Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-03-10 / 10. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA HF=----ír---- - 1 ii ■ — ir=innr=ir=ii -----n-----=in 0 0 MÁRTHÁK ÉS MÁRIÁK. 0 0 dl—— ir=inni—ii ii- ir=nn “HOLTÁIGLAN ... EL NEM HAGYOM'” 1912 április 10-én indult el első útjára a világ legnagyobb és legfényesebben berendezett hajója, a Titanic. Ez a csodahajó, amelyről azt mondották, hogy elsülyedhetetlen, 2201 utassal tartott Nezu York felé. Ezek közül 706 uj hazát kereső cmmigráns volt, akik a hajó kisebb harmadosztályú kabinjaiban voltak elszállásolva — nagyobb része, ha ugyan nem mindt mindörökre. A többi utasok jórésze gazdag, közismert, vezető emberekből állott, kik teljesen meg voltak arról győződve, hogy a Titanicnak semmiféle természeti erő nem árthat. Az első osztályú utasok között volt egy idősebb pár, Straus Izidor és a felesége. Az előkelő társaságban mindketten feltalálták magukat, nem sejtve a rövidesen bekövetkezendő veszélyt. Mikor sülyedni kezdett a hajó, úgy Straus, mint a felesége nyugodtan segít gették a jajgató, hisztérikus asszonyokat és siró gyermekeket a mentő-csónakokba. Már az utolsó mentő-csónak is le lett eresztve a menekülő utasok részére, de Strausné semmi áron sem akart beszállni. Straus és a többi emberek, hallgatva a hajókapitány parancsszavára, először az asszonyokat és gyermekeket igyekeztek beültetni a csónakokba. Már majdnem minden asszony és gyermek elhagyta a hajót, de Strausné még mindig szabadkozott — nem akart férjétől megválni. Nagy nehezen azért, férje gyöngéd kérésére, belépett a legutolsó mentőcsónakba. De nem sokáig maradt benne, mert alighogy elfordult tőle a férje, visszaugrott a siilyedő hajó fedélzetére. Megragadta erősen férje karját s közelebb húzódva mellé, ezt súgta annak fülébe: “Hosszú éveket töltöttünk együtt: ahová te mégy, én is megyek.” Mikor a Carpathia kikötött New Yorkban, hozva magával az elsülyedt Titanic 711 megmentett utasát, Straus Izidor és halálig hűséges felesége nem volt az életbenmaradtak közt. “Ahová te mégy, én is megyek!” Nagy Ferenc. — “Én mondhatom, könnyebben megyek a halálba, mint megváltoztatott újságot olvassak. A Reformátusok Lapjában találom nyugalmam. Mikor megérkezik, akármilyen bajom van, könyeb- ben érzem magamat. Mintha csak a templom ajtaját nyitottam volna ki. Isten segítségét foglalja magában.” — Csizmadia Jánosné, Erie, Pa. ni——11— ------:ir=ir=innr=ir-----~ir= 0 0 0 MAGYAR SZEMLE. 0 0 niJ-^-ir= ifg==:ir=inni—11----H-----------=^=3b=AJE] A DEBRECZENI SZENT-JOBB PER. A közöttünk is jól ismert Szabó István lelkészt egy hónapi fogházra Ítélték, bár az ítéletet felfüggesztették. Mindnyájunk előtt emlékezetes még az a jogos fölháborodás, amely a Szent Jobb kérdésében hazai hittestvéreinket annyira fölizgatta. Nagy Lajos torzsai lelkész tiltakozott az ellen, hogy minden magyart fölhívtak a Szent Jobb imádására, mert hiszen annak imádása a mi hitelveink szerint nem egyéb, mint bálványimádás. Cikke miatt elítélték, majd a fellebbezés után “elévülés” óimén az egész ügyet elejtették. Szabó István miskolezi vallástanár, aki közöttünk is hosszabb ideig tartózkodott, szintén több cikkben foglalkozott ezzel a kérdésseel, sőt egy, “A Szent Jobb kalandos története” cimü füzetben kimutatta, hogy mennyire alaptalan a Szent Jobb imádatának gyakorlata. Cikkeiért s füzetéért a debreczeni törvényszék előtt őt is perbe fogták, sőt el is Ítélték, bár az Ítélet végrehajtását felfüggesztették. Természetes dolog, hogy Szabó István lelkész igy is megfellebbezte az ítéletet. A református öntudatnak s a félelem nélküli hitvallásnak gyönyörű szép példáját adta a tárgyalás folyamán, amikor igy nyilatkozott: — Az Egyesült Államokban tettem esküt arra — mondta —, hogy a heidelbergi káté alapján álló hitünket, hittételeinket minden támadás ellen megvédem. A heidelbergi káté, amely a református és evangélikus egyház alapja, kijelenti, hogy csak a Szentháromság Istenhez imádkozhatunk, minden másnak, szenteknek, élő vagy holt lényeknek, vagy tárgyaknak imádása: bálványimádás. Amikor a bírói ítélettel megtámadott hitemnek védelmére keltem, csak eskümnek tettem eleget. Ugyanezen az alapon ide lehetne állítani Kálvin Jánost és a református hit valamennyi főalakját. Tudományos értekezést irtani, mert el akartam oszlatni a homályosságot és Ravasz László, egyházunk legbékeszeretőbb püspöke irta, hogy nagyon csodálja Írásom elkobzását, mert az csupán tudományos értekezés és semmi izgatás nem volt benne. A közleményeket saját hitfelekezetem tagjai számára felekezeti szaklapjainkban tettem közzé felvilágosítás végett és távol áll tőlem izgatni, vagy támadni a római katolikus egyház ellen. Nagy Lajos kérte a bíróságot, hogy református és katolikus egyházi tudósok állapítsák meg, bálványimádás-e Koudelct\ Géza budapesti szemináriumi tanárnak az a rádióban elhangzott felhívása a
