Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-09-23 / 34. szám

2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Itt van az ősz, a termés, a gyümölcs betakarítá­sának ideje. A gazda megnézi, számba veszi: van-é termés?......mi a gyümöcs? A világmindenség és a mi életünk Gazdája — Isten, — hozzánk, e földi életbe beültetett plánták­hoz, jön és életünket meg nézve gyümölcsöt keres. Mit talál a gyümölcsöt kereső Gazda?.... Leve­let csupán? beszédet? vagy talál-é cselekedetekben megnyilvánuló hitet, szeretetet, reménységet? Egy szegény embernek egyetlen gyermeke meg­betegedett. Állapota napról-napra válságosabb lett. Az édesapa hivő lélekkel hordozta a súlyos keresztet. Egy nap, munkából hazajőve, felesége könyek kö­zött panaszolja: nincs többet remény! az orvos mondta, hogy még ma meghal a fiunk! Az apa bemegy fiához. Ágyára ül. Kezét meg­fogja és igy szól: “fiam! te még ma meglátod a Meg­váltót ...Többet nem bir mondani. Szemét elönti a könny. A fiú, apja kezét simogatva, szól: “Ne sír­jon apám! Mihelyst Jézushoz érek, megmondom neki, hogy apám tanított meg Őt ismerni és szeret­A gyermek elment, hogy bizonyságot tegyen. Te rólad milyen bizonyságot tesznek gyermekeid? éle­ted? .... beszéded? cselekedeteid?......” Milyen gyü­mölcsöt terem életed? Dr. U. F. VA§AILNAIP “Megemlójkezzél az Urnák napjáról, hogy megszenteljed azt.“ II. Mózesi 20:8. 1. RALLY DAY Ez is amerikai ünnep, mint a LABOR DAY. Ez is szep­temberben van, az egyik va­sárnapon. Arra való, hogy a kijelölt vasárnapra a temp­lomba gyűjtsék az összes gyermekeket, ifjakat és fel­nőtteket. Szóval egyházi ün­nep a RALLY DAY. Mert äz egyháztagok a nyári hó­napokban elmaradoznak a templomból. Kirándulnak, lá­togatni mennek más város­ba, piknikeznek, vedégesked- nek, nagy utakat tesznek, vakációznak. Aztán nem aka- ródzik nekik újból megkez­deni a rendes templomba já­rást. Ha elmúltak is a nyári szórakozások az ősz közeled­tével, csak nem ménnek a templomba. A gyerekek már rég megkezdték az iskolába járást, de ők még mindig el­kerülik az Isten iskoláját. Kifogásokat keresnek és okokat találnak, amiért nem jönnek, újból templomba. Nem látogatta meg őket a lelkész, amikor szerintünk kötelessége lett volna. Nem úgy tett a lelkész, amint azt ők elvárták volna tőle. Nem tetszett nekik egyszer a pré­dikáció, az ének, stb. A gyű­lésen nem azt határozták, a- mit ők követeltek. És sok más kifogás. Az amerikai egyházakban nagy előkészületeket tesz­nek, hogy RALLY DAY-re újból megtöltsék a templo­mokat. Meghívókat küldenek mindenkinek, plakátokat tesz nek ki. A vasárnapi iskolai tanítók a gyermekeket hívo­gatják, a presbiterek a felnőt teket látogatják. A lelkész uj templomi programot dolgoz ki és az1 énekkar is nagyban készül. Az újságokban erő­sen hirdetik a nagy nap mű­sorát. Az ünnepen aztán csak­ugyan megtelik a templom. Szívesen üdvözölnek minden kit és számbaveszik az egy­ház és minden testületének tagjait. Ott vannak a gyer­mekek, a nőegylet, férfikor, énekkar, ifjúsági egylet tag­jai mind. így kezdik meg nyár végén őszelején a ren­des templomba járást ki­csinyek és nagyok. Az egyház életének olyan folytonosnak és állandónak kellene lenni, mint a jó for­rásnak, melynek vidám cser- gedezése nem szün meg soha Mint a mélyre furott artézi­jait, melynek vize éjjel-nap­pal egyformán folyik. Mindig tele van vízzel nagy meden­céje. Más kutakat pedig ál­landóan szivattyúzni kell, hogy ki ne száradjanak. Me­dencéjük csak akkor van te­le -vízzel, ha valaki nagy fá­radsággal tele szivattyúzza. Sok lelkésznek kell ilyen fáradságos munkával: hivogatással, kéregetéssel, békitgetéssel, uj program­mal, Rally Day tartásával megtöltenie templomát. Ha csak valamennyire is. Hogy az egyházíi élet ki ne szárad­jon egészen. A magyar templomok is nagyon üresek nyáron sok helyütt. Vakációznak az egyháztagok. Sokan már é- vek óta vakációznak. Többen nem is szándékoznak