ebben a világ­ban. A mi kötelességünk az, hogy fáklyahordozók legyünk előttük. Ez a mi kötelességünk, a mi kiváltsá­gunk. Nekünk kell ezt a pásztor nélkül való nyájat bevezetni az Is­ten országába s velők együtt térde­pelni le a kereszt előtt. Vajha meghallgatnánk téged drága Jézusunk, amikor ilyen szolgálatra hívsz s azt válaszolnánk neked: Itt vagyok, küldj engemet! Csütörtök. A tizenkettő kiküldetése. Máté 10:1—15. — Az Istennek or szága hasonlatos a mustár maghoz, amelyet az ember elvet az ő föld­jébe s kicsirázik, fölnevekedik és terebélyes fává lesz és az ég ma­darai fészket raknak annak az ágain. Eljött ebbe a világba Jézus Krisz­tus. ő a jó magnak a vetője. Az­tán elmentek a világba a válasz­tottak Előbb a 12, aztán a 70 és az Istennek országa elkezdett nö­vekedni. A mustármagból felnöve­kedett fának az ágai már az egész világra kiterjednek s minden népek, minden nemzetben vannak, akik en­nek árnyékában találják meg nyug­vó helyüket. Ennek a királyságnak nem lészen vége, ha olyan munkásai lesznek, mint volt a 12. Vajha ez lenne a jelszavunk, hogy a Te szolgálatodra hivatunk el s az lenne a kiváltságunk, hogy másokat is tanítványokká tegyünk! Péntek: A hetven tanítvány ki­küldetése. Lukács 10:1—12. —■ Jé­zus a hetven tanítványt páronként küldi ki, hogy munkásokat szerez­zenek az Ur aratásába. Annak, hogy kettőnként küldi őket, bizonyára meg volt a maga oka. Egyik a má siknak igy lesz segítő társa, vigasz­talója, örömeinek és bánatainak a megosztója. A nehéz munkát igy könnyebben tudják elvégezni. Ma is szükség van mindenütt arra, hogy Jézusnak ezt az utasítását kövessük. A Mesternek a szolgálatában soha sem dolgozunk egyedül. Az együt­tes munkának van meg a maga ered­ménye. Jézus az olyan munkások­kal, akik az ő nevében mennek el, mindig velők van és velők marad a világ végezetéig. Tartson mindnyájunkat össze a közös munkának és felelősségnek az érzése s a közös szolgálatnak az öröme, hogy igy buzgón munkál­kodhassunk, mig a munkát be nem végezzük. Szombat. Segítők a szolgálatban. Márk 6:30—34. — A tanítványok visszatértek Jézushoz és elmondot­ták azt, amit láttak, amit tapasz­taltak. Jézus el akart vonulni velők egy olyan helyre, ahol nem hábor­gatják őket. De mihelyt észrevették, hogy hová vonult el Jézus tanítvá­nyaival, azonnal kimentek sokan, hogy Jézusnak a tanításait meghall ják. Nem volt tehát hiábavaló a ta­nítványok munkája. Sokan érdeklőd­ni kezdtek Jézus iránt, vágytak az ő meghallgatására. Bizonyos, hogy voltak akik nem a békességnek a fiai voltak. Voltak, akik elűzték őket, akik kigunyolták őket. De miután nem estek kétségbe, hanem Jézusnak a szavát hallották szün­telen, ime meg volt az eredmény. De most már táplálni kell őket. Nem szabad engedni, hogy meg­éhezzenek. Nem érezzük-e sokszor, hogy az Isten országáért való mun­kába az a nagy fogyatkozás, hogy eleresztjük a mi testvéreinket, hogy vegyenek maguknak enni valót a ta­nyákba és a falvakba? Le kell ül­nünk a mieinkkel és táplálnunk kell őket. Taníts minket drága Jézus, hogy azokért, akik meghallották a hivó szót, készek legyünk mindent meg­cselekedni, hogy soha meg ne éhezzenek! Vasárnap. Istennek a gondviselése. Ézsaiás 62:6—12. — Az égen lehet­nek terhes felhők és a nappal a napnak a ragyogása nélkül való, de Isten, aki a mennyben van soha sincsen távol tőlünk. Gondot visel reánk. Ila rágondolunk, meglátjuk Őt a felhőkön túl s atyai kegyelme sugárzik reánk onnan felülről. Min­den kétségen felül látjuk az ő atyai gondviselését, ha rá gondolunk éle­tünknek a folyására. Életünknek mindert' eseménye annak bizonysága, hogy Ő vigyáz reánk és szeret min­ket, ha megmaradunk az ő szerete- tében. De meg kell maradnunk az ő szeretetében. Izrael csak akkor volt boldog, amikor az Urnák pa­rancsolatait megtartotta. Szenvedések szakadtak reá, ha idegen istenek előtt áldozott. Édes Atyánk! Cselekedd meg a te áldott kegyelmednek erejével, hogy téged mindig szeressünk s ne szakíthasson el minket Te tőled se magasság, se mélység, se fejedelem­ségek, se hatalmasságok, hanem ma­radjunk meg mindenkor a te szere- tetedben, amely nyilvánvalóvá lett hozzánk Jézus Krisztusban, a Te egyetlen Egyedben ...

Next

/
Thumbnails
Contents