Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-01-18 / 3. szám
Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act 'f February 28, 1925, authorized [y , t April 25, 1933. REFORMÁTUSOK LAPJA Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JANUÁR 18, 1936. No. 3. SZÁM. KÉT HAZA HÁLÁJÁT érdemeljük ki, mondotta Pe- lényi János, Magyarország washingtoni nagykövete Cleveland- ban, amikor közel 300 reprezentatív magyar előtt beszédet tartott a Hollenden Szállóban. Ha minden amerikai magyar önkéntes követe, képviselője Magyar- országnak, ha minden amerikai magyar hűséges polgára az Egyesült Államoknak, két ország háláját érdemli ki. Szavait nagy érdeklődéssel hallgatták a megjelentek. Hiszen általa Magyarország beszélt hozzánk. Nem mondott egészen uj dolgot, mégis ujsze- rüleg hatott a hallgatóságra. Beszéde közvetlen volt, őszinteségével megnyerte hallgatóit. AZ EGYHÁZI KÖZGYŰLÉSEK hónapja január. Karácsony emléke még frissen él a hívek emlékezetében, karácsony lelkü- lete még nem múlott el. Magyar egyházaink munkájuk legfontosabbikát, a tisztviselők, elöljárók választását végzik a januári közgyűléseken, karácsonyi lelkű- lettel, az ujesztendő uj elhatározásaival. Sok egyházban a választások uj embereket, uj erőket állítanak az egyházközség élére. S ezek az uj erők friss elhatározásokkal készek a lelkipásztorok munkáját sikeressé, eredményessé tenni. Szeretettel köszöntjük az uj tisztviselőket. Sok áldást kiváA GYERMEKMUNKA ÉS A KORMÁNY Az egyházaknak a szociális, társadalmi tevékenységre talán sohasem volt ebben az országban annyi alkalmuk, mint most a leszegényedésnek az idején. Alkalom, ha volt is, nem igen vették az egyházak s a gyülekezetek nagyon komolyan a társadalmi munkának a fontosságát. Mindegyik gyülekezet élte a maga életét s nem igen törődött azzal, hogy a kormány, a társadalom s az egyének mennyire valósítják meg az arany szabályt. “Árpit csak akartok; hogy az emberek tegyenek veletek, mindazt ti is úgy cselekedjétek velük.” (Máté 7:12. Ceglédi). 1929 után azonban megérezte társadalmunknak egy része, hogy nem jól van az úgy, amint van. Itt volt például a gyermekmunka. Az Egyesült Államokban levő gyermek közül minden huszadik, ahelyett hogy iskolába járt volna, dolgozott és pedig éhbérért dolgozott. Ezeknek a gyermekeknek a kora 10 és 16 év között volt. Ezt a szövetségi statisztikai hivatal állapította meg. Az 1920-iki adatok még szomorúbb képet mutatnak. Ebben az időben minden huszonöt gyermek közül kettő dolgozott és nem járt iskolába. Igaz, hogy ebben az időben is volt gyermekvédelmi törvény, de ezt 1922-ben a legfelsőbb bíróság alkotmány ellenesnek jelentette ki. A második gyermekvédelmi törvény csak a tizennégy éven alóli gyermekekre vonatkozott. Nem akarjuk ismertetni az idevonatkozó törvényeket. Csak azt akarjuk megállapítani, hogy 1933 júniustól kezdve 1935 május 27-ig, amig az NRA-t a legfelsőbb biróság alkotmányellenesnek jelentette ki, a gyermekvédelem száz százalékos volt. Minden gyermeknek tizenhat éven alól megvolt a teljes joga arra, hogy növekedjék, játszón és tanuljon. A legfelsőbb biróság döntése értelmében ez a jog megszűnt. Ismét ott vagyunk, ahol 1930-ban voltunk. Ez azt jelenti, hogy azok a munkaadók, akik nagy