Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-01-11 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal Ml ÚJSÁG A HÉTEN ? (Folytatás a 3-ik oldalról.) koznak a béke helyreállításán. A diplomaták békéje nem si­került s ha a királyok terve is csődöt mond, úgy aligha lesz elkerülhető az európai háború. A SUPREME COURT kimondta az ítéletet az AAA felett. Ez a törvény a farme­rek talpraállására és segítésére vonatkozott. A farmerek e tör­vény rendelkezései szerint egy kissé jobbléthez jutottak s a vásárlóképességük megnöve­kedett, de most a kilenc biró közül hatnak az volt a vélemé­nye, hogy ez a törvény alkot­mányellenes. Ez a törvény megdönti a többi hasonló tör­vényeket, a gyapot termelésre, a burgonya árusítására vonat­kozó és más ilyenféle törvé­nyeket. A farmerek újra kezdhetik majd a 25 centes véka búzánál. Ha csak a kongresszus nem ho£ valami alkalmas törvényt, úgy nagy bajok származhatnak a döntés nyomán. Az igazság az, hogy a nemzet gerincét a földmivelők képezik. Ha a földmivelők besztrájkolnak, akkor nincs kenyér. Az egész ország jóléte a farmerek jólé­tétől, vásárló képességétől függ. Ezt az igazságot ütötte arcul a Supreme Court döntése. Az NRA nem volt jó, mert az ipart szabályozta s az ipari munkások sorsán akart csak könnyíteni. Az AAA nem jó, mert a földmivesek boldogulá­sát mozdította elő. Hát melyik törvény lesz a jó...? A depresszió az alkotmány­ba ütközik. Ezt kell megszün­tetni s az alkotmányosságnak csak igy lesz meg a maga nagy értéke. Az éhes emberekét nehéz kormányozni! Ma pedig az éhes emberek korát éljük! A Liberty League tagjai nem éheznek. ••• CHLODVIG NEMES FELBUZDULÁSA. Mikor Chlodvig, a frankok királya, legelőször hallott Jé­zus szenvedéseinek történeté­ről, naiv felháborodásában igy kiáltott fel: — Csak ott lehettem volna katonáimmal, ilyen szégyen nem maradt volna megbosz- szulás nélkül! A FAIRPORTI EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE JOG, TÖRVÉNY, IGAZSÁG Amerikai kártalanítási esetek A Fairporti Magyar Reformá­tus Egyház megalakulását nem lehet pontos időhöz kötni. Mi­kor megalakult a Református Egylet, annak tagjai lassanként érezni kezdték, hogy a lelkűk­nek is szüksége van erősítésre s ’gy gondoltak arra, hogy igénybe vegyék a clevelandi egyház segítő kezét. Nt. Csuto- ros Elek járt ki az istentiszte­letek megtartására s amikor a gyülekezet megnagyobbodott, Nt. Cseke Béla utazó-lelkész meg­szervezte a Fairport-Conneaut- Ashtabulai hármas egyházat s 1912 január 1-én tartott köz­gyűlésen megválasztották az első tisztviselőket. A konvent Nt. Kerekes Béla lelkészt kül­dötte ki a hármas egyházba, ki­nek beiktatása 1912 május 3-án történt meg. A gyülekezet első templomát 1913 november 19-én Nt. Erdei Károly lelkészkedése idején szentelte fel Nt. Kalassay Sándor esperes-lelkész. Nt. Erdei Károly 1915 január 29-én meg­halt s az egyház Nt. Újlaki Fe­rencet választotta meg lelkészé­nek. ő épitette meg a paróchiát s az ő lelkészkedése idején lett önálló a Fairporti Magyar Ref. Egyház 1922 március 8-án. 1922- ben Nt. Újlaki Ferenc lelkészi állásáról leköszönt s helyébe a gyülekezet Nt. Krivulka Károlyt választotta meg, 1925-ben pedig Nt. Krisik Alajos lett a gyüle­kezet lelkésze. Az ő nevéhez fű­ződik az uj templom megépí­tése, melyet 1929 március 10-én szenteltek fel. Az uj templom állott, de a gyülekezet ketté­szakadt. A megváltozott munka- viszonyok miatt sok gond sza­kadt a gyülekezetre. Nt. Krisik Lajos lelkészi állásáról 1932-ben köszönt le s helyét Nt. Hady Albert foglalta el. Helyét azon­ban nem sokáig tartotta, mert volt gyülekezete visszahívta Ca- liforniába s helyébe Nt. Egry László választatott meg lelkész­nek 1932 decemberében. A gyü­lekezet ekkor még ketté volt szakadva. 