Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-01-04 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal MI ÚJSÁG A HÉTEN ? (Folytatás a 3-ik oldalról.) ebben ad számot arról a mun­káról, amit a kormány a köz­javára végzett el. Mert, hogy a közjavára dolgozott a kor­mány, azt senki sem tagadhatja el, aki a mostani karácsonyt látta. Minden jel arra mutat, hogy a gazdasági helyzet jobbra fordult. Még nem jutott el az ipar és kereskedelem a száz szá­zalékig, hanem az bizonyos, hogy a viszonyok sokkal jobbak, mint csak egy évvel ezelőtt is voltak. Azokban a közmunkák­ban, amelyeket a kormány el­kezdett, az egészséges,,.dolgozni képes és akaró munkanélküli egyének mindnyájan elhelyez­tettek. Természetes, hogy van­nak munkanélküliek ma is, de ezek mindig voltak és mindig lesznek. Ebben az évben, mind­járt az év elején életbe lép az úgynevezett social-security tör­vény. Az aggokról, azok az ál­lamok, amelyek már meghozták a nyugdíj törvényt, a kormány hozzájárulásával.... gondoskodni fognak, az anyák segitése, a gyermekvédelmi törvények szin­tén életbe lépnek s Roosevelt büszkén mutathat rá azokra a humánus törvényekre, amelyek az ö kormányzatának örök ékes­ségei lesznek. Csodálni lehet tehát, hogy az egyes lapok híradásai szerint Roosevelt elnök sokat veszített népszerűségéből. A nagy vagyo­nok urai természetesen nem ked­velik. Azok a törvények, ame­lyek a New Deallel állanak kap­csolatban, lehet hogy alkotmány ellenesek, de az Istentől adott alkotmánnyal, a testvérszeretet­nek a törvényével megegyeznek. A congres'szusnak különben mindjárt két nagy kérdéssel kell foglalkoznia. Egyik a semleges- ségi törvény és a másik a bonus törvényjavaslat. A congresszus ülésének az ideje attól függ, hogy a Supreme Court minő döntést hoz a hozzá felebbezett törvények alkotmá­nyosságára vonatkozólag. AZ EGYHÁZI ÉLETBEN nagyon fontos kijelentések történtek az elmúlt héten. A Protestáns Episkopális egyház­nak egy bizottsága, amelyekben nagyon előkelő egyének vannak, azt jelentette, hogy Jézus Krisz­tus vallását, a keresztyénséget csak az mentheti meg a csődtől, ha a keresztyénség egyesül a római pápa fennhatósága alatt. Ez a kijelentés, különösen azért, mert utal arra, hogy a sokfelé tagolódott Protestantismus ki­élte magát, mindenütt nagy fel­tűnést keltett, bár az úgyneve­zett “High Church”-nek a Ró­mai Kathólikus egyház felé való hajlását, eleitől fogva ismerik mindazok, akik az egyháztörté­nettel foglalkoznak. Hogy mi lészen ebből, azt természetesen senki sem tudhatja. De miután a kérdés felvettetett, azzal bi­zonyosan foglalkozni fognak. KITŰNT AZ IGAZSÁG a Milne fiú elrablásának az ügyében. A fiút egyáltalában nem rabolták el és nem kínoz­ták meg, amint maga beval­lotta. Ő maga akarta a nagy­apját megzsarolni s a rablásról szóló bejelentés csak mese volt. Már akkor, amikor hirül adtuk ezt a furcsa emberrablást, meg­jegyeztük, hogy nagyon furcsa dolog, hogy egy fiatal ember egyszerű telefon hívásra kötél­nek áll. Éretlen és haszontalan terv volt az egész s méltán meg­érdemli a büntetést. VIGYÁZNI KELL AZ ITALRA, mert nem minden ital valódi ital. Ma már olyan olcsón le­het pálinkát vásárolni az állami üzletekben, hogy nincsen semmi értelme annak, hogy otthon ké­szített pálinkát vásároljanak azok, akik inni akarnak. Aliquip- pában néhány horvát nagyon megadta az árát annak, hogy nem volt eléggé óvatos. Kará­csonyra pálinkát vásároltak va­lamelyik ismerősüktől s heten meghaltak, néhányan még most is élet-halál között vannak, mert a pálinka mérgezett volt s a vegyészet megállapította, hogy olyan alkoholból volt készítve, amit az autókba öntenek, hogy a radiátorban levő viz valahogy meg ne fagyjon. , A VASÁRNAPI ANGOL NYELVŰ LAPOK azt az örvendetes hirt közük, hogy Pittsburghban és közvet­len vidékén az egyes acélgyárak ebben az évben 100 millió dol­lárt fognak elkölteni építkezé­sekre és berendezkedésekre. Da­cára a depressziónak, a Carnegie és más acélgyárak sok pénzt költöttek a gyárak rendbehozá­sára és fenntartására. Ám ez äz összeg nagyon kevés ahoz ké­pest, amit most fognak elköl­teni. Mindenesetre jó volna, ha valóra válnék az angol nyelvű lapoknak idevonatkozó tudósí­tása. Ezeknek az építkezéseknek következtében újra virágzó élet lenne a