Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-06-05 / 22. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal PÜNKÖST UTÁN (Folytatás a 2-ik oldalról.) Aki nem tapasztalta meg saját életében az ima erejét, az nem is érintkezett Istennel. 5. a megújhodás az isteni szeretet továbbítását jelenti minden ember számára. Az Is­ten egyháza nem lesz addig diadalmas erő csatornája, inig a szeretetnek ezen erejét nem használja ki teljes mértékben. 58 évvel ezlőtt átadtam magam ez isteni szeretetnek, testem, lelkem az övé volt azóta is. Elhatározásom sohasem bántam meg! Nem mindenki mehet Kí­nába, Mandsuriába térítő útra. De mindenki munkálkodhat a maga körében s lehet továbbí­tója az isteni szertetnek. % 6. a megújhodás az emberek “betakaritása” Isten csűrébe, ha az emberek is úgy akarják. Mikor Pál Efézusban prédikált, $50,000 értékű romlott könyvet égettek el s szívesen tették. Isten Fiát áldozta fel érettünk. Mi csak bűneinket áldozzuk fel érette! Csak Isten hozhat megújho­dást a keresztyénség petyhüdt életébe. De Isten csak miálta­lunk hajtja végre terveit. “A lovat oda lehet vezetni a kút­hoz, de nem lehet kényszerí­teni, hogy igyék is.” Mi csak megmutatjuk az Istenhez veze­tő utat az embereknek. Beve­zetjük a keresztyének társasá­gába, de nem kényszerithetjük hogy Istent elfogadják. Azt megcselekszi Isten lelke a ma­ga titokzatos hatalmával. Mi csak egy bizonyos pontig me­hetünk el vallásos munkánk­kal. Isten folytatja, ahol mi már semmit sem tehetünk. Já­nos vizzel keresztelt, de Krisz­tus által a Szentlélek kereszt- ségében részesülünk. Mi hajlandók vagyunk Isten­től elfogadni a megigazulást, de nem adjuk egészen oda ma­gunkat. Mint Ananiás, vissza­tartjuk egy részét az áldozat­nak. Saul, kit Isten elküldött, hogy az amelekitákat s bűnös szerzeményeiket pusztítsa el, a kövér tulkokoat nem pusztítot­ta el, hanem félrehajttatta. Mi is megkiméljük bűnös szoká­sainkat. Hogy Krisztusnak tel­jes hatalma legyen rajtunk, minden bűnt félre kell tennünk. Ábrahám nemcsak magát aján­lotta fel Istennek, hanem fiát is hajlandó volt az Ur kérésé­re feláldozni. Az Atya Szent Fiát adta az emberekért! Én életemet Kináért felaján­lottam az Urnák. Ha száz éle­tem lenne, mind a százat fel­ajánlanám ! Ml ÚJSÁG AZ ELMÚLT HÉTEN volt egy esztendeje annak, hogy a Supreme Court megölte a Blue Eagle-t s megszüntette az NRA-t. Erre a kifejezésre sok mindenféle adomát ráfog­tak, de egyike a legjobbaknak még is az a magyarázat, amely szerint ez a három betű csak azt jelenti: “Nincs Remény Amerikában!” Az a zsidó cég, amelynek a fellebbezése alapján került az NRA törvény a Supreme Court elébe, semmit nem nyert azzal, hogy ezt a törvényes eljárást végig erőszakolta. Schechterék, amikor a Supreme Court mel­lettük döntött, egészen büszkék voltak s most egy év múlva, csaknem teljesen tönkre men­tek. Az egyik testvér a neve­zete.^ évforduló alkalmából kije­lentette, hogy teljesen tönkre mentek. Nem maradt semmi va­gyonuk s még az édesatyjuk házát is elveszítették és nem képesek arra, hogy az adóssá­gokat fizessék. Nem vált tehát be az, amit reméltek, hogy majd ha nem lesz Blue Eagle, amely szerint mindennek megvolt a szabott ára, jobban fognak tudni gaz­dálkodni és több • pénzt fognak csinálni. Az NRA nem a nagy- vállalatoknak a segítségére való volt, hanem a kisembereket vé­delmezte. Az NRA nemcsak azt a célt szolgálta, hogy a munka­adónak legyen tisztességes haszna és hogy a munkaadók ne szipolyozhassák ki sem a munkást, sem a vásárló és el­adó közönséget, hanem azt is, hogy minél több egyén helyez­kedjék el a munkamezőkön. Most egy éve ezt a már szé­pen működő gépezetet állította meg a Supreme Courtnak a döntése. Azóta a Supreme Court több olyan törvényt semmisített meg, amelyek azt a célt szolgálták, hogy ez az ország legyőzhesse a depressziót. így eltiltotta azt, hogy a kor­mány a földmivelést bármi mó­don is kormányozhassa. Meg­állapította, hogy a bányászat és gyártás nem kereskedelem, ha­nem üzem s igy nincs a Szö­vetségi kormánynak a fennha­tósága alatt. Eltiltotta a szö­vetségi kormányt attól, hogy meghatározza a munkának az árát