Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-10-22 / 37. (38.) szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal kalászu mezejének fordítottam hátat büszkeségemben. És akkor jött ez az ige. Csak a bolond tartja helyesnek a maga útját, anélkül, hogy másvéleményét is meghallgatná és csak a bölcs él mások tanácsával. Kezd tisztázódni a lelkem előtt, hogy ebben az életben a tökéletesség nem valami befejezettséget jelent, nem valami állapotot, hanem utat, fejlődést, előbbrejutást, elmélyülést, gazdagodást, amelyben mindenütt állandó biztatásként hangzik: tovább, tovább! Kezd tisztázódni a lelkem előtt, hogy a bölcseség nem gondolatoknak a meglátásában, nem szép igazságoknak a feltalálásában, hanem ezeknek életté, a magam életéve való változtatásában van. Minél több tanácsadó bölcs igazságát viszem bele az életembe, annál bölcsebb vagyok magam. Minél jobban látom a tökéletlenségemet és olthatatlan szomjúsággal vetem rá magam a lélek kincseinek gyűjtésére, annál tökéletesebb vagyok. Megnyugtat ez a gondolat, hogy ebben az őszinteségben, a tökéletlenségnek és a bolondságnak ebben a nyílt megállásában van éppen a tökéletesség és a bölcseség. Még jobban megnyugtat egy állandó tapasztalat, hogy tanácsok, amiket gyűjtögetek, nem is emberektől vannak, a tanácsadó, aki körülvesz, nem is bizonytalan és rövidlátó ember, hanem maga az Isten Lelke. Tudom, hogy Jézus Krisztust is azért küldte ez a Lélek hozzám, hogy ő legyen legnagyobb Mesterem. Tökéletlen lelkemet kitárom, balga szivemet megnyitom, szomjas szememmel reánézek éz gyűjtöm belőle a bölcseséget, a növekedést és az életet. Ez a boldogító tökéletes tökéletlenség. Péter János A magyar szellem világbajnokai Örömmámorban úszik az egész ország, hogy Berlinben ifjaink egyre-másra nyer ték a legszebb világbajnokságokat és ezt a nagy örömet csak fokozza, hogy ott a messze távolban idegen nem zetek ezrei előtt lebben fel a mgayar zászló és hangzik fel a magyar nemzeti imádság: Isten áldd meg a magyart. De úgy érzem, hogy valami még mindig hiányzik, mert itt még csak az izomerő követeli a maga részét a világ versenyén s éppen azért ezek a győzelmek engem tökéletesen nem elégítenek ki, mert hát ez még csak azt mutatja, hogy a nyers erővel lehetünk elsők, de a világ versenyén ki tudja, hol állunk a szellemi erővel ? S ha az uj Olimpiász is azt kívánná, hogy a nemzer tek akár a jelenük, akár a múltúk műveltségével álljanak ki a versenyre, biztosra vehetjük, hogy a magyar ott is megtalálná a maga helyét. Sőt volna nekünk még elintézetlen ügyünk is, mert sok szellemi tevékenységünk elsőségéért mind e mai napig mások viselik, helyesebben: bitorolják, a minket illető babérkoszorút. Például: 1. A lelkiismereti szabadságot mi akkor irtuk töm vénybe, mikor a müveit nyugaton a legborzalmasabban dühöngött a gyűlölködés és szakadatlanul dolgoztak az inkvizitorok. A kicsiny Erdélyben Tordán (tehát magyar földön) az 1557 julius lrén tartott országgyűlés végezte : “Ki-ki vallhatja azt a Bitet, amelyik neki tetszik uí> vagy régi szertartásokkal és e részben szabad akarata szerint cselekszik.” Vájjon, hogy fogadnák ezen a téren az elsőségért vívott küzdelmünket még a müveit nyugati nemzetek közül is elég sokan, ahol még ma is folyik a küzdelem a lélek szabadságáért? 2. “A nevelés és tanítás központja csak a szeretet lehet.” Melyik nemzet nyerné el ebben a kérdésben az olimpiászi babért? A magyar. Itt a példa: Apáczai Csere János 1653- ban foglalta el a gyulafehérvári kollégiumban a tanári állását és az akkori szokások szerint elmondott székfoglaló beszédében — többek között — ezeket mondotta: “Az iskola legyen a gyermek ártatlan vidámságának és örömének a tanyája, de a tanár ne legyen rettegett jóakaró barátja.” És ezt a kimondott elvet ez a tanár igy is gyakorolta egész életében. A “miveit” világ azonban AKRON, O. SZÜRETI MULATSÁG lesz most szombaton, okt. 17-én, este fél 8 órai kezdettel a Nőegylet rendezésében a Magyarházban. Ez már régi megszokott mulatsága a Nőegyletnek, melyre szép diszitésekkel, szendvicsekkel és frissítőkkel kellőképen előkészültek a buzgó nőtestvérek. 