Monongahela és az Al­legheny folyónak a mentén, nem csak a gyárakban, hanem a bá­nyászatban is. A SECURITY ACT, a társadalmi biztosítási tör­vény ujesztendő napján érvény­be lépett. A törvény gondos­kodni kíván a munkanélküliek­ről, az elaggottakról, a vakok­ról. A törvény az alapra szük­séges összeget úgy akarja egy­behozni, hogy adót vet ki a munkaadókra és munkásokra egyaránt. Minden olyan egyén­nek, aki nyolcnál több egyént foglalkoztat, köteles könyvet ve­zetni a munkásoknak kifizetett összegről. Ez az adó 1936-ban egy percent lesz. Hogy ez a be­fizetett ősz eg az egyes államok­nak kifizettessék, az szükséges, hogy minden államnak legyen egy ilyen munkás biztositó tör­vénye. A törvény szerint a se­gítés munkája csak 1940-ben kezdődik meg. , AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK jólétének a fokmérője a vas­utak forgalma volt mielőtt az autó ipar kifejlődött. Ma már több féle szempontból lehet az anyagi jólétet megállapítani, nem csupán a vasutak forgal­mából. De azért még ma is nagy befolyással van a vasutak for­galmából. De azért még ma is nagy befolyással van a vasutak forgalma arra, hogy milyen az ország ipara, kereskedelme és bányászata. Egy most kiadott jelentésből azt olvassuk, hogy az Egyesült Államok vasutainak forgalma novemberben 68 pont­tal emelkedett az 1934 novem­ber felett. Az áru forgalom leg­nagyobb része ma is vasutakon történik s igy ez is azt igazol­ja, hogy az ország kifelé me­gyen a depresszióból. Ugyancsak ezt állapítják meg a villanyhasználatnak a nagy emelkedéséből. A villanyt ma már igen széles mezőn használ­ják és igy ez is egyik fokmé­rője annak, hogy vége van a depressziónak. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy a karácsonyi vásár alkalmával 363 millió dol­lárral emelkedett a pénznek a forgalma: úgy nagy reménység­gel tekinthetünk a jövőbe. Az amerikai magyar élet meg­újhodására is a gazdasági meg­újhodás szükséges. A magyar­ság sokat szenvedett a depresz- szió miatt. Az egyének leszegé- nyedése vonta maga után intéz­ményeink, egyházaink, lapjaink szegényes helyzetét is. Ha most már a helyzet jobbra fordul, re­mélnünk lehet, hogy minden megváltozik, uj élet támad a stagnálás helyén s akik kitar­tottak, győzedelmeskedni fognak. ÉRDEKES TUDNI, hogy Európában ez idő sze­rint 35 millió kiképzett katona van, akik háború esetén fegy­verbe szólithatók. Ezt állapítja meg Alexin generális, akinek biztosan jó az értesültsége. Oroszországnak a hadereje 13 millió. Olaszországé hat és fél millió, Németországban hat mil­lió a kiképzett katonák száma. Franciaország öt millió nyolc­száz ezer emberrel rendelkezik. Lengyelországnak a hadserege három és félmillió emberből áll. Természetes, hogy Csehszlová­kiának, Yugoszláviának, Romá­niának és a többi európai or­szágoknak is meg van a maguk katonasága. Ma is a fegyveres erőn nyugszik a béke, még in­kább, mint 1914 előtt. Tudod-e, hogy a protestan­tizmus sorában Magyarország ötödik helyen áll a világon 3.6 millió protestánssal az USA, a Brit birodalom, Németország és Svédország után ? , Tudod-e, hogy az egész vilá­gon először a magyar Erdély­ben, a tordai országgyűlésen 1545-ben iktatták törvénybe a valásszabadságot, majd az er­délyi magyar fejedelmek a pro­testánsok vallásszabadságát a bécsi (1624) és pozsonyi (1626) békében biztosították s tudod-e, hogy Magyarországon sohasem dúlt vallásháború ? Tudod-e, hogy Genf világhírű szobormüvének, a “Reformáció emlékének’’ egyik kimagasló alakja Bocskay István magyar főur, erdélyi fejedelem, mint a vallásszabadság egyik legna­gyobb bajnoka s a protestánsok jogegyenlőségének kiviója? Tu­dod-e, hogy egy dombormű is van ott, amely az 1606. kassai országgyűlés ama jelenetét örö­kíti meg, amikor magyar neme­sek kivont karddal ünnepük Bocskayt? Tudod-e, ohgy a re­lief két oldalán Bocskay beszé­déből a következő részlet olvas­ható: “L’indépendance de notre fői, notre liberté de conscience et nes anciennes lois ont pour nous plus de valeur que l’or.” (Hitünk függetlensége, lelkiis­mereti szabadságunk, a mi régi törvényeink nagyobb értékek nekünk az erőszaknál) ? (Dr. Kun Andor könyvéből) Árváinkról, egyedül maradt öregeinkről nekünk kell gondos­kodnunk! Támogassa Árva és Aggmenházunkat!

Next

/
Thumbnails
Contents