Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-01-13 / 2. szám
/ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Azt hiszem mindenkit meglep ez a névsor, amit itt közlök: , i. Ferenczy Ferenc. 2. Jurányi Gusztáv. 3. Kuthy Zoltán./ 4. Virág István. 5. Csánfordy Ferenc. 6. Harsányi István. 7. Kuthy Elemér. 8. Kovács János/ 9. Bereczky László. 10. Vajó Sándor. it. Kozma József. 12. Konyha Pál. 13. Dö- mény Zoltán. 14. Bazsó Béla./i5. Ujlaky János, ló. Ambrus János. 17. Kováchy Miklós István. 18. Kováchy Lajos." 19. Kováchy Kálmán.- 20. Dézsi Károly. ^21. Székely Sándor../ 22. Bogár Lajos. ^23. Horváth Sámuel, y 24. Erdei Károly. 25. Kiss Endre./ 26. Novák Lajos. 27. Gulyás András.1/28. Radácsy Sándor. A29. Jezerniczky Aladár. 30., Pethő Károly. Tanítóink közül: Daróczy Pál, Bodry János, Hódy József, Pethő Károly. Bizony nagy rendet vágott közöttünk a halál! És ezeknek a mi halottainknak alig tudunk emléket állítani a mi történetünkben, mert olyan kevés adatunk van róluk, hogy szinte lehetetlenség mindenkinek az életrajzát megimi. Pedig meg kell Írni, akármilyen utánjárással is. Ezzel tartozunk a munkások, a sorainkból kidőltek emlékének ! Miután pedig mindnyájan meghalunk, arra kérem lelkésztársaimat, hogy még ebben a hónapban írják meg mindnyájan életrajzukat és küldjék be hozzám. Ezekre az életrajzokra nem hiúságból, emberi gyöngeségből van szükség, hanem a történelem szempontjából. Ha Isten megtartja életemet s kegyelméből legalább annyi egészséget ad, mint amennyit mostan adott, ebben az évben befejezem az Amerikai Magyar Reformátusság negyven éves történetét. Előre is kérem azt a szives támogatást, amire ennek a nagy munkának a megírásánál és kiadásánál minden testvérem részéről szükségem van! Jövőnk csak a múltnak a fényességében ragyoghat előttünk! Boldog újévet adjon Isten minden jóakaratu embernek! Kalassay Sándor. TÉLI VERS. 3Es=0 Ne rázd deres szakaiadat, Hiába oly sötét az ég; Kegyetlen Tél apó! Bár fagy van és havaz, Hiába tombol vad vihar Tudjuk, hogy indul már felénk Hiába hull a hó. S közéig a szép tavasz. A napsugár s a fecskepár Hiába minden tombolás, Hatalmad véget ér. Bizonnyal visszatér. EGYHÁZAINK MUNKÁLKODÁSA 1933-BAN. — VISSZATEKINTÉS. — Irta: Laky Zsigmond. (Harmadik folytatás.) Ha Amerika összreformátusságát nem is tudjuk egy táborban látni, nyugodt lélekkel mond- ^ hatjuk, hogy a nagyobb csoport, széttagoltságá- * ban is egy hatalmas, megértő tábort alkot. Ez a nem-függetlenek tábora. Nem mondanánk igazat, ha azt mondanék, hogy ebben a táborban a megértés tökéletesen keresztyén harmónia. Emberek vagyunk mi is. De törekszünk az egymás megértésére, egymás segítésére. Az elválasztó kerítések majdnem egészen eltűntek. E csoportnak egységes megnyilatkozása látható az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjában is. E lapban mindannyian érdekelve vagyunk, ez a lap mindannyiunk egyházi érdekeit szolgálja, minden egyházi csoportozafhoz tartozónak vallás-erkölcsi nevelését igyekszik szolgálni. E csoport egységességének másik megnyilatkozását Ifjúságunk közös találkozásaiban is látjuk, az ifjúsági Konferenciákban. Vegyük például a Chicagóban tartott ifjúsági csoportosulást, a Magyar C. E. Union konferenciáját. Közel háromszáz ifjú, közelről távolról eljöttek. Értelmességükről, hitükről, a magyar fajhoz való tartozandóságukról tettek bizonyságot a konferencia első percétől az utolsóig. Az igaz lelkűiét, a krisztusi lelkűiét megnyilatkozásai ejtettek mindannyiunkat, akik ott voltunk, ámulatba. Ez országos konferenciákon kívül ifjaink tartottak körzeti konferenciákat is, mint Passaicon, South Norwalkon; készülnek körzeti konferenciákat tartani más egyházi körzetekben is. Az 1934-es Országos ifjúsági konferenciára, amit Youngstownban fognak tartani, már most készülnek ifjaink. Sok, a jövőért aggódó lelkész úgy látja, hogy ifjúságunk mindinkább megnyilvánuló érdeklődése az egyház dolgai iránt, biztosítéka a magyar egyházak jövőjének. Ifjaink mindinkább fokozódó érdeklődését mint kedves ajándékot nyújthatjuk a megszületett Jézusnak. Az elmúlt esztendő, a nagy szegénység dacára, egyházainkban a haladás, a fejlődés, at munkálkodás esztendeje volt. A hivatalos gyűlések, az egyházmegyei gyűlések a Reformed Churchben, a Konferencia a Presbyterian Egyházban, jelentéseikben sikerekről, eredményekről szólnak. Ezek a jelentések tiszta tükörként sugározzák a múlt év munkásságának képét. A keleti egyházmegye két gyűlést tartott. Az egyiket, a tavaszit New Yorkban, a másikat, az őszit Bethlehemben. A központi egyházmegye is