véget vetni a vakációnak. Elma­radtak. Mi hozzä őket vissza az egyházhoz? Az élet, mely sokszor keservesen meglec­kéztet. Az imádság, mely é- rettiik száll föl a lelkész és a hívek ajkán. A szivük, me­lyet az!, emlékek utján a szomjúság hajt az élet vizé­hez. Az Isten, aki nem akarja, hogy egy is elvesszen közü­lök. Legyen, ha kell, magyar Rally Day minden egyház­ban. Látogasson, hívogasson, dolgozzon minden hivő, aki hii maradt egyházához. Ne hagyják magára lelkészüket. Imádkozzanak és dolgozza­nak azért hogy a kijelölt va­sárnap megteljék a templom És telve legyen aztán min­dig. Membership Campaign I think it is timely that at the beginning of our fall work we should put on a membership campaign ... a determined drive to enlist as many as we can in our cause. Everywhere the cry goes up, “We have so many young people in our church and in our community and yet we have only a handful in the C. E. or Y. P. society.” The situation, I admit, is a bit grave and it requires a lot of serious thinking and plenty of concerted action. So lets get busy. The young people outside our society is divided into two classes and each group must be approached differ­ently. In the first we put those who are members of the church, but somehow or other have never come around to the point where they wanted to identify themselves with our socitey. On special occasions you can get them out and they will have a whale of a time, but their zeal withers as soon as the affair is over. They cer-. tainly present a problem. What can we do with them ? Here are a few concrete sug­gestions. Ask them frankly WHY they disapprove of the C. E. or Y. P. society. Face their reasons openmindedly and try to understand their objections, if they have any. If they come forward with some good, useful ideas, be big enough to accept and in­corporate them in your pro­grams. From a psychological point of view this will gener­ally bring results. When you make a person feel that he is contributing something and that his efforts are appreci­ated, you have won over. Tell him and make him see what he is missing and how much YOU have gained be­cause of your association with your society. When you do this however, do not boast or look down upon him. Those who are not within the church will be a little harder to handle. You could write a letter to these, but a personal call is always more effective. These you argument and example. Talk to them something like this. “The church needs you and you also need the church, probably more so. We can give you something you have been missing all these years. In our midst you can form lasting and en­during friendships. . . friend­ships that are the greatest treasures of one’s life. Do you know that the best people in any city or town are members of the church, that the most useful and de­cent pepole are affiliated with the C. E. and Y. P. so­cieties? Again, suppose you are planning to get married, where do you think you can find the most faithful mate? In the night clubs? On the dance floors? Or at the dark street corners? We want a straightforward answer from you on these matters. You are on this earth for a defin­ite and distinct reason and that is, “to do the most good to as many people as you can.” But you can accom­plish this much better when you are doing it with those who are of like minds and have similar lofty principals and purposes, as you have. If you are looking for fun now and then, you may have that, too, among us. . . nice, clean, wholesome fun. We have nothing against that. All we stress is that life is MORE than just fun and that there are serious things as well. We only put them in their right places and as a result we enjoy them much more.” Now, God speed you on your noble mission: Roll up your sleeves and go to it. Let’s hear what your batting average will be. Rev. Frank Nagy

Next

/
Thumbnails
Contents