Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-11-05 / 40. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A church weekly for the American Hungarian Reformed and Presbyterian people. Established in 1899. Rates: in the U. S. $2 00, elsewhere $2.50 per year. Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ Association Rev. Alexander Toth, D. D., President EDITOR AND PUBLISHER: REV. ARPAD L. BERNATH 860 COBURN ST. AKRON, OHIO Minden levél, cikk, újság és pénz e cimre küldendő! HIM—Mfi—I—■B—1mu ■■mu P i T n i Belmissiói vasárnap A reformáció igazsága (Folytatás) * A reformáció palotában és kunyhóban a legbecse- sebb könyvé tette a Bibliát. Az az egy könyv elég volt egész életre. A reformáció utáni kór legnagyobb kulturális vívmányának tartjuk a lelkiismereti szabadságot, a vallás- szabadságot. A reformáció utáni kor közerkölcsiséget. Kálvin János városában, Genfben, a legszigorúbb erkölcsi törvények uralkodtak. A jezsuita morál sokkal többet megenged, mert ott a fődolog az egyházhoz való tartozás. Jó példa erre egy vakbuzgó főúri nő, akinek fia házasságtörést követett el és aztán párbajozott. Nem fájlalta annyira fia erkölcsi botlását, még a párbajt se, de legnehezebben viselte, hogy fia a böjtben párbajozott. A babona a reformáció előtti keresztyén vallásban nagy szerepet játszott. A legborzasztóbb megnvilvánu- lása volt a boszorkány-égetés. Az egyedül istenben való bizalom, melyet a reformáció oly erősen hangsuegyik- vagy másik gyülekezetben erre a célra, használják fel a gyülekezetek novembernek akármelyik vasárnapját. A fő dolog az, hogy minden gyülekezetünkben meg legyen tartva a bel- missziói vasárnap s adjon minden gyülekezetünk annvi adományt, a mennyit adni képes! Isten megfizet kinek-kinek az ő cselekedetei szerint! Id. Kalassay Sándor lyoz, megtöri a babona uralmát. Az isteni igazságoknak az emberi életbe való átvitele legjobban sikerült Kálvinnak, a nagy reformátornak és azoknak az országoknak, melyekben az ő követői szerephez juthattak. Kálvin konzisztoriális, presbiteri egyházkormányzása lett a minta mindenfelé. III. Az igaz ember hitből él. Luthernek ez a jelszava ismét előtérbe állította a keresztyén ember fő-kötelességét. Krisztushoz megtérni, benne igazán hinni és hűségesen követni őt egészen a teremtő Istenig. Nem elég tehát csak az egyházhoz tartozni. Krisztus a megváltó, kit Isten evégre küldött. Higgy és tedd rá életed hitedre és idveziilsz! Egyik nagy magyar reformátorunk, Dévay Biró Mátyás, Budavárában egy kath. pappal oly nagy vitába keveredett, hogy a helytartó végre is elhatározta, hogy ő tesz közöttük igazságot. A régi babonás idők szokása szerint istenítéletet akart tartani. Elő hengerittetett a budai piacra két puskaporos hordót és felszólította a vitatkozókat, hogy üljenek fel a hordókra. Ő majd alájuk gyujtat és amelyik nem repül a levegőbe, annak a tanítása lesz igaz. Erre Dévay nvugodtan, minden vonakodás nélkül felült az eyvik hordóra, ellenfele azonban szép csöndesen elkotródott. Igv szokott ő szembenézni száz halálveszedelemmel — gyedül Istenére támaszkodva. A KIADÓ KÖZLÉSEI November második vasárnapja belmissziói vasárnap. Ezen a vasárnap természetesen arról a munkáról kelleL ne beszélni, amit a belmisz- sziói bizottság végez az anya szentegyház érdekében és arra kellene felhívni a gyülekezeteket, hogy ennek a munkának a segitése tulaj;- donképen az egész egyházi életnek a fundamentumát képezi. Mi tudjuk, hogy mit jelent a magyar reformátusig egyházi életében a bél- missziói munka. A Reformed Church belmissziói bizottsága volt az, amelyik megkezdte a magyarok köp zött a munkát, segített a szétszórt csontok összesze- désében, a gyülekezetek megszervezésében, templomok építésében és a lelkészek kihozatalában, tisztességes eltartásában. Ott állott, mint erősebb testvér a gyengébb mellett és