hasznot akarnak elérni, újra dolgoztatják a gyermekeket. Ismét dolgoznak a gyermekek a gyárakban alacsony bérért, ezzel meggátolják azt, hogy a felnőtt munkások dolgozzanak, mert ezeknek többet kellene fizetni. Az 1933-iki törvény megtiltotta azt, hogy tizenhat éven alóli gyermekek munkát végezzenek. Csak iskola után volt szabad könnyebb munkákat végezniük. A törvény arra nézve is intézkedett, hogy tizennyolc éven alóli egyéneket veszedelmes munkakörben nem szabad alkalmazni. Amióta a legfelsőbb biróság döntött az NRA sorsa felett, a helyzet megváltozott s a gyermekek csak azokban az államokban részesülnek védelemben, amelyekben szigorú gyermekvédelmi törvények vannak. nunk munkájukra. Hisszük, hogy Isten Szent Lelke munkálkodik bennük és általuk az Anyaszent- egyház javára és Isten dicsős- ségére. Hisszük, hogy Magyar Egyházaink régi és uj tisztviselőkkel élükön az uj, 1936-ik esztendőt teljes sikerűvé teszik s ezzel úgy Isten országát, mint magyar mivoltunkat, jó hírnevüket tekintélyessé teszik. Az 1933-ik törvény értelmében több mint egy millió gyermek vonult ki a gyárakból. Ezeknek a helyét felnőttek foglalták el. Igaz, hogy a depresszió miatt kevesebb volt a gyermek munkás, mint amikor jól folyt a munka. így például North Carolinában a szövőiparban 1931—1932-ben csak 840 gyermek munkás volt, de mihelyt a munka fellendült, azonnal 2015-re emelkedett a gyermek munkások száma. Más államokban és más iparágakban is ez történt. Az NRA elfogadása előtt, amikor tizenhárom millió ember volt munkanélkül New Haven, Conn, vidékén és Pennsylvaniában a Lehigh völgyében a munkásoknak egy ötödrésze gyermek volt. Ezeket tanulóknak neMl ÚJSÁG A HÉTEN ? AZ ELNÖK minden évben ad egy fogadást a legfelsőbb biróság tagjainak a tiszteletére. Most ez a fogadás közveflen az AAA megbuktatása után következett s mindenki kíváncsian várta, hogy vájjon mi lesz a kormányra s igy az elnökre nézve is a kedvezőtlen döntés után? Hát nem lett semmi ! Az ilyen fogadási napokat már jó előre megszokták állapítani és igy: nem volt semmiféle célzatosság abban, hogy az AAA sorsának az eldöntése és az elnöki vacsora olyan közel estek egymáshoz. A legfelsőbb biróságnak hat tagja vett részt a vacsorán. Az elmaradt három közül egyik Brandies, soha nem megy este sehová. A biróságnak a tagjai élénk beszélgetést folytattak az igazságügyminiszterrel és sok olyan képviselővel és szená- • torral, akik azokat a törvényeket formálták, amiket a biróság tagjai elvetettek. A HAUPTMAN-ÜGY ugylátszik, hogy a vége felé közeledik. A kegyelmi tanács, amely a múlt szombaton egész nap tanácskozott, nem adta meg Hauptmannak a kegyelmet s igy, ha a kormányzó nem adja meg neki az első 30 napi haladékot, úgy pénteken, január 17-én meg kell halnia. Úgy látszik azonban, hogy a kormányzó megadja az első harminc napi haladékot, mert időközben nagyon furcsa eset történt. Condon professzor Jaffsie a kegyelmi tanács ösz- szeülésének az estéjén elutazott Dél-Amerika felé. Ez az elutazás nagyon misztikus, különösen azért, mert ez a tanár a Liberty Magazinéhoz beküldött kéziratában azt irta, hogy a Lindberg gyermek elrablásának még két más szereplőjét is ismeri. Ez csak (L. Zs.) (Folytatása a 4-ik oldalon.) (Folytatás a 6-ik oldalon)