15 ifjú párnak a csősztáncát Patkó Imre ellenőr tanította be és fogja levezetni és bemutatni a közönségnek Bűnei hires rádió zenekara kísérete mellet.t Lesznek bírók, csőszök é^s különféle versenyek. A Nőegylet nevében Orosz József né elnöknő és a rendező bizottság nevében Sala Ernő egyházi jegyző szeretettel meghívják az akroni és vidéki magyarságot a jótékony Nőegylet erre az évenként megújított szép mulatságára. Beléjpő díj mindenkinek 25 cent. ESKÜVŐ lesz vasárnap délelőtt az Istentisztelet után. Schieber Henrik és neje fia Henrik és Szegedi Péter és neje hajadon leánya Juliska fognak templomunkban házasságot kötni. ADOMÁNYOK. Októberi ünnepélyünkön szénre adakoztak a következő jószívű testvérek: Páncél József, Fésűs Káro'y» Fábián Mihály, Pongrác Antal, Sisler György, Mr. Carabelli, Mayor ezt csak akkor vette tudomásul, mikor a nérryet Seiler száz esztendő múlva felfedezte. Azóta sok viz lefolyt a Dunán, de még a magyar tudósok közül is némelyek csak addig jutottak, hogy ezen a téren az elsőséget a francia Feneionnak nyújtják oda és nem veszik észre, hogy Feneion csak két éves kis csemete volt 1653rban, mikor ezt már a magyar tar nár munkássága vezető prog ramjának választotta. 3. “Neveljünk az életnek!” — Ki volt, aki ezt a jelszót először kimondotta és aztán annak hűséges szolgálatába állott élete végéig? Megint Schroy, Judge Hoyt, Judge Emmons, egy dollárt, Mrs. Takács Zsuzsánna 50 centet. — Mivel nem jelenhettek meg, egy-egy dollárt adtak: Schieber Henrik és Szegedi Juliska. ---- Hálásan köszöni az elöljáróság és a szejp példák követését kéri. PRESBITERI KONFERENCIA lesz vasárnap délután a Cleveland West Sideri Egyház templomában, melyre a presbiter testvéreket szeretettel hivják a lelkész és Kovács Gusztáv kerületi elnök. REFORMÁTUSOK LAPJA ü- gyében a következő hetekben a lelkész fel fogja keresni a közeli ref. egyházakat és tagokat. Az egyház presbitériuma azzal is szolgálta a ref. sajtó ügyét, hogy a lelkésznek e szádékához hozzájárulását adta. A lap ügyét előadta a lelkész Youngstownban is a beiktatási ünnepélyen, hol az egyházat Cselle Kálmán gondnok, Miklósy Vilmos és neje, Csernik Katalin és Mészáros Marion képviselték. CLEVELAND WEST SIDE A gyűléseket vasárnap, az istentisztelet befejeztével tartja harmadik negyedévi közgyűlését. A gyűlés tárgya a lelkész, gondnok és pénztáros jelentése. (Folytatás a 6-ik oldalon) csak magyar tudósé volna a dicsőség, ha ezt ma más nem bitorolná. Apáczai az “Enciklopédiájában” a nevelés gyakorlati részét — a többek között — igy magyarázza: “aki pedig nem a fizikát tanítja, a nevezett szerint való dolgokra ottan-ottan leszálljon, hasznukat e világi életre megmutogatván.” És ezzel szem ben a reális életnek első tanítója gyanánt azt a Dis- terweget triumfálják, aki ezt kétszáz esztendővel később hirdette. 4. így vagyunk a nemzeti nyelven való oktatás kérdésével is. Ezt Apáczai 1643- tól 48űg szóval 1653-ban nyomtatásban is hirdette, tanításában gyakorolta s a magyarnyelvi tanításért — még magyarok is sokan — a pálmát annak a morva Comeni- usznak nyújtjuk, aki ezt egy levelében 1654-ben irta a sárospataki iskolának. Megfeledkezve arról, hogy egész életében azt hirdette, hogy csak akkor lesz boldog ez a világ, ha népei egy nyelven beszélnek s ez a nyelv nagyon természetes csak a latin lehet. Egy Olimpiászon ha csak ennyit tudnánk bemutatni a világnak, akkor is a dicsőségnek olyan pálmáját hoz- nók haza, amelyik többet érne a legcsodálatosabb magas ugrásnál, vagy a boxo- lók gyűrűjében szerzett pofozó világbajnokságnál. . Azt is meg kell mondanom, miért mondtam én ezeket éppen a “Reformátusok Lapja hasábjain el? Ennek nagyon egyszerű az oka. Ezeket a világbajnoki győzelmeket református tudósok fáradozása után nyerhetnék meg s ezek sikereiről úgy az akkori, mint a mai “tudós” világ nem akar, mert nem is szeret beszélni. Mi pedig küzdünk tovább a lélek szabadságáért s azt szeretnék, hogy ennek a versenye se hiányozzék az uj olimpiai versenyekről. Földes Géza. EGYHÁZI HÍREK
