Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-01-27 / 4. szám
Vol. XXXV. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA., 1934. JANUÁR 27. No. 4. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25. 1933.” EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-3743 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York. N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. =......= = -T”..... = SZERKESZTŐSÉG. 301 Ruben Bldg., McKEESPORT. PA. .........■ ■ = 1 EGYÉNI EGYHÁZTAGSÁG. Igen gyakran tettük szóvá már, 'hogy nekünk teljes erővel kellene törekedni az egyéni egyház- tagságra. Még majdnem általános minden egyházunkban az a szokás, hogy egy családból csak egy ember, a családfő, a fizető egyháztag, még akkor is, ha talán felnőtt gyermekei jóval többet keresnek, mint ő. Nyilvánvaló pedig, hogy Isten előtt mindnyájunknak önmagunkért kell felelnünk s Isten nemcsak a családfőtől, hanem a család minden tagjától megkívánja a megfelelő áldozatot. Eltekintve ettől a magától értetődő, természetes követelménytől: gyermekeinkben is csak úgy nevelhetjük igazán a jövendő egyháztagságát, ha már ifjú 'korukban rávezetjük, ráneveljük őket az egyéni adakozásra. Ezt a célt kívánja szolgálni toledoi egyházunknak egy legújabb határozata, amely egyfelől könnyit az egyháztagok terhein, másfelől pedig szigorúbbá teszi az egyháztagságot. Toledoban eddigelé az egyháztagsági dij évente 24 dollár volt s ezt rendesen csak a családfő fizette. Az egyházközségi közgyűlés most leszállította az egyháztagsági dijat 15 dollárra, de megkívánja és elvárja, hogy ezt a tagsági dijat ne csaík a családfő, hanem a család minden, önálló keresettel íbiró tagja fizesse meg. Csak azt fogja tekinteni teljes jogú egyháztagnak, aki évenként legalább egyszer él az Úrvacsorával, 'szorgalmasan látogatja az Istentistzeleteket, keresztyénhez illő tisztes életet él s az előbb jelzett összeget is megfizeti. Akik semmiféle keresettel nem bírnak, vagy igen nehéz viszonyok között élnek, elvárja azt, hogy jelentést tegyenek a presbiterek előtt s indokolt esetben az egyháztanács fölmentést ad. Toledoi egyházunk már igen sok téren mutatott példát a többiek előtt. Másutt is meg van ugyan a törekvés az egyéni egyháztagság behozatalára s fokozatosan mindig jobban és jobban megközelítjük másutt is ezt a célt: de egyetemesen kötelező határozatot még csak Toledoban hoztak ezen a téren. Az ottani gyülekezet érettsége, komolysága bizonyára megnyugvással fogadja majd ezt a határozatot, amelynek nyomán az egyházi élet újabb nekilendülése és még erőteljesebb fejlődése várható. E sorok megjelenésékor a közgyűlések a legtöbb helyen lefolynak ugyan már, de ahol van még rá alkalom, igyekezzenek ezzel a gondolattal másutt is foglalkozni. <=SJ [^=J s □ [=] i^=] is=o HAZAI LAPOX EGYESÜLÉSE. Szenzációja van az otthoni egyházi életnek. A “Kálvinista Szemle” és a ..Református Figyelő” c. egyházi lapok egyesülték s az ujeszten- dőben “REFORMÁTUS ÉLET” cim alatt közösen jelennek meg. Az egyesülésnek egy másik eredménye, hogy az anyagi erők összetételének segítségével az egyházpolitikai “Református Élet” mellett egy kéthavonként megjelenő s pusztán theologiai szakkérdésekkel foglalkozó folyóiratot is adnak ki, “Magyar Kálvinizmus” cim alatt. A két vezető egyházi lapot annaik idején éles ellentétek hozták életre. Hiszen ilyen ellentétek mindig állhatnak elő a legjobb, a legigazibb s legbecsületesebb szándékú emberek között is, még az egyházi élet mezején is. Mindnyájan emberek vagyunk s mig ezen a földön élünk, emberi természetünket tökéletesen le nem vetkőzhetjük. Mi azonban nemcsak gyarló, bűnös, szenvedélyekkel teljes emberek, hanem ugyanakkor Istennek is fiai vagyunk. Istennek gyermekei, Krisztusnak követői, akiknek kötelességünk, hogy’ az ellentéteket sohase élezzük ki s ne arra törekedjünk, hogy a közöttünk esetleg keletkezett szakadást mélyítsük, hanem arra, hogy az ellentéteket minden erőnkkel kiegyenlíteni törekedjünk. Nincs közöttünk senki, aki azt mondhatná magáról, hogy ő sohasem tévedett. Tévedni emberi
