Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-01-06 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK KAPJA 9 sük, tudásunkat egymással közöljük, akaratunkat 'szilárdítsuk: s az összetartás és testvéri egyetértés érzetét erősítsük, hogy így az amerikai magyar reformátusság szent ügyét Isten segedelmével győzelemre segítsük!” Ezt az alkalmat használjuk fel arra, hogy amit eddig elmulasztottunk, helyre hozzuk. Álljunk a zászló alá mindnyájan! Nagyon sok a munka. Az élet nehéz, de a kik az Urban bizakodnak, azoknak ereje megsokasul és repülnek, mint a sasok! A jövő a legnehezebb feladatokat tárja azok elé, akik az életet megfigyelik s azokat a nehézségeket, amik előttünk vannak, csak Jézussal lehet elhárítani s diadalt csak ő benne lehet aratni! Legyen ez a jubileumi esztendő a jövőbe való látásnak az ideje! Halljuk meg az ébresztő kürtnek a szavát! Legyen minden testvérünk a magyar kálvinista hitnek a zászlóhordozója! A református szívnek lés léleknek igazi szószólója s törhetlen hazaszeretetnek istápolója. így lesz a kis lap nagy lappá a magyar reformátusság dicsőségére! Ebben a jelben győzhetünk. Amig lapunk el nem némul: addig harangjaink sem némulnak el. Szaporodjék meg a kis sereg! Százezer magyar református lélek mit tudna együttesen cselekedni! Milyen bizonyságot tudna tenni az Isten dicsősége mellett! Óh legyünk ebben az évben mindnyájan bizonyságtevők ! Kalassay Sándor. C=55E===][=]E][=]r-^----1(5=0 ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ. Ködbe tűnő esztendőre Hull ismét az emlék fátyla, Nézzünk vígan a jövőbe . . . Eljövendő esztendőbe Áldás hulljon minden házra, Öröm legyen, ne pedig gond, “Hogy mit is hoz majd a másnap? Legyen vége egyszer már a Magyar megpróbáltatásnak. A kis gyerek csak kacagjon, Férjhez menjen a kisasszony, Adjon Isten termést bőven, Sok gyümölcsöt, kalászt, rengőt, Hogy példának emlegessük Majdan ezt az uj esztendőt. Hallja az Ur az imánkat: Segitse meg a hazánkat, Tüntessen el minden könnyet, Gyűlöletet, elvakultat — Ő tudja, hogy megbünhödtük A jövendőt és a múltat. A gond szálljon messze innen — S lepje meg a sziveket Az áldó, a megbocsájtó, Fehér angyalszárnyon szálló Mindenható szeretet. Farkas Imre. EGYHÁZAINK MUNKÁLKODÁSA 1933-BAN. — VISSZATEKINTÉS. — Irta: Laky Zsigmond. — Második folytatás. — Szervezett egyházi életünk külső megnyilatkozásai az egyházak. Egy országból vándoroltunk 'ki, egy anyaszentegyháznak voltunk a gyermekei, tehát hitben egyek vagyunk. Különleges amerikai viszonyok széttagolták egyházi életünket. Ez a széttagoltság azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egymást szeressük, hogy egymással jót tegyünk. Ha a széttagoltság korlátáit vesszük figyelembe, sok csoportban vagyunk. A Reformed Churchhöz tartozók, a Presbyterian közösségben levők, a Független Amerikai Magyar Református Egyházat alkotók, a Dutch Reformed Churchfoeliek, a Southern Presbyterian közösségben élő gyülekezetünk és az egymástól is független gyülekezeteink. Ha a lelki rokonságot, az egymáshoz való tartozandóságot vesszük figyelembe, két főbb csoportot kell tudomásul vennünk, a Nem Függetlenek és a Függetlenek csoportját. A két csoportba osztályozás valósága különösen az elmúlt esztendőben lett általánosan tudottá, ismertté. Református életünk hatalmas megnyilatkozásaként kell elfogadnunk az Amerikai Magyar Református Egyesületet is, amelyik intézmény ugyan biztosítással foglalkozik, eszerint üzleti szervezkedés, de gyökere egyházainkban található, és életerejét elsősorban is a reformátusoktól nyeri. Árváháza révén magyar egyházaink egyik leghatalmasabb eszköze a jótékonyság, az irgalmasság gyakorlásában. Ezeken kívül, alapszabálya rendelkezése szerint jogot formál arra is, hogy az amerikai református magyarság közös problémáival foglalkozzék kormányzó testületé révén. Az Amerikai Magyar Református Egyesület az elmúlt esztendőben kísérletet tett arra, hogy ami eddig -nem sikerült, megvalósuljon. Az egymással szemben álló két csoportot össze akarta hozni, valamilyen formában. Az Egyesület ügyeinek intézői úgy képzelték el, hogy ha egyesitik a két frakció lapjait, illetve beolvasztják az Egyesület hivatalos lapjába, megvalósul a béke. Az okozat megszüntetésével akarták eltüntetni az okot. Mint eddig több rendbeli kisérlet nem sikerült, úgy ez ujabbi kisérlet sem járt sikerrel. Nem is játhatott, mert nem azért van két táborban a reformátusság, mert két lapja van, hanem megfordítva: azért van két lapja, mert két táborban van. Nem az a fontos a jelen végtelenül elszomorító helyzetben, hogy két vagy több lapja van a reformátusoknak, hanem az, hogy lélekben annyira