Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-06-19 / 24. szám
6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Johnstown, Pa.-i egyházunk köszöneté MIT KÖSZÖNHET A VILÁG A MAGYARSÁGNAK ? A Reformátusok Lapja Árvízkárosult Egyházakat Segélyző Bizottságához Pittsburgh, Pennsylvania. Igen Tisztelt Uraim! Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja szerkesztőségének égisze alatt működő és áldásos munkát kifejtő Árvízkárosult Egyházakat Segélyző Bizottság pénztárnokától, Téglássy Pál úrtól e hó 11-én egy $34ó.25-es csekket kaptam. Ugyanakkor, mikor nyugtázni óhajtom a Bizottság által begyűjtött segélyalapból a Johnstowni, Pa. Magyar Református Egyház felsegélyezésére kiutalt összeget, hálás köszönetét is mondok úgy a magam, mint egész gyülekezetem nevében a szép megemlékezésért, a fejedelmi adományért. Jóleső érzés töltötte meg a lelkész és egyháztagok szivét, öröm sugárzott le az arcokról, mikor a szószékről ki lett hirdetve az adomány megérkezése, mert hisz’ ez a legékesebb szavakban kifejezett részvétnyilvánitásnál is ékesebben hirdette azt, hogy nagy megpróbáltatásunk idejében nem hagyattunk magunkra, hanem veszteségünket méltányolni tudó megértő testvéri szivekre találtunk, kik siettek is tehetségük szerint áldozatos lelkűkből származó adományukkal elviselhetőbbé tenni azt a terhet és veszteséget, melyet a március 17-iki árvíz reánk mért. Ilyen szép bizonyságát látva a segítő testvéri szeretetnek : “Nem csüggedünk!” Még egyszer hálás köszönetét mondva a Johnstowni, Pa. Magyar Református Egyház részére kiutalt adományért, Isten leggazdagabb áldását kérve a Reformátusok Lapjára, illetve a segélyző bizottságra és a bizottságon keresztül adakozó egyházakra, egyletekre és magánosokra, maradtam egyházam nevében szeretetteljes üdvözlettel, Várkonyi Miklós, ref. lelkész. i .................... ...........— .........1 —Irta: Dr. Kun Andor. Tudod-e, hogy a magyar Pulszky Ferencet meghívta tanárául a Harward egyetem ? * * * Tudod-e, hogy New York város kitűnő városépítési terve s a Central Park szabályozási terve a magyar Asbóth Sándortól származik, aki altábornagvságig vitte Észak oldalán a polgárháborúban, majd mint az USA argentiniai nagykövete halt meg? * * * Tudod-e, hogy az Észak oldalán az USA polgárháborúban igen sok magyar harcolt — főként a chicagói Lincoln puskások közt, amelyeknek szervezője a magyar Mihalóczy ezredes, ki ésőbb hősi halált halt,— a Garibaldi gárdában, a 39-ik new yorki gyalogezredben, a new jersey, st louisi gyalogezredben, McClellan tüzérezredben — s közülök kettő lett altábornagy, 5 tábornpk, 15 ezredes, 2 alezredes, 133 őrnagy, 184 más tiszt? És tudod-e, hogy Zágonyi magyar huszárőrnagy springfieldi halálrohamának képe a Fehér Ház egyik büszkesége, hogy hires volt Spelletich Imre, a fort donelsoni hős? Tudod-e, hogy Fremont tábornok, a nyugati hadsereg főparancsnoka vezérkarában hét magyar főtiszt szolgált? * * * Tudod-e, hogy a magyarok közül Asbót altábornagy az USA argentiniai nagykövete, a magyar Pomucz tábornok szent pétervári főkonzul, Ujházy an- conai, Figyelmessy középamerikai konzul volt. * * * Tudod-e, hogy többek közt a magyar Kocsis Sámuel Amerika egyik legnagyobb tudósa, Helprin Mihály egyik legnagyobb etnográfusa, Vállas Antal a Louisana State University tanára, egyik legnagyobb matematikust, Bettelheim orvos, a- kinek a japán Ryu-Kiju szigetén szobra van, egyik legkiválóbb felfedezője volt? * * * Tudod-e, hogy a magyar Rombauer Gyula alapította St. Louis legnagyobb lapját, Rom- 46 tudott. Legyen tehát! De előbb esküdjél meg, hogy senkinek nem szólsz felőle. Mefibóset megesküdött.-- Halld tehát! Saul harczba szólította a Benjammin törzsét. Történetesen apám megbízásából ott jártam. Égtem a harci vágytól. Velők mentem. A harc 'hevében Saul cserbe hagyott bennünket. Hetvenen fogságba estünk. A többit tudod. Szomorú történet. Szégyenteljes. Mikor az örök elvezettek a király színe elöl, levágták a fél karomat. Az egyik oda vitte, hogy megmutassa a királynak. Más kettő őrizetemre ott maradt. De részegek voltak. Egyiknek kezéből kicsavartam a lándzsát, leszúrtam vele. A másik elszaladt. Én a késő alkonyaiban egér- utat vettem. Megfogadtam, hogy nem szólok soha senkinek. Nehogy meghallja valaki Benjámin fiai szégyenteljes gyávaságát, s rossz példa legyen Izrael fiai között. Hazamenet sebem rosszabbá lett. Elvéreztem volna az erdőben, ha Siba rám nem talál, házába nem visz, s ott asszonyai meg nem gyógyítanak. Haza nem mehettem, mert akkor köteles lettem volna a híradással és Saul elveszített volna, mint egyetlen igaz tanúját az ő gyávaságának. Elhatároztam, hogy szívesen szolgálom Sibát, mig Saul él, akár ingyen is. A fukar pásztor kapott az ajánlaton, noha semmitsem tudott elhatározásom okáról. Más is marasztott nála.- 47 Reméltem, vártam az alkalmat, hogy Saullal találkozom, s bosszút állok rajta. Isten máskép, és jól rendelte. Mefibóset meghatva ölelte keblére az agg hőst. Apjának nevezte s hogy e nagy bizalmat ő hozzá némikép viszonozza, elmondta álma másik felét, a Dávid fiáról a Bethesda tava mellől, a beteg gyóggyulását. És boldogan és há- lásan megegyeztek abban, hogy mig a múltról senkinek nem szólnak soha semmit, addig arra a fényes jövőre, amely a nemzet igaz fiaira vár, előkészítik mindazokat, akiket szeretnek. Abigail és Mika meg nem győzték eléggé várni őket s visszafordulva csodálkozással látták a két férfi örömtől sugárzó, boldog, megszépült arcát, s még nagyobb csodálkozással hallották, hogy újból a Dávid fia az, aki ez örömet fakasztja. És még sokszor hallottak róla, s a Jonathán családjában Mefibóset utján gyökeret eresztett nemzedékről-nemzedékre ez a csodálatos reménység, szilárdabb talaja mindennél a boldogságnak a Jézus ideje előtti korból, s gyökere ma is egy másik reménységnek amikor ő eljön nem szegénységbe, hanem királyi dicsőségben. Talán azok között, akik nehány századdal később látták a Dávid fiát, hallották beszédét) érezték kegyelmét, s elfogadták váltságát, találtattak a Mefibóset unokái közül is. Mefibóset nem élt hiába!
