Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-10-15 / 37. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A church weekly for the American Hungarian Reformed and Presbyterian people. Established in 1899. Rates: in the U. S. $2 00, elsewhere $2.50 per year. Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ Association Rev. Alexander Toth, D. D., President EDITOR AND PUBLISHER: REV. ARPAD L. BERNATH 860 COBURN ST. AKRON, OHIO Minden levél, cikk, újság és pénz e címre küldendő! az ő hozzájárulásával és beleegyezésével történik. Azért teszem ezt, hogy a krisztusi szeretet és a kölcsönös megbecsülés továbbra is megmaradjon közöttünk. A gyülekezet a lelkészváltozást nem sínylette meg, hanem kebelében minden ékesen és szép renddel folyik. Az utód erről tett bizonyságot. Egyszerű beszéd Cleveland mellett, egy városban a volt tanácsos (council man) kilakoltatott egy vallásos csoportot üzlethelyiségéből. A csoport az épületet arra használta, hogy a közelben iskolába,- járó rosszul táplált gyermekeknek ingyen tejet, levest ebben az épületben adott. A házbért is rendesen fizette — előre. De menniök kellett, mert a volt városi tanácsos ebben az üzlethelyiségben — KORCSMÁT kívánt nyitni. Úgy látszik, hogy ez a közéleti nagyság most már nincs megelégedve a házbérrel, hanem többet akar, hogy több éhező és rosszultáplált gyermek legyen, akinek gyönge jellemű apjától egyik-másik korcsmában a tejre, levesre valót is elszedi. Egyes egyházainkban folyton halljuk a panaszt, hogy az ifjúság nincs benne az egyházépitő munkában. Nincs ott az összejöveteleken. Nagy elvétve lehet köziilök egyik-másikat látni az Isten házában. Az okokban sincs sziikölködés. Party volt az este, tánczmulatságban voltak, nem értik már a magyar prédikácziót, a lelkész nem foglalkozik velük, stb. Szóval vannak okok bőven, legalább is képzelt okok. És tény az is, hogy némely templomunkban vasárnap reggel alig látunk gyermekeket, ifjakat. A jelenlevők legtöbbnyire középkorúak, vagy az élet esthajnalán járnak. Bizony imitt-amott “öreg a gyülekezet.” Ne bántsuk az ifjúságot. Ne panaszkodjunk ellenük. Nem ők a hibásak, hanem mi, a szülők. Hadd mutassak rá erre a hibára a megtörtént eseten keresztül. Egyik egyházunkban elhatároztatott a “koperta-rendszer” bevezetése. A lelkész kihirdette ezt és megmagyarázta, mi a koperta-rendszer. Mindenki figyelmesen hallgatta s istentisztelet végeztével többen jelentkeztek is egy-egy csomag átvételére. A legelső egy 20 éves fiatal ember volt, aki kivitte a kopertákat. Teltek a hetek s mig a többiek vasárnaponként behozták a kopertákat, addig ő egyet sem adott be, sőt a templomban sem volt. A lelkész felkereste. Szerette volna megtudni elmaradásának okát. A kérdezősködésre a fiú a következőket mondotta: “Édes apám azt mondotta,hogy amig ő él, addig ő fizeti az egyházi adót és nekem ahoz semmi közöm. Ha nincs közöm hozzá, akkor nem is megyek. ” Vájjon keiké többet mondanom? A kinek van füle a hallásra, hallja. Young People Department GOING TO CHURCH I classify young people, as far as attending church services is concerened, into three distinct categories. In the frist group I place those who participate in the worship of God regularly — those clean-living, hard-working, ever dependable young people whom we see in church on every Sabbath, rain or shine, warm or cold. The second class consists of those who come occasionally, that is, on big holidays, or when we have something special on the program. In the third group we find those who do not attend church at all. These are the ones who practically burn themseleves out on Saturday nights and suffering from a terrible hangover Sunday morning, prefer to sleep till noon or so. At this particular moment there are two ^questions with which we intend to deal. The first: Why some young people GO to church? The other is its negative: Why some young people DO NOT go to church? If all those who were baptized in the church, attended the Supday School and vowed to be faithful at their confirmation, would go to church, there would not even be standing room in any of them! As it is those empty pews on Sunday mornings, if they could speak, what sad and sorry tales they would tell! Habit is a strong force in our life. And it is just as easy to acquire good habits as it is to become enslaved to bad ones. The practice of going to church can become a powerful habit, so strong that on Sundays it actually impels us to attend services. To be frank, habit is one reason why young people go to church. Other reasons are: 1. To worship God, praise His name and sing his glory. 