Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1934 (35. évfolyam, 1-36. szám)
1934-03-10 / 10. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA akkora terejedelmben és gazdagabb tartalommal adhatnék Ihiveinlk kezébe. Szervezzük 'hát meg az eddig fel nem használt, parlagon heverő erőket és készüljünk fel arra az időre, amikor szeretett Református Egyesületünk csakugyan megvalósíthatja a református lapok egyesítésének mindnyájunk által óhajtott gondolatát. Hogy ebben segítségére legyűrik: ezért is tegyük most erőssé a Reformátusok Lapját! Még egyszer a legmelegebben ajánljuk a tervezet elfogadását és Testvérienkre Istennek gazdag áldását kérve, a legjobb kívánságokkal vagyunk szerető testvéreik az Ur Jézus Krisztusban a Lelkészegyesület nevében és megbízásából Dr. Tóth Sándor elnök. Laky Zsigmond titkár. <*g=n ....ii=mr=ir===ir=3BS ELVÉGEZTÜK A MAGUNKÉT. Nagyon gondos és igen sok szempontból megtárgyalt előkészítés után kiküldtük az összes egyházakhoz azt a tervezetet, amelynek alapján egyetlen egyházi lapunkat, a REFORMÁTUSOK LAPJÁT minden megerőltetés nélkül zavartalanul tarthatjuk fönt tovább. A tervezet alapgondolatát a Chicagói Társegyházaik meleg érdeklődése adta meg. Az ő elgondolásuk alapján készült a terv, noha egy-két ponton változtatás történt rajta. Hisszük, hogy meg lesznek elégedve ők is, másók is. Hogy azonban teljes sikert érhessünk el, szükség van arra, hogy minden egyházunk elfogadja s valóra váltsa azt. Gondolja meg minden lelkészünk és minden gyülekezetünk, hogy talán az ő hozzájárulásukon múlik, ha az amerikai magyar reformátusság 35 éves egyházi lapja esetleg újabb nehézségek elé kerül. Ez a hozzájárulás esetleg csak 15 dollárt jelent egy esztendőben, de arra is szükség van, hogy célunkat elérjük. A tervezetet megküldöttük minden lelkészhez, s ahol csak lőhetett: gondnok testvéreinkhez is. Kérjük, hogy még e hó folyamán tárgyalják le azt s hozzanak abban kedvező határozatot. Addig is azonban, mig ez a tervezet véglegesen testet ölt, kérjük egyházainkat, egyházi tes- tületeiriket, hogy 5—10 dolláros, esetleg nagyobb adományok sürgős beküldésével tegyék könnyebbé, lehetővé munkánkat. Az elmúlt hét folyamán sehonnan sem kaptunk ilyen adományokat. Ne várjon senki sem a másikra. Legyen hitünk egymásban, az amerikai magyar reformátusságban, mert csak igy lehet eredményt elérni. Mi elvégeztük a magunkét: bizalommal várjuk, hogy az amerikai magyar reformátusság Ámen-t mond munkánkra. □r====u=------ ir==ir=innr=iF-^=-v=■■ ■ ■ ■ir==in 1 fjOQY LÁTJUK MI?... | írja: Balogh E. István. nr=— ir= .-ir=^[=^nn[^r^-^g=^"-^=.ip===]n M ÁRCIUS 4-én volt egy éve, hogy Roosevelt elnök lett. Egy év hősies munkáját maga az elnök foglalta öesze egy hatalmas beszédben az elmúlt hétfőn, március 5-én. A beszéd maga megérdemelné, hogy szóról- szóra leközöljük, ha rovatunk terjedelme megengedné, így azonban csak néhány megállapítást huzhatunk alá belőle. Mindenek előtt figyelemre méltó az a bátor kritika, amellyel az elnök a közel múlt amerikai életet rajzolja szavaiban. Az a gazdaságilag veszedelmes állapot, mondja, amibe Amerika belesodródott mindenekelőtt annak az önzésnek köszönhető, mely szerint “minden ember csak magáért éljen s az ördög törődjön a többivel.” Az 1919- től 1929-ig tartó évtizedet, ezt a sokak által oly sokszor visszasírt “jó időt” az elnök “bolond korszaknak” nevezte szavaiban, amelyben a hirtelen gazdagságra vágyó embermilliók a legkevesebbet törődtek a társadalmi élet erkölcsi követelményeivel s ezért jött el a csőd minden vonalon 1933-ban. Alapvető oka ennek a rettenetes gazdasági csődnek az, hogy senki se látszott törődni a munkással, holott Amerikában e szó “munkás” magát az egész nemzetet jeelnti, hiszen 10 %-ra se tehető azoknak a száma, akik vagyonuk “hasznából” élnek. Ennek a munkára rendelt és gyári és földmivelő munkából élő nemzetnek a védelmére volt kénytelen 9 hónappal ezelőtt törvénnyé emelni az NRA rendelkezéseit! Ezer és ezer szövevényes rendelkezéseivel stb., az egész NRA nem más, mint a megélhetés, szabadság, és egyenlő elbánás emberi biztosítéka a termelő nagyipar és a fogyasztó munkás társadalom közt. A végcél az általános közjó! Voltak és vannak apró hibák a keresztül vitelben, hiszen még csak 9 hónapos próba, egy haldokló nemzet végső orvossága s hogy ezeket a hibákat kiküszöbölhessék, arra való az egészséges, az építő kritika, de hogy ez az egyetlen lehetséges útja a biztos kibontakozásnak, azt senki sem fogja tagadni soha! — Ennek az NRA törvénynek széttörésére csak a még mindig önző, kapzsi, hazafiatlan érdekek rontanak, ezt azonban minden rideg visszaéléssel együtt maga a kormány van hivatva megszüntetni s minden erővel meg is fogja szüntetni, hiába vádolják kommunizmussal, vagy diktátorsággal nyíltan, vagy burkoltan ezeket az intézkedéseket. Az NRA minden intézkedése csak egy célt tart szem előtt s ez az, hogy a nagy tőke haszna és az emberi érzés, emberi szükség jogos követelménye közt bátran tud, fog és akar választani! Amerika fennállása óta az NRA az egyetlen törvény, amelynek sikeres keresztülvitelében ennek a nagy nemzetnek minden egyes tagja részt kap és részt kell, hogy vegyen tehát. Épen ezért nem szabad és nem fog megtűrni az állam sem magános, sem érdekcsoportok részéről semmi visszaélést többé, mert az NRA végső célja nem csak az, hogy visszahozza a prosperitást, hanem állandóvá tegye az emberi megélhetés jogait ebben az államban! . . . Ki az, aki ne értené meg ezt az igaz beszédet ? Ki az, aki egy keresztyén társadalomnak keresztyénibb alapot tudna építeni, mint azt az elnök elmondta? Hogy pedig nemcsak szavak ezek, azt igazolja az elmúlt esztendő sok-sok eredménye, csak gondolkozzunk rajta! Ezek az eredmények ma még nem bontakoznak ki a maguk teljes nagyságában, de nyomaik már szemmel láthatók. A mag el van hintve s az aratás ideje elérkezik!
