Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-02-10 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA vés. A hasznos munkának pedig a jutalma nem marad el, mert a jutalom nem mindig valami nyeremény, hanem az, hogy örömünk telik a munkában, többet tudunk, és okosabbak leszünk. — Takaró Zsolti, New York. 1. Megkaptam a leveledet Zsolti. Nem fogok megfeledkezni a küldött feladatokról. Valamikor benne lesz az újságban. 2. Hát a megfejtés hol maradt, Zsolti ? —n=-ii------ir=innr=ir=n 31-------'in I AZ IFJÚSÁG KÖRÉBŐL. 1 □ □ Rovatvezető: Nagy Ferenc. ni-------ír-- ■■■■■■---II-------ir=inm—]| —ii ■- ■ ir=-------in C. E. Topic for Febr. 18. HOW TO MASTER TEMPTATION. Lesson: Matt. 4:1-11; I. Cor. 10:13. It was Sir Robert Walpole, Prime Minister of England in the 18th century, who made this remark once, which since became famous, “Every man has his price.” No doubt, what he meant was that every human being can be tempted, provided the temptation — whatever it may be — is irresistibly fascinating or enticing. Men, being extremely human, are quite prone to fall into the snare of the tempter. Sir Robert knew this too well, and hence he didn’t take very much of a chances in giving utterance to this terse and poignant remark. To me temptation, if I may be permitted to use the phrase, is a necessary evil. It is necessary because to overcome evil one must be enticed and to resist enticement, one must muster all his powers and fight. Temptation does and ought to purify us just as a red hot fire purges steel. How to master temptation is, of course, a hard problem. Very much depends on the individual who is tempted and also much hinges on the methods used. However, there are certain things which will help us, if we but bear them in mind when the tempter appears. God never subjects us to extraordinary, insurmountable temptations. We only have to contend with common, everyday enticements. I am sure we will all agree that we should not look for or invite temptation, but when it does come — meet it. Most of the temptations should be faced and subdued at the moment they present themselves, otherwise they shall have the Indian sign on us and we will be hard put to lick them. Some temptations, though, are best overcome, if we run away from them. The best weapon with which to fight temptation is prayer. Just remember this when you are tempted. Rev. Fr. Nagy. o=sh----ir=im—ii-----it==*> JOGOSULT IGÉNYEK, I. HÁTRALÉKOS OLVASÓNK volt wU“ Február i-én. Ezek közül 1931-re esik 5. i932-re 57» !933-ra 272 s 1934 január havára 30. Ha csak úgy nagyjából számítjuk is, ezeknek a testvéreknek összesen 728 dollárt kellene befizetniük. Sőt többet, mert hiszen vannak olyanok is, akiknek nem egyszer, hanem kétszer, sőt háromszor két dollárt kellene befizetniük. A legtöbb esetben nem csak azért nem szüntettük be a lapot, mert bizalommal vagyunk a mi testvéreink iránt, hanem azért, mert kifejezetten kérték, hogy ne szüntessük be, mert mihelyt lehet, beküldik az előfizetést. Ez az első csoportja a lap jogosult igényeinek. O=3]QHI=]B[3E=0 JOGOSULT IGÉNYEK, II. 9fíQ OLYAN OLVASÓNK volt Február i-én, akik megrendelték a lapot, de nem fizettek érte, csak megígérték annak befizetését. Ha kevesebbet írunk most, mint az elmúlt héten, annak az az oka, hogy időközben néhányan beváltották ígéretüket. Tudjuk, hogy beváltják a többiek is, mert a magyar ember nem szokott a szavából levegőt csinálni. Olvasóink eme csoportjával szemben tehát 538 dollárnyi várakozása van lapunknak. Sőt a valóságban még ennél is több, mert ebbe a csoportba is tartozik 4 testvérünk 1931-ről, 26 testvérünk 1932-ről, 221 testvérünk 1933-ról, és 18 testvérünk 1934 január haváról. Némelyeknek tehát itt is kétszer, háromszor, sőt egy pár esetben négyszer 2 dollárt kellene befizetniük. Ez a második csoportja a lap jogosult igényeinek. 0=S3C AZ IGÉNYEK ÖSSZEGEZÉSE. ■| O /»/J DOLLÁR hatalmas nagy összeget 1 wvU teszen ki az a jogosult igény, amely olvasóink eme két csoportjával szemben áll fent. Mi bizalommal vártunk mindig s amig a Board segélyezte lapunkat: várhattunk is nyugodtan. A segély megszűnése azonban egyszerre megváltoztatta a helyzetet. Nekünk nincs pénzünk arra, hogy a magunkéból fizessünk a nyomdában a rengeteg papirosért, festékért, villanyért, gépért s talán-talán egy kevéskét még a munkáért is. Reá vagyunk utalva az előfizetésekre. Arra kérjük ezeket az olvasóinkat, hogy próbálják meg legalább a felét beküldeni ezeknek a pénzeknek minden további halasztás nélkül. Még ha megerőltetésükbe kerül is az: próbálják megcselekedni, mert szükség van reá. Sokan azt gondolják, hogy: óh, az a pár dollár, ami én nálam van, úgysem számit sem ide, sem oda. Igaz, hogy önmagában véve nem sokat lendítene a lap helyzetén, de gondolják meg, hogy sok század magukkal az egy dollárkák is sok száz dollárt jelentenek! A künt levő pénzeknek csak a fele is elegendő volna ahhoz, hogy a lap hónapokon keresztül fönnakadás nélkül jelenjen meg. Már pedig: aki időt nyer, életet nyer. A további hónapok meghozzák a további fizetések lehetőségét és ezzel a lap biztosítását.