Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)

1934-07-28 / 30. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA volna elölünk mindenkit. Az almerikai magyar­ság bőséges munkamező s a rendelkezésükre álló tömérdek előny fölhasználásával játszva kell elk'rniök legalább annyi eredm'ényt, mint a Ver­hov ay akié1. Egy másilk “jó”-val késeibb fogunk foglalkozni. 0=S3E3Q[=]0I=]E=C> TŐLÜNK IS TANULNAK. A Verihovay Segély Egylet ez évben is meg­ismétli tavalyi akcióját 'és jutalmakkal siet a ma­gyar nevelésügy támogatására. Előttünk is itt fekszik fölhívása, amelyben kéri az összes nyári magyar iskolák fönntartóit, 'hogy jelentsék be is­kolájuk két legjobb tanulójának nevét, akiík kö­zül az egyiknek pénzbeli, a másiknak pedig könyvjutalmat ad szorgalmuk! elismeréséül és to­vábbi buzdításul. Figyelme kiterjed a tanítókra is, akiknek munkáját szintién jutalomkönyvvel akarja viszonozni. A föUhivás'ti szívesen adjuk tovább mi is, kérve lelkészeinket, hogy minden vonakdás vagy ál­szemérem nélkül vegyék igénybe a Verhovayak támogatását, amiért annak Igazgatósága méltán érdemel meg minden elismerést. Mint magyar Ln- tézmény, a magyar nevelésügyet igyekeznek előbbvinni s ezért a törekvésükért minden ma­gyar ember csak hálás lehet velők szemben. Érdemükből semmit sem von le az a körül­mény, hogy ezen a téren a Református Egyesü­let már több mint egy évtizede munkálkodik. A Református Egyesület a felsőbb foiku nevelés­ügyet választotta munkaimezőül s már hosszú éveik óta igen jelentős összegű segélyben része­síti a tovább tanuló és jól tanuló magyar fiukat. Nyilvánvaló tehát, hogy ezen a téren a Reformá­tus Egyesületet 'követik, teljes mértléikben iga­zolva annak szükségességét, amit egy másik cik­künk fölé irtunk: “Tanuljunk egymástól.” NYILVÁNOS KÖSZÖNET. A Pittsburghi Ifjúsági Kör öt dollárt juttatott cl kószánk a Reformátusok Lapja javára. Amikor a szives adományt ezen a helyen is meg­köszönjük, szeretettel kérjük mindazokat az egy­házakat, akik a lap fönntartást tervezetét elfogad­ták, hozzájárulásukat megígérték és biztosították, h°gy igyekezzenek annak mennél hamarabb a va­lóságban is eleget tenni, E megajánlások fedezik a! lap mostani nyomdaköltségét, de természetszerűen szükség van arra, hogy azok a valóságban is tes­tet öltsenek. BEKÜLDTE-É MAR <2 előfizetését? Nézze meg a cimszalagot s ha lejirt újítsa meg az előfizetést. 0E 3[=J0BC=]E HOQY LÁTJUK MI 1. Rovatvezető: Dienes Barna. □E □ EHSESEID A HASZON RENDSZER eltörlése és a kitervezett társadalmi gazdálkodás mellett foglalt nyíltan ál­lást a Congregational and Christian egyházak Oberlini központi gyűlése. Protestáns egyházaink általában elité­lik a mai kizsákmányoló s emberi értékeket tönkretevő gazdasági és társadalmi rendszert, de ellene hivatalosan ■ilyen gyökereket kitépően még egyik se jött ki. Az elfo­gadott jelentés e rendszer természetes következményei­nek tudja be a nemzetközi és osztály háborút, a munka- nélküliséget, a megélhetés bizonytalanságát, a nyomort s a mai sok szenvedést. De nem csak elitéit, hanem a jö­vőre utat is mutatott s a jelentés szerint ez az ut egy olyan kitervezett társadalmi gazdálkodás, amely úgy az emberi erőt, mint a természeti kincseket az emberi szük­ségletek kielégítésére fordítja, még pedig: a.) a terme­lést a kereslethez szabja és gondoskodik minden ember neveléséről, egészségéről, szórakozásáról és biztosításá­ról. b.) meszünteti a termelés és szétosztás terén a ma­gán vagyont, ha az a tervezett berendezkedés akadályá­vá válna, c., megszünteti a munkanélküliséget. A RÉGI RENDSZER mellett jött ki ugyanakkor nyíl­tan a Republikánus Párt. Azt mondja a választá­sokat bevezető hivatalos nyilatkozata, hogy minden baj­nak az az oka, hogy akik az uj törvényeket előkészítik, azok “gondolkozó” emberek. Le az ésszel, le a tervezés­sel, le a szabad rablás korlátozásával! Jertek, polgárok, vissza az áldott Hoover évekhez, amikor a “nagy gépész” felszabadított titeket, munkásokat a munkától - és a kenyértől! Milyen arany világ lesz megint! Néhány ez­ren milliókat fognak keresni s nektek meglesz az emberi “szabadságotok” éhbérért napi 12 órát izzadni — amikor szükség lesz rátok. S ha nem lesz ? Akkor “szabadságo­tok” büszke tudatában, megcsókolva a republikánus zász­lót szép csöndben éhen halhattok. Lehet-e ennél dicsőbb pártprogrammot adni ? S TRIKE HÍREK kiabálnak felénk az újságok hasábjai­nál ; véres összetűzések, fenyegető éhínség, katona­ság. A munkásság kezdi érezni, hogy erősen jobb felé hajlik ismét a vlág. A nagyurak Roosevelt segítségével talpraálltak s most tönkre akarják tenni mindazt, ami­vel őket kimentette, mikor fuldokoltak. Megígérték, hogy munkásaikkal a szakszervezeteken át fognak egyezkedni — de minek megtartani az Ígéretet? S ha strike tör ki, ki a hibás? Ki más, mint a hálátlan munkásság, aki hol­napra is szeretné biztosítani a mindennapi kenyerét. Az igazi küzdelem még csak meg se kezdődött. Úgy látszik, hogy mártirvér nélkül sose születhet meg egy jobb világ! D R. TURNERT, a Pittsburghi egyetem legszeretet- tebb tanárát kidobták az állásából, mert ezekkel a kérdésekkel foglalkozni mert. Igaz, hogy ez volt a jobja, ezért fizették, ezt volt hivatva tanítani. De egy megbo­csáthatatlan hibát követett el: elfelejtette Mellonékat megkérdezni, hogy mit tanitson ezekről a véres kérdé­sekről. A “tudomány kathedrálisában” gondolkozni és látni mert. Már pedig többször megmutatták, hogy ez tiltva van ott. Tragikus sorsa ez a kathedrálisoknak: mi­nél nagyszerűbbek, annál kevesebb fény árad belőlük. Pe­dig Valaki azt tanította, hogy legyetek a világ világos­sága. S ezzel a koldus tanítómesterrel a világ összes Mellonja se bir meg: hiába feszitik fel, mert Ő feltámad mindig újra!

Next

/
Thumbnails
Contents