Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-09-09 / 32. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A church weekly for the Amesican Hungarian Reformed and Presbyterian people. Established in 1899. Rates: in the U. S. $2-00, elsewhere $2.50 per year. Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ Association Rev. Alexander Toth, D. D., President EDITOR AND PUBLISHER: REV. ARPAD L. BERNATH 860 Coburn St. — Akron, Ohio A SZÍVBE vésett kép “Nem te építesz házat nékem, hanem a te fiad. . . . ” Krónika 2-ik könyve 6:9. H ÁRIA angol királynőről mondják, hogy sohasem tudta elfelejteni a calaisi csatorna partvidékének elvesztését. Gyakran mondogatta udvaroncainak, hogy ha halála után megvizsgálják a szivét, ezt a szót: “Calais”, a szivére vésvf- találják. Dávid király halála után szintén találtak volna a szivére rajzolva valamit: annak a gyönyörűséges jeruzsálemi templomnak a-képét, amely ugyan ott állt a nagy király szivében évtizedeken keresztül, éjjel-nappal ennek a tervnek élt, ezen dolgozott, ennek rendelt alá minden más munkát és tervet s mégis azzal a tudattad kellett sírjába hanyatlania, hogy nagy álmait csak a fia fogja valamikor valóra váltani. Ha megvizsgálnók azokat a magyaroknak a szivét, akik az utolsó évtized alatt itthagyták a földi élet küzdelmeit, azokon a magyar sziveken is találnánk egy ilyen képet. Ez a kép azt a Nagymagyarországot ábrázolná, amelyet szétszaggatott az ellenséges kéz, amelynek feltámadása azonban soha el nem tűnő álma, célja minden igaz magyar szívnek. Vájjon hány magyar halt meg az utolsó évtizedben megtört szívvel, mert nem élhette meg legszebb álmának, a magyar feltámadásnak megvalósulását? Hány kihűlt magyar szív fölött nehéz a föld, amely mintha a magyar szivekre nehezedő remény^ telenséget akarná jelenteni? Hány ilyen, sir szélén álló magyar van, aki nem akar még elmenni, mert látni akarja, álmainak megvalósulását? Hányán vannak, akik azt hiszik, hogy hiába éltek, mert az egyetlen, nagy célt nem érhették el? Dávid szivében is kétségtelenül ilyen érzések viharzottak. Életének legkeseriibb csalódása volt, hogy minden álmodozása dacára meg kellett hallania e szót: “Nem te építesz házát nekem, hanem a te fiad.....” Lelkében összeomlott, minden s még a halálos ágyon is marcangolta, hogy hiába élt. De vájjon igaza volt-e Dávidnak? Ha megkérdezte önmagát, látnia és tudnia kellett, hogy az a nagy terv, a nagy ábránd még úgy is gazdagabbá tette az életét, ha nem láthatta megvalósulását. A számtalanszor elgondolt ‘gyönyörű templom készen volt a szivében s azt teljesen betöltötte. Az a tény, hogy egy ilyen gondolat szolgálatába oda tudta 'állítani élete minden reménykedését mukáját, nem maradhatott nyomtalanul. A jeruzsálemi márványtemplom, ha a hideg- kövekből nem is állították még össze, Dávid szivében már régen felépült. Vájjon ha Dávid tudta volna előre, hogy terve az ő életében nem valósulhat meg, odaszentelte volna-e életét a nagy gondolatnak? S ha ebben a tudatban nem szentelte volna oda, ki lett volna a vesztes? Nem ő maga-e, aki sohasem jutott volna be annak az ábrándvilágnak csodálatos rejtelmeibe, amelyek igy is gazdaggá és