Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-09-08 / 36. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA más táborba tömörülve lépnek a tettek mezejére. Erős meggyőződésem, hogy as as áldásos munka és tevékenység, amelyet nőegyesületeink a múltban egyházaink életében kifejtettek, még szélesebb területeken fogják jótékony hatásukat éreztetni a jövőben. De hogy ez bekövetkeshessék, elsősorban is arra kell törekednünk, hogy öntudatos élő hitű tagokat neveljünk és a református nőegyesületek szoros összeköttetésbe jussanak egymással. Addig is míg az országos szervezkedés megvalósulhat, sok áldás forrása lehetne az egyes egyházmegyék keretein belül működő nőegyesületek közeledése és összefogása. A legnagyobb akadályok és nehézségek is eltűnnek, ellentétek elsimulnak, kemény szivek fölengednek, elernyedt kezek imára fonódnak, ha a testvéri szeretet melege járja át a lelkeket. Kedves testvéreim, akik talán nagy messzeségből érkeztetek és most látjátok először egymást az országos gyűlésen, nyújtsatok kezet, és nézzetek testvéri szeretettel egymásra. Ennek a nagy találkozásnak igazi sikere attól függ, hogy rátaláltok-e egymásra mint édes testvérek? De még inkább attól, hogy rátaláltok-e a Megváltóra? óh vajha minden egyes református testvérem megújulva és megigazulva köszönthetné e találkozás után átalakult életének dicső hajnalát. Alázatos szívvel, boldog reménységgel, meleg vágyakozással imádkozik ezért szerető testvéretek az Urban: Takaró Gézáné. «S1B0S0B&« FÁRADTAN. Már elfáradtam. .. Pihennem kéne. Riaszt az esték villamos fénye S a nappal úgy fáj — mert nem enyém.... Kifosztott vagyok: vén, öreg legény. De mit beszélek! Ki fosztott ki engem? Hiszen igy éltem mindég ilyen csendben Csak vártam egyre, hogy hátha jön Valami véletlen, nagy öröm. De az élet csak Ígért $ nem adott — Nekem csak délibábot mutatott.... Az is jó volt, ha volt Hisz’ egy szép álom volt. De lám, már az álomnak is vége: Délibáb sincs az alkonyi légbe’ Ijesztő árnyak járnak csak velem. Este van. .. Jön az éj s elalszom csendesen. Bótán. “METHODISTA” — “REFORMÁTUS” Hammondon METHODIST EPISCOPAL egyházat szerveznek REFORMÁTUS név alatt. Egy újonnan szervezkedő egyház tagsági kártyája, nyugtakönyve fekszik előttünk. A címoldalán ez a felirat van: “CENTRAL PARK M. E. CHURCH” s a nagybetűs focim alatt (mindjárt: “A Hammondi Magyar Reformátusok 1-ső Egyháza.” Ez az egyház a Victor Robert south bendi ■magyar methodista lelkész vezetése alatt most van alakulóban, de olyan utón, amit szó nélkül hagynunk nem lelhet. Nem lehet szó nélkül hagynunk, mert az a mozgalom nem egyébb, mint a magyar református népünk tudatos megtévesztése. Ha valaki az egyébként tiszteletre méltó Methodist Episcopal egyház lelkésze, az ellen senkinek sem lehet semmi szava sem. Az ellen sem szólhat senki sem, hogy iha valaki ennek a tőlünk teljesen idegen egyháznak akar tagja lenni. Semmiféle tisztességgel nem lehet azonban összeegyeztetni azt, hogy református hév alatt a methodist episcopal egyház résziére toborozzon bárki is tagdkat. Victor Robert lelkész saját tapasztalatából tudja azt, hogy a magyar református lélek előtt a methodista egyház teljesen idegen. Népünk önkéntelenül is érzi azt, hogy ezzel az egyházzal nincsen semmi lelki közössége. Ő azonban egyházat akar szervezni s egyháztagokat akar szerezni. Ebben a törekvésében nem válogatja az eszközöket sem. Arra épit, hogy a mi népünk úgysem tudja azt, hogy az angol névben foglalt M. E. (Methodist Episcopal) betűk miit jelentenek. Számit arra, 'hogy népünk szeme keresztül siklik e két betű felett s nem fogja látni, csak a magyar szöveget, amely szerint az uj egyház “magyar reformátusok 1-ső egyháza.” Magyar reformátusok egyháza, tehát nem is lehet más, mint magyar református egyház. Magyar nyelven ezt a címet használja tehát, hogy nléípünket tudatosan megtévessze. Mi restelkedve írjuk le ezt az ítéletet lapunk hasábjain, de ez az igazság. Meg kell mondanunk a Hammondon lakó testvéreinknek, ■—■ azoknak, akik talán öntudatlanul állottak oda e mozgalom mellé, hogy ők egy ilyen ravaszhodó hadjáratnak lettek áldozatai. Meg kell mondanunk a hadjáratot vezető lelkésznek, hogy ilyet cselekedni tisztességgel nem lehet, nem szabad. Meg vagyunk arról győződve, hogy az ilyen eljárás ellen a methodista egyház tiltakozna a leghatározottabban. Figyelmeztetjük Hammondon lakó hittestvéreinket, hogy lássák meg ezt a méltatlan fondorlatot s bánjanak el azzal érdeme szerint.