nem har gyott elesni akkor sem, amikor pedig nagyon közel voltunk az eleséshez. Nézzék át a Reformed Churchhöz tarí- tozó gyiiekezetek egyházuk történetét s azonnal meg fognak győződni arról, hogy többszörös okuk van arra, hogy megemlékezzenek a belmissziói vasárnapon arról a nagy munkáról, amit a belmissziói bizottság végez és hálát adjanak az Istennek azért a segítésért, amelyet Isten akarata szerint a Reformed Church belmissziói bizottsága immár negyvenöt esztendeje nyújt a mar gyár reformátusság legnagyobb részének. Ha valaha szükség volt ar*- ra, hogy kivegyük a magunk osztályrészét a belmissziói vasárnapnak a megünnepléséből, akkor ma van erre szükség. A belmissziói bizottság azzal a kéréssel fordult az egyház egyeteméhez, hogy ebben az esztendőben tegye lehetővé az egyház, hogy a belmissziói bizottság minden adósságát kifizesse. Ebben az adósságban majdnem 116 ezer dollár az az összeg, amellyel a missziói munkát végző lelkészeknek tartozik. Első sorban ezt az adósságát akarja a belmissziói bizottság kifizetni. Már maga az, hogy a magyar misszionáriusok hozzájuthassanak a fizetésükhöz, lekötek lezi minden gyülekezetünket arra, hogy a belmissziói vasárnapot megtartsák és ne csak a befolyó perselypénzt adják át a belmissziói bizottságnak, hanem magyarázzák meg azt a “200 ezer dolláros tervet”, amelynek az alapján a belmissziói bizottság az adósságot ki akarja fizetni. Mi erről a tervről még a nyár folyamán megemlékez!- tünk. A terv az, hogy össze kell gyűjteni 20 ezer olyan egyháztagot, akik erre a célra tiz dollárt hajlandók adni. Az ajánlat havi részletekben is fizethető tiz hónap alatt, tehát havi egy dollárjával. Bizonyos, hogyha megmagyarázzák a lelkészek az egyháztanácsban, a gyülekezetben, úgy nem lesz egyetr len egy gyülekezetünk se, amelyik kimaradna ebből a munkából. Az egyházi hirek- ből olvasom, hogy a toledoi gyülekezet már néhány rés^- vényjegyet jegyzett. Példaadó cselekedet! Aztán a belmissziói vasárnapot kellene felhasználni arra is, hogy megmagyarázzuk a mi testvéreinknek, hogy a belmissziói bizottság csak abból adhat segélyt, amit a gyülekezetektől kap. Ha nem kap kellő fedezetet, úgy a munkáját nem tudja végezni. Meg kellene magyarázni azt, hogy a belu missziói bizottság a maga munkájának az elvégzésére minden egyháztag után egy- egy dollárt kér és vár esztendőről esztendőre. Ha ezt az összeget megkapná, úgy nem volna tartozása. Isteniországának a terjesztéséért ennyit bizony meg kellene cselekednünk s ezzel is bizonyságot kellene tennünk a mellett, hogy kivesszük a magunk részét az egyháznak a munkájából. Ha tehát november másolóik vasárnapja nem alkalmas NYUGTÁZÁS. Daytonból Tóth Andrásné $1, S. Chicagóból Benkő Ambrus $4, Benkő Erzsébet $2, Donorából Lucskay András $1, Fleming Parkból özv. Kicsiny Istvánná $2. ELŐFIZETÉSI VERSENY. Aki előfizetési dijat vagy hirdetési dijat küld be öt dollárig, akkor egy kis- sebb könyvet, ha 10 dollárt küld be, akkor egv nagvobb könyvet kap a kiadótól és aki karácsonyig a legtöbb előfizetést küldi be, külön öt dollárt kap a könyveken kívül. Jelentkezzenek azok, akik az előfizetések bekol- lektálásával részt akarnak venni eb^en a versenvben. EXPIRED SUBSCRIPTIONS. Ilyen cim alatt levelet küldött a postahivatal a kiadónak, hogy a Par. 4. Sec. 526. alapján nem küldheti a lapot, kinek cime fölött a lejárati idő 1933, vagy 1934 és a jövő évben olyanoknak sem, akiknek 1935- ben lejárt az előfizetésük. Küldjék be tehát a hátralékosok az előfizetési dijat, hogy zavartalanul kaphassák a lapot. NYILATKOZAT. Egy politikai körlevél látott napvilágot egy lelkész nejének aláírásával. Az illető kijelenti, hogy a kérdéses levelet nem irta és nem küldte szét, annak létezéséről és tartalmáról semmit sem tudott. A nevét ugv hamisították oda. Talán bosszúból, va^v tudatlanságból, vagy jóakaratból.