2. To get spiritual food, to learn something from the sermon that is preached, to re-inforce one’s self against the trials and battles of life. 3. To be separated from the world and worldly things, to dust off, so to speak, the wings of our souls. And many other reasons. The reasons for NOT going to church are just as numerous. Habit, in this direction, too, is the first one. In the begin- ing young people miss a few Sundays, then several, until the habit of not going simply grows on them. Finally it becomes, as Horace Mann has said, a thick cable which they are not able, at least not easily, to break. I don’t say that they determinedly ■ and purposely refuse to attend church. What I asseverate is that they are almost criminally negligent and woefully unmindful of the more serious things of life. But they are just as negligent and undependable in everything else! You don’t go to church only for God or the minister. You go for yourself! You need the church more than the church needs you. When you attend services you are doing your own self a favor and not any one else. You are giving the best within you the upper hand. And after all if we are to grow, the best things in us need nourishment, too. “Give unto Caesar what belongs to Ceasar, but to God, also, what belongs to GOD.” A “hazajáró lelkek” nemcsak a babonában léteznek, hanem a valóságban is. A mi magyar egyházi életünkben is szó? moruan kell tapasztalnunk ezt. Egyes lelkészek sehogyse tudják megérteni, hogy ha egyszer egy gyülekezetből kibucsuztak, eltávoztak, akkor tovább a volt gyülekezetük egyházi életéhez, belügyeihez, tagjaihoz semmi közük nincsen. Tudjuk azt, hogy némelyik lelkésztől “könnyek között” válik meg némelyik gyülekezet, de ez nem ok arra, hogy érthető és érthetetlen címek alatt be-betoppanjunk, írogassunk, belügyekkel foglalkozzunk volt gyülekezeteinkben. Hagyjunk békét nekik. No meg aztán a gyülekezetek tagjai is bizony megszívlelhetik azt, amit Pál apostol mondott és egyik közelmúltban beiktatott lelkész idézett: “Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok: a másik meg: Én Apollóé: nem testiek vagytok-é?... Ti pedig Krisztusé vagytok.” Valóban igy van. Nem lelkészeké, hanem a Krisztus hívei vagyunk. Az egyik lelkész, amikor búcsúzott gyülekezetétől, ezeket mondotta: “Isten kegyelme engem egy másik gyülekezet élére hivott el. Ennélfogva én ennek a gyülekezetnek meghaltam. Egyházi dolgaitokban engem ne keressetek meg többet. Ha valamikor kívánnátok, hogy közzétek jöjjek, csak akkor láttok itt közietek, ha a meghívás, vagy megkeresés lelkészetek utján, ELŐFIZETÉSI VERSENY Kedves olvasó! Lépjél be ebbe a nemes jellegű versenybe. Szerezz előfizetőt és hirdetőt a Reformátusok Lapjának. Küld be a pontos címet és a pénzt a szerkesztőnek (Rev. A. L. Bernáth, 860 Cobum St. Akron, O.) írd meg azt is, melyik jutalom könyvet választottad ki magadnak az utolsó oldalról? Ha beküldesz ÖT dollárt, akkor egy kisebb, — ha TÍZ dollárt, akkor egy nagyobb könyvet kérhetsz. Ezt többször is megteheted. Külön Jutalom! Akik karácsonyig a legtöbb előfizetést küldi be, még külön ÖT dollárt kap a könyveken kívül. Expired Subscriptions! Ilyen cim alatt levelet küldött a posta hivatal a kiadónak, hogy a Par. 4. Sec. 526. alapján nem küldheti a Reformátusok Lapját azoknak, kiknek cime fölött a lejárati idő 1933 vagy 1934, csak másfél centes bélyeggel. Erre pedig nincs pénz. Kedves olvasó! Küld be előfizetésedet és szerezz a kiesettek helyébe újakat. Lépj be a nemes versenybe református hitedért, egyházadért és lapodért!