1933 februárjában a két gyülekezet presbiterjei kö­zös értekezletet tartottak, mely­nek eredménye a két egyház egyesítése lett és azóta más ké­pet vett fel a gyülekezet. Az egyház tagjainak áldozatkész­sége és munkássága tette le­hetővé, hogy adósságából 3000 dollárt vághatott le egyházunk. A templom közel 36,000 dollárba került, melyből ma még 13,000 dollár adósság áll fenn. A gyü­Kérdés: Én egy széntársulat Uniontown, Pennsylvániai bá­nyájában dolgoztam 1925 óta. 1933 januárjában robbanás tör­tént a bányában. A robbanás alkalmával én eszméletlenül estem össz.e. Elszállítottak a kórházba és koponyatörésről kezeltek. Hét hét után elhagy­tam a kórházat. Addig kaptam kártérítést, amig meg nem gyógyultam és amikor* teljesen egészségesnek éreztem ma­gam, visszamentem a bányába szenet lapátolni és dolgoztam 11 hónapig, mint lapátoló (la- doló), amikor az egész balol­dalam megbénult. Azóta állandóan nyomorék vagyok. A társaság megígérte, hogy újból fizetni fogja a kár­térítést, igy aztán én nem is perlekedtem. Időközben több, mint egy év eltelt attól az időtől, amkior a legutolsó kártérítési összeget kaptam és a kártérítési ható­ság azt mondta, hogy én már nem vagyok jogos több heten- kinti kártérítésre, mert már több, mint egy éve annak, hogy az utolsó összeget kap­tam. R. O. Felelet: Félek, hogy amit önnek mondtak az úgy is van. Magyarázatképpen a Kál­mán István ügyét fogom fel­használni. Ez az ember súlyo­san megsebesült egy Washing­ton, Pennsylvániai bányában. A sérülés következtében egy csipőcsontja kificamodott, ő aláirt egy szerződést, mely szerint addig fog kártérítést kapni, mig a sérülése folytán munkaképtelen lesz. A társaság fizetett neki 26 hétig, azaz egy félévig kártérí­tést, de akkor beszüntette a fizetést. A bánya felügyelője elküldte őt a társulat orvosá­hoz, aki Kálmánt egészséges­lekezet fokozatosan halad azon az utón, mely egyszer elhozza azt az időt, amikor adósságunk nyomasztó terhétől megszaba­dulunk és akl^r egy teljesen más élet előtt állhat a gyüle­kezet. Az egyház tagjainak ál­dozatkészségét dicséri az 1935-ik évi bazár, mely 1030.60 dollár tiszta haszonnal végződött. A munka lankadatlanul folyik s ha lassan feledésbe mennek a régi bajok, Amerikának egyik legszebb gyülekezete fog kiala­kulni a Lake Erie partján, mert ehhez minden remény meg van. nek és munkára képesnek je­lentette ki. Visszament tehát dolgozni, de csakhamar látta, hogy nem képes a munkáját elvégezni. Többszörönkint szólt Kál­mán a bányafelügyelőnek a kártérítésért, de mindig csak azt a választ kapta, hogy nem­sokára, nemsokára és hogy a társaság minden elmaradott kártérítést is meg fog téríteni és fizetni fogja azt tovább is a teljes gyógyulásig. Kálmán hitt a felügyelőnek és várt két évig, arra gondol­va, hogy az igy összegyűlt 1500 dollárért majd vesz egy kis birtokot magának. De a társaság, a felügyelő által tett Ígéret teljesítését megtagadta. Kálmán beperelte a társasá­got az elmaradt 104 heti és a többi, azóta esedékes kártérí­tések miatt. A per azonban nem segített semmit. A törvényszék úgy határozott, hogy Kálmán igény követelését nem kell már tel­jesíteni, mert sokáig várt vele. A Pennsylvániai törvények nem engedik meg, hogy egy alkalmazott munkás, egy év­nél tovább várjon, a legutolsó kártérítési összeg felvétele után és hogy akkor folyamod­jon újabb kártérítésért, bár­milyen jogos és igazságos is a követelése. Kivételt, csak na­gyon ritka és különös esetek­ben tesznek. Zeiger I. Arthur. ••• FRANKLIN ÉS WHITE- FIELD Franklin beszéli, hogy egy­szer Whitefield igehirdetését hallgatta, amidőn az valame­lyik templom javára gyűjtött. Nagyon jól tudta, hogy a hires prédikátor minden ékesszólási művészetét igénybe veszi, de ő csak azért is elhatározta, hogy nem ad ki pénzt a kezé­ből. Azonban a beszédnek már az eleje is annyira meghatotta, hogy felajánlotta legalább is az erszényében levő rézpénzét. Majd nem sok idő múlva ezüstjét. Végül pedig aranyát is. És azt mondja, hogy nem­csak ő tett igy, hanem min­denki odaadta összes pénzét, sőt egymástól még kölcsön is akartak kérni. .. .Ha megnyitjuk Isten igé­je előtt a szivet, akkor az er­szény is megnyílik.

Next

/
Thumbnails
Contents