és a munkaidőt. Elismerte, hogy a tőke igy szervezkedhe- tik, de az egyes eseteket a A HÉTEN? törvény szerint kell elbírálni, mert még érvényben van az Anti Trust törvény. Az NRA, akármilyen komo­lyan hangzik is, annak egyik magyar fordítása, mégis csak jó volt s azóta, amióta a tör­vényt alkotmányellenesnek je­lentették ki, nem állott be az a fejlődés, amelyet vártak, sőt nemcsak Schechterék, hanem mások is tönkre mentek. A GYERMEK MUNKÁRA nézve folytattak le mostan szavazatot az úgynevezett Pub­lic Fórumban s a lefolyt szava­zás amellett tett tanúbizonysá­got, hogy amig 72 százalék de­mokrata szavazó akarja, hogy az alkotmány a gyermekmun­kára vonatkozólag módosíttas­sák, addig 54 százalék republi­kánus szavazó nem óhajtja azt, hogy ebben a tekintetben vál­toztatás történjék. Kétségtelen, hogy a Roosevelt kormánynak az NRA-ben az is célja volt, hogy a gyermekmun­kát teljesen megszüntesse. — Rooseveltnek a munkaügyi mi­nisztere Miss Perkins nagyon jól ismeri azokat az állapoto­kat, amik ebben a tekintetben az egész országban uralkodnak. Ő teljesen mellette van annak, hogy ne legyen gyermek mun­ka. Az alapelv az, hogy az Egyesült Államokban minden gyermek 18 éves koráig járjon iskolába. Ezután is ráér arra, hogy kemény munkában töltse le az egész életét. Bizonyos, hogy a gyermekmunka eltörlé­se nagyban hozzájárulna a mun­kanélküliség eltörléséhez. A gyermekmunka nemzeti problé­ma. Nem csupán egy államnak, hanem az egész nemzetnek a problémája s igy a szövetségi kormánynak joga van benne in­tézkedni. Ezek azok az alapelvek, ame­lyeknek az alapján dönteni kell ebben a nagyon fontos kérdés­ben. Ez a kérdés nem uj. Majd­nem olyan régi, mint maga az Egyesült Államok. Már 1780- ban Beverleyben, Mass, azt hir­dették, hogy egy gyapotgyár­ban sok asszony és gyermek kaphat munkát. De ugyancsak innen indul ki a gyermek mun­kát szabályozó törvény is. — Mass, állam mondja ki legelő­ször, hogy egyetlen 12 éven I alóli gyermek sem dolgozhatott többet naponként csak 10 órát. 1842-től aztán nagy csendesség volt egészen 1916-ig, amikor a szövetségi törvényhozás megtil­totta, hogy olyan gyártmányo­kat, amelyeken 16 éven alóli gyermekek dolgozhatnak, más államokban lehessen átvinni, vagy külföldre lehessen küldeni. Ezt a törvényt is megszüntette a Supreme Court 1918-ban. — 1919-ben uj törvényt hozott a kongresszus, amely törvény adót szabott azokra a bányákra és gyárakra, amelyeknek a gyermekmunkából jövedelme van. Ez is alkotmányellenes tör­vény volt. 1924-ben aztán az alkotmány módosító javaslat ment keresz­tül. Ezt a törvényt eddig 24 ál­lam fogadta el, de még hiány­zik 36 államnak a ratifikálása. Ezt ugyan, hogy ez az alkot­mány elfogadtassák, nem lehet remélni. Valami más utat és módot kell találni arra, hogy a gyermekmunka kiküszöböltes- sék. A FEKETE LÉGIÓRÓL, amelynek a tagjai közül né­hányat már elfogtak és ez el­len a titkos és gyilkos társaság ellen az állami hatóságok a leg­komolyabban léptek fel, kide­rült, hogy ez nemegyébb, mint felújítása régebbi hasonló célú mozgalmaknak. Jacksonban, M.- ben elfogtak egy Ray Ernő ne­vű börtönőrt, akinek a birtoká­ban egy írást találtak, amely szerint ez a Black Légió visz- szaviszi a maga eredetét Ame­rikának a legrégibb történeté­hez, a zsarnok III-ik György­nek az uralkodásához. Azt mondják, hogy ezt a társaságot egy Adams Sámuel nevű ember alapította. A forradalmat a Boston tea partyval ők kezdet­ték, a Minute-menek tagjai vol­tak ennek a titkos társulatnak. Mind a 13 államban volt helyi­ségük, vezetőségük s tagjaik. Az első Írott történet a Kansas Jayhawk háborúról szól. A pol­gárháború után, amikor az északi államok a déli államokat meghódított területnek gondol­ták, feltámadt a Ku Klux Klan s ennek a folytatása most a Black Legion. Titkos társasá­goknak, titkos céljaik vannak s s nem igen válogatnak az esz­közökben, ha ezeket végre kell hajtani. Most is néhány tag már gyilkosság vádja alatt van elfogva. Kiirtani nem lehet a titokzatosságra való hajlandósá­got, de nem szabad megenged­ni, hogy az mások életére tör­jön s gyilkosságot titkoljon el.

Next

/
Thumbnails
Contents