Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-02-11 / 6. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA állta a sarat, hogy Krisztussal legyőzze az apját, a vén varázslót, hogy megmentse őt is az életnek. Vájjon mikor csönd és sötétség borul a világra, nem halljátok-e ti is a vén varázsló szavát? Titeket is el akar rabolni Krisztustól. Elfonyadt csontos ujjait felétek nyutja s ti kábultan hallgatjátok, amint az élet tom-tomja veri-veri a gyönyör dalát. A nagy városok mérges őserdője reátok borul — s jaj nektek, ha csak egy percre is elbocsátjátok Krisztus kezét. . . jaj nék- tek ha megbabonázva odadobjátok magatokat Baal isten karjaiba! Tiltakoztok, hogy ti nem? Hogy mind ez csak üres szóvirág? Csak egy kérdést: amikor e nyomorúságos világban össz- törve leroskadtok és imádkoztok a ti Atyátokhoz, vájjon miért imádkoztok? Ugy-e azért hogy adjon nektek nagyobb darab kenyeret, szabadítson meg titeket, idvezitsen titeket? Mindég csak titeket, csak titeket. Nem halljátok messziről a vén varázsló kacaját: “Keresztyének, Jézus követői, s amikor imádkoznak, akkor is csak MAGUKÉRT imádkoznak, ez minden, amire gondolni tudnak, ez a cél, a lehetőség, a minden .... MAGAD.” MAGAD .. .Vájjon ez volt-e Jézusnak imája? A tanítása? A parancsa? Vájjon ki imádkozott úgy, hogy “jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod?” Te is mondod a szavakat, de csak a szavakat. Törjétek fel a szavak kemény héját! Vájjon mit értett Jézus az alatt, hogy jöjjön el a te országod? Azt, hogy “az embernek fia nem azért jött, hogy Néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon . .. “Hogy Ő SZOLGÁLJON ... Isten országa úgy jön el általa, ha Ö szolgál, ha Ő áldozatul adja magát, ha Ő odaadja magát értetek... S ti úgy lesztek az Ő követői, ha engedtek az isteni hívásnak: jer és kövess engem! Vedd fel a te keresztedet, ne félj, megyünk együtt építeni Isten országát. Azt az országot, ahol az ember nem magáért fog élni, nem magát fogja a világ központjának tekinteni, nem arra fog törekedni, hogy minél többet raboljon össze, hogy minél többet elegyen társai elől, hogy minél több ember szolgálja őt — oh nem. Hanem ahol ráeszmél arra, hogy ő csak szolga és eszköz a világon, részese a nagy emberiségnek s szent célja az, hogy általa egy lépéssel előbbre jusson a világ Krisztus felé. Élesen szakad ma két táborra a világ. Azokéra, akik azt akarják, hogy nekik szolgáljanak s azokéra, akik szolgálni akarnak. A vén varázsló népére és Krisztus tanítványaira. A vén varázsló azt mondja, hogy nézd a magad hasznát, adj el fegyvert, ha a fiaidat is gyilkolják meg vele, árulj ópiumot, ha népek lelkét mérgezed is meg vele, azért vállalj tisztséget, hogy kihasználd a közt, csalj, tettess, vesztegess, tépd ki a szivedet, tipord le tulajdon gyermekeidet... élj! Az állatot elégítsd ki magadban, építs templomokat a saját dicsőségedre, imádkozz, hogy Istent megvesztegesd, hogy NEKED adjon többet, még többet, neked ... neked ... !! A vén varázsló csont keze nyúl utánatok ...Krisztust vagy őt? Kit választasz? De ha a vén varázsló kincseit választod, ne merd imádkozni, hogy “jöjjön el a te országod”, hazug ajkadra ne merd venni Istened nevét, mert jaj annak, aki Isten nevét tisztátalan ajkaira veszi! Ha a Varázsolóé vagy, légy az nyíltan. Tagadd meg Krisztust és mindent, amit Ő hirdet. Két Urnák nem szolgálhatsz, mert vagy az egyiket szereted és követed vagy a másikat. Keresztes háborúra szól ismét a kürt, Isten szent kürtje, a kesztyű el van dobva, a világ erői felfejlődnek. így nem mehet tovább. Hazugságban, csalásban, tettetésben rejtőzni tovább nem lehet. Recseg a világ korhadt oszlopