Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-02-01 / 5. szám

6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA DR. ÚJLAKI JÁNOS BENCÉS TANÁR URNÁK (Folytatás az 1-ső oldalról., dicsekedhetik, mert bizony ab­ban több félrevezető magya­rázatot találunk. Azt hozva fel például, hogy Szent János evangéliuma 2-ik részében a Kánai menyegzőn azt a kedves jelentetet, ami­kor Jézus a vizet anyja kéré­sére borrá változtatta, a pro­testánsok a Krisztus ezen sza­vait úgy értelmezik, hogy Krisztus megrótta édes anyját, amikor.azt mondotta: “Mi kö- zöm ahoz és mi közöd neked,” és még oly tiszteletlenül csak asszonynak szólitotta, nem bi­zonyíték arra, hogy becsem­pésztek volna értelmet, mert ahoz semmi megjegyzés nin­csen téve. A Krisztusnak az anyjához intézett ezen szavait ki hogy akarja úgy értelmez­heti; de akárhogyan vegyük is a dolgot, és bármelyik fordí­tást vegyük, az Ur Jézusnak abban a szavaiban a megrovás nyilvánul meg. Nem a rosz- akaratu, lenéző megrovás, ha­nem az, hogy Krisztus utasí­tást csakis az ő mennyei Aty­jától várt és fogadott el, és nem mástól. Máskülönben, az Ur Jézus mindig tudta mikór mit kelljen cselekedni. Mária, az ő édes anyja eljárásában egy kis tüntetés látszik meg­nyilvánulni, amit az Ur Jézus elkerülni látszott. De most fi­gyeljünk meg néhány fordítást, és alkossunk magunknak fo­galmat az Ur szavaiból —meg­rovást, vagy mint Újlaki ta­nár -állítja, “a jól nevelt finom udvariasságot.” A Károli-féle átdolgozott magyar fordításban: “Mi kö­zöm nékem te hozzád óh asz- szony.” Az American Revised Ver­sion angol Bibliában: “Woman what have I to do with thee.” Magyarul megfelel az átdolgo­zott fordításnak. A Wilson-féle görög és an­gol Emphatic Diaglott, mely az 1209. szám alatt levő vati­káni kéziratból az eredeti gö­rög szavaknak szóról-szóra való fordítása. “What to me and to thee O Woman?” Az oldal fordítás: “O Woman what hast thou to do with me?” A görög szóról-szóra való fordítás magyarban: Mi közöm ahoz nekem és neked óh asszony?” Az oldal fordítás pedig: Óh asszony, mi közöd van én hozzám?” A Ferrar Fenton-féle angol fordítás: “What is that to you and to Me, mother?” Magya­rul : “Anyám, mi közöd neked és Nekem ahoz?” A Douay-féle fordításban, a katholikusok által használt an­gol Bibliában “Woman, what is to me, and to thee?” Ma­gyarul : “Asszony, mi közöm nekem és neked ahoz?” Ezekben a fordításokban mindegyikben benne van az asszony szó, csakis a Fenton- félében, amely a mostani an­gol szójáráshoz van fordítva, van az anyám szó; és mind­egyik fordításban inkább a gyöngéd megrovás nyilvánul meg. A Douay-féle katholikusok által használt Bibliában az Ur Jézus ezen szavaira: “Woman, what is to me, and to thee? a megjegyzés ez: “Our Saviour for these words, which at first sight appear harsh, did not intend to rebuke his mother, but only to give a lesson to his disciples, that in their func­tion of their ministry, they should not be put out of their way by considerations of flesh and blood. “Magyarban sza­badon fordítva: Üdvözítőnk ezen szavaival, amelyek első tekintetre kemény vagy dur­vának tűnik fel, nem volt szán­déka anyját megróni, csakis egy leckét adni tanítványainak, hogy szolgálatuk teljesítésében ne térhessenek el a test és vér figyelembe vétele által. Tehát még a katholikus fordítás sem azt a megjegyzést teszi, amit Újlaki tanár Ur, hogy “Na­gyon szívesen segitek rajtok, Édes anyám.” Hogy mennyire nem őszinte a Tanár Urnák az a kijelen­tése, hogy a katholikus egyház nem tiltja a Biblia olvasást, kitűnik abból, amit a Biblia olvasás vagy tanulás ellen fel­hoz : “Nekem mint katholikus- nak, elégséges az egyház veze­tése és a szentirás magyarázá­sa élő tanításában, tehát a szentirás olvasása nélkül az üdvösségre juthatok az egyház élő tanításának vezetése mel­lett.” Amikor valaki ilyenképen nyilatkozik a Biblia olvasásá­ról, ezzel azt jelenti ki, hogy annak tanulását ellenzi és le­kicsinyeli. Azt csak az Írás­tudatlannak mondja, hogy a Biblia magyarázása a katho­likus egyházra volt bízva. Az soha nem volt arra bizva, ha­nem mikor a katholikus