Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-02-01 / 5. szám
6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA DR. ÚJLAKI JÁNOS BENCÉS TANÁR URNÁK (Folytatás az 1-ső oldalról., dicsekedhetik, mert bizony abban több félrevezető magyarázatot találunk. Azt hozva fel például, hogy Szent János evangéliuma 2-ik részében a Kánai menyegzőn azt a kedves jelentetet, amikor Jézus a vizet anyja kérésére borrá változtatta, a protestánsok a Krisztus ezen szavait úgy értelmezik, hogy Krisztus megrótta édes anyját, amikor.azt mondotta: “Mi kö- zöm ahoz és mi közöd neked,” és még oly tiszteletlenül csak asszonynak szólitotta, nem bizonyíték arra, hogy becsempésztek volna értelmet, mert ahoz semmi megjegyzés nincsen téve. A Krisztusnak az anyjához intézett ezen szavait ki hogy akarja úgy értelmezheti; de akárhogyan vegyük is a dolgot, és bármelyik fordítást vegyük, az Ur Jézusnak abban a szavaiban a megrovás nyilvánul meg. Nem a rosz- akaratu, lenéző megrovás, hanem az, hogy Krisztus utasítást csakis az ő mennyei Atyjától várt és fogadott el, és nem mástól. Máskülönben, az Ur Jézus mindig tudta mikór mit kelljen cselekedni. Mária, az ő édes anyja eljárásában egy kis tüntetés látszik megnyilvánulni, amit az Ur Jézus elkerülni látszott. De most figyeljünk meg néhány fordítást, és alkossunk magunknak fogalmat az Ur szavaiból —megrovást, vagy mint Újlaki tanár -állítja, “a jól nevelt finom udvariasságot.” A Károli-féle átdolgozott magyar fordításban: “Mi közöm nékem te hozzád óh asz- szony.” Az American Revised Version angol Bibliában: “Woman what have I to do with thee.” Magyarul megfelel az átdolgozott fordításnak. A Wilson-féle görög és angol Emphatic Diaglott, mely az 1209. szám alatt levő vatikáni kéziratból az eredeti görög szavaknak szóról-szóra való fordítása. “What to me and to thee O Woman?” Az oldal fordítás: “O Woman what hast thou to do with me?” A görög szóról-szóra való fordítás magyarban: Mi közöm ahoz nekem és neked óh asszony?” Az oldal fordítás pedig: Óh asszony, mi közöd van én hozzám?” A Ferrar Fenton-féle angol fordítás: “What is that to you and to Me, mother?” Magyarul : “Anyám, mi közöd neked és Nekem ahoz?” A Douay-féle fordításban, a katholikusok által használt angol Bibliában “Woman, what is to me, and to thee?” Magyarul : “Asszony, mi közöm nekem és neked ahoz?” Ezekben a fordításokban mindegyikben benne van az asszony szó, csakis a Fenton- félében, amely a mostani angol szójáráshoz van fordítva, van az anyám szó; és mindegyik fordításban inkább a gyöngéd megrovás nyilvánul meg. A Douay-féle katholikusok által használt Bibliában az Ur Jézus ezen szavaira: “Woman, what is to me, and to thee? a megjegyzés ez: “Our Saviour for these words, which at first sight appear harsh, did not intend to rebuke his mother, but only to give a lesson to his disciples, that in their function of their ministry, they should not be put out of their way by considerations of flesh and blood. “Magyarban szabadon fordítva: Üdvözítőnk ezen szavaival, amelyek első tekintetre kemény vagy durvának tűnik fel, nem volt szándéka anyját megróni, csakis egy leckét adni tanítványainak, hogy szolgálatuk teljesítésében ne térhessenek el a test és vér figyelembe vétele által. Tehát még a katholikus fordítás sem azt a megjegyzést teszi, amit Újlaki tanár Ur, hogy “Nagyon szívesen segitek rajtok, Édes anyám.” Hogy mennyire nem őszinte a Tanár Urnák az a kijelentése, hogy a katholikus egyház nem tiltja a Biblia olvasást, kitűnik abból, amit a Biblia olvasás vagy tanulás ellen felhoz : “Nekem mint katholikus- nak, elégséges az egyház vezetése és a szentirás magyarázása élő tanításában, tehát a szentirás olvasása nélkül az üdvösségre juthatok az egyház élő tanításának vezetése mellett.” Amikor valaki ilyenképen nyilatkozik a Biblia olvasásáról, ezzel azt jelenti ki, hogy annak tanulását ellenzi és lekicsinyeli. Azt csak az Írástudatlannak mondja, hogy a Biblia magyarázása a katholikus egyházra volt bízva. Az soha nem volt arra bizva, hanem mikor