boldoggá tették az életét, anélkül, hogy ő maga tudott volna róla? Hiába omlott össze a nagy ábránd, a nyertes mégis Dávid volt, mert a lelke, egész élete meggazdagodott általa. Az életből megtört szívvel távozó magyarok sem olyan boldogtalanok, mint ők maguk is hiszik. Ha nem is látták meg a magyar föld feltámadását, életük sokkal gazdagabb lett azoknak az álmoknak szövögetésével, amelyek benépesítették magányos óráikat. Az a szeretet, amelyet hazájuk iránt éreztek, igazabb és mélyebb lett s a szív nagyobb, nemesebb lett általa. Lehet, hogy szép dolog lemorzsolni egy életet a csendes hétköznapok szürkeségében, amelyben a szív olyan csendes nyugodt, “mint a Montblanc csúcsán a jég”, — de ne vessük meg azokat az időket sem, amelyekben háborog a szív, amely a csapások súlya alatt tanulja meg igazán, hogy mi" volt neki az, ami elveszett .... A nagy lelkek a nagy időkben születnek---És még egyet. Dávid tudta, hogy ha az ő hite, reménykedése, munkája nem lett volna, Salamon sem tudná sohasem felépíteni a templomot. Ám lássák meg a mi fiaink a magyar reménység megvalósulását: mi tudjuk, hogy a mi hitünk, reménykedéseink és munkánk az az alap, amelyen ők építeni fognak— VASVÁRI ÖDÖN. VIDÁM KOLDUS ÉNEKE Irta: Mécs László Koldus jött udvaromba. Piros madzag-övet viselt rongyos kabátján. Mint a dicsfény a szenten, vidámság lengett rajta. Hogy megszagolta: menten barátja lett a vizslám. Kissé elébe mentem és megkérdeztem tőle: “Miért koldul öreg?” “Jókedvemből instálom, mert nincs más kenyerem Én birka-pásztor voltam, de vén lettem s eltiltott az uraság a nyájtól. Ruhámból bolhát irtok, de nem fizetnek érte, igy hát az égi birtok szép szöcske csillag-nyáját éjenként terelem. Mert arra is kell ember! Mily nagy baj volna, ha tilosba menne néha egyetlen csillag is fenn! Ketten vigyázunk: én és a számadó, az Isten. Ő nem szorul reá, de én beszedem a lisztem, cipóm kommencióba. Pénz is jut s rossz ruha. I Ez a foltos nadrág szent, mert ezt az őriek nagy göndör papja hordta, a ricsi másodispán meg a bakancsom adta, kabátom és harisnyám egy özvegyasszony, ingem egy gazda. Ám tarisznyám nem volt, hát elszabdaltam s az ing tarisznya lett. így mindenem megvolna, csak még ing kellene . . . . . Egy ócska ingem igy lett e boldog ember inge. Fölvette nyomban és a kutyámnak csókot intve és fütyöirészve elment. Néztem merengve, szinte irigyen, hogy nem lázad csöppet sem ellene. I Sőt kidobja és még mulat is mindezen. Aztán eszembe ötlött, hogy rajtam alamizsna minden! Szivem: e bűvös Mikulás-esti csizma apámtól van s anyámtól. Szelid-kék mégis vizsla szemem apámtól kaptam s anyámtól gyors kezem. Testemet Sáros földje, az emberségemet a magyar nemzet, lelkem az Isten adta ingyen, Tudásom papok adták, a boldog-ember-igem (maläsztom) Jézus adja, ajándék rajtam minden: ha kevélykedni mernék, az Isten verne meg! A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK OLVASÓI TÚLNYOMÓ RÉSZBEN “HÁTRALÉKOSOK.” A LAP KIADÁSA SÚLYOS TERHEKET RÓ RÁNK S EZÉRT KÉRJÜK ELŐFIZETŐINKET, HOGY HÁTRALÉKAIKAT SÜRGŐSEN RENDEZZÉK, AKIK SZEPTEMBER 15-IG NEM KÜLDIK BE ELŐFIZETÉSÜKET, AZOKNAK KÉNYTELENEK LESZÜNK A LAP KÜLDÉSÉT BESZÜNTETNI.