egy­ház hatalomra jutott, azt kisa- játitota magának. Tessék el­hinni kedves tanár Ur, a Re­formáció, amely a Biblia isme­retét a nép kezébe igyekezett juttatni, közvetve önöknek is nagy szolgálatot tett, mert ha az nem következett volna be, ma a fatuskókat is imádtatnák azzal a néppel, akikért kroko- dilus könnyeket hullat, és ezt mondja róluk: “Ezek a sze­gény lelkek mily sajnálatra méltók óriási tudatlanságuk­ban”. És még egy néhány szót Szent Jeromos-ról, akiről azt írja, hogy bünbánatban s ön­megtagadásban, tanulással és tanítással töltve életét fordí­totta le a» Bibliát. Az Encyclopaedia Britanni- ca, a többek között ezeket jegyzi fel róla: “What is known of Jerome has motly been recovered from his own writings, for he was a gossip­ing sort of man.” Jómódú ke­resztyén szülőktől származott, tudományos, több nyelvet birt, sokat utazott, azonban plety­kás fecsegő ember volt. A zár­dái életnek, amely akkorában kezdett előtérbe lépni, buzgó védelmezője volt és a nőtlen élet erényeit magasztalta. A római nők között buzgó tanít­ványokra talált, számos özvegy asszonyok és más nők gyüle­keztek egy Marcella nevű nő házánál, (nem felcicomázott templomban) ahol vele együtt a szentirást tanulták (még ek­kor nem volt mise). Ezen nők­re való befolyása nyugtalaní­tóvá tette a helyzetet és gya­nakvásra izgatta a rendes pap­ságot és a kevésbbé nevelt so­kaságot, de mig Damasus pá­pa élt, addig biztonságban volt. (Damasus bízta meg Jerome-t a Biblia átdolgozására latinra). De Damasus halála után Siri- cius pápa már nem sokba vette és Jerome jónak látta oda­hagyni Rómát. Két római nő társaságában hagyta ott Ró­mát és ment Palesztinába. Ta­nult görögül és héberül; de az ó-testamentumot nem maga egyedül, mint ön tünteti fej, hanem több zsidó rabbinusok, különösen egy Ben Anina nevű rabbinus segitségével fordítot­ta le. Ha ezért megérdemelte, hogy szentnek avassák, akkor a mai amerikai kormány em­bereit, akik immár öt év óta a könyörületességet gyakorol­va, milliók életét mentve meg az éhenhalástól, még jobban megérdemelnék, hogy mind­egyiket szentnek avassák. Berta József. Levél jött az eklézsiához Úgy hatott rám a levél, mintha valahonnan Galíciából jött volna a kaszárnyából, ősi tisztességgel telitett lelkű, jó­szívű öreg harcos irta. Irta pedig úgy amint kevesen Írják a leveleket manapság. Érthe­tően, becsülettel, meggyőző­désből. Az a völgy, ahol ifjúságát töltötte a levélíró; Boldva völ­gye volt. Ahol most már 40 esztendő óta gazdálkodik Mo- nongahela völgyének nevezte­tik. Én nem tudom, de a levél­író sem igen tudja, hogy há­nyadszor kanyarodik ott a víz­folyása, ahonnan a levél jött. Annyit tudok én is, ő is, hogy “messzeföldről kanyarog”... úgy, hogy hozzánkjövet két­szer kell átmenni a nevezetes folyón. Ritkán jöhet el hoz­zánk, de amikor itt, észreves^- szük. Most az év elején kiértesí­tettük a messzebb lakókat és külön levélben is meghívtuk az évi közgyűlésre minden ér­demes atyánkfiát. A meghívó és kiértesítő szivébe nyillalott a mi kedves öreg testvérünk­nek. Szétnézett egy percre a nagy portán. Hogy jöhetne el? Nincsen kire bízni a gazdálko­dást. Egyedül a jó és hűséges feleség, akinek szintén alko- nyatfelé hajlik már élete. Nem, ezt nem terhelheti. Három fér­jezett lánya van, mind máshol rakott fészket. Három derék veje van, de nem magyarok és nem reformátusok. Vidá­mabb pillanatok közben igy szokta bánatát jellemezni: egyik vöm (John Bull) ángli- kus, a másik (györmön) né­met és a harmadik Káldeus. De ezekre nem támaszkodha­tok. Fiam nincsen!... Itt nagy sóhajtással pótolja kijelentését. Bizonyára a családfára gondol a mi szerinte kiveszőben van. Hej, tiszteletes uram! Hogy vannak az inasok? A Bandi gyerek, meg a többiek? Úgy szeretem azt a gonosz fiút, hogy a világért sem adnám. Borsodi ember semmire sem lehet olyan büszke, mint a fiaira. Jó annak, akinek fiai vannak. Mindene van az ilyen­nek. Jövője, reménysége, bizo­dalma az Istenben... Hát mi kell egyéb?... Tessék csak megmondani!? így vigasztal engemet sokszor a levélíró. A levélnek értelme (veleje)

Next

/
Thumbnails
Contents