a katholikus egyház hatalomra jutott, azt kisa- játitota magának. Tessék elhinni kedves tanár Ur, a Reformáció, amely a Biblia ismeretét a nép kezébe igyekezett juttatni, közvetve önöknek is nagy szolgálatot tett, mert ha az nem következett volna be, ma a fatuskókat is imádtatnák azzal a néppel, akikért kroko- dilus könnyeket hullat, és ezt mondja róluk: “Ezek a szegény lelkek mily sajnálatra méltók óriási tudatlanságukban”. És még egy néhány szót Szent Jeromos-ról, akiről azt írja, hogy bünbánatban s önmegtagadásban, tanulással és tanítással töltve életét fordította le a» Bibliát. Az Encyclopaedia Britanni- ca, a többek között ezeket jegyzi fel róla: “What is known of Jerome has motly been recovered from his own writings, for he was a gossiping sort of man.” Jómódú keresztyén szülőktől származott, tudományos, több nyelvet birt, sokat utazott, azonban pletykás fecsegő ember volt. A zárdái életnek, amely akkorában kezdett előtérbe lépni, buzgó védelmezője volt és a nőtlen élet erényeit magasztalta. A római nők között buzgó tanítványokra talált, számos özvegy asszonyok és más nők gyülekeztek egy Marcella nevű nő házánál, (nem felcicomázott templomban) ahol vele együtt a szentirást tanulták (még ekkor nem volt mise). Ezen nőkre való befolyása nyugtalanítóvá tette a helyzetet és gyanakvásra izgatta a rendes papságot és a kevésbbé nevelt sokaságot, de mig Damasus pápa élt, addig biztonságban volt. (Damasus bízta meg Jerome-t a Biblia átdolgozására latinra). De Damasus halála után Siri- cius pápa már nem sokba vette és Jerome jónak látta odahagyni Rómát. Két római nő társaságában hagyta ott Rómát és ment Palesztinába. Tanult görögül és héberül; de az ó-testamentumot nem maga egyedül, mint ön tünteti fej, hanem több zsidó rabbinusok, különösen egy Ben Anina nevű rabbinus segitségével fordította le. Ha ezért megérdemelte, hogy szentnek avassák, akkor a mai amerikai kormány embereit, akik immár öt év óta a könyörületességet gyakorolva, milliók életét mentve meg az éhenhalástól, még jobban megérdemelnék, hogy mindegyiket szentnek avassák. Berta József. Levél jött az eklézsiához Úgy hatott rám a levél, mintha valahonnan Galíciából jött volna a kaszárnyából, ősi tisztességgel telitett lelkű, jószívű öreg harcos irta. Irta pedig úgy amint kevesen Írják a leveleket manapság. Érthetően, becsülettel, meggyőződésből. Az a völgy, ahol ifjúságát töltötte a levélíró; Boldva völgye volt. Ahol most már 40 esztendő óta gazdálkodik Mo- nongahela völgyének neveztetik. Én nem tudom, de a levélíró sem igen tudja, hogy hányadszor kanyarodik ott a vízfolyása, ahonnan a levél jött. Annyit tudok én is, ő is, hogy “messzeföldről kanyarog”... úgy, hogy hozzánkjövet kétszer kell átmenni a nevezetes folyón. Ritkán jöhet el hozzánk, de amikor itt, észreves^- szük. Most az év elején kiértesítettük a messzebb lakókat és külön levélben is meghívtuk az évi közgyűlésre minden érdemes atyánkfiát. A meghívó és kiértesítő szivébe nyillalott a mi kedves öreg testvérünknek. Szétnézett egy percre a nagy portán. Hogy jöhetne el? Nincsen kire bízni a gazdálkodást. Egyedül a jó és hűséges feleség, akinek szintén alko- nyatfelé hajlik már élete. Nem, ezt nem terhelheti. Három férjezett lánya van, mind máshol rakott fészket. Három derék veje van, de nem magyarok és nem reformátusok. Vidámabb pillanatok közben igy szokta bánatát jellemezni: egyik vöm (John Bull) ángli- kus, a másik (györmön) német és a harmadik Káldeus. De ezekre nem támaszkodhatok. Fiam nincsen!... Itt nagy sóhajtással pótolja kijelentését. Bizonyára a családfára gondol a mi szerinte kiveszőben van. Hej, tiszteletes uram! Hogy vannak az inasok? A Bandi gyerek, meg a többiek? Úgy szeretem azt a gonosz fiút, hogy a világért sem adnám. Borsodi ember semmire sem lehet olyan büszke, mint a fiaira. Jó annak, akinek fiai vannak. Mindene van az ilyennek. Jövője, reménysége, bizodalma az Istenben... Hát mi kell egyéb?... Tessék csak megmondani!? így vigasztal engemet sokszor a levélíró. A levélnek értelme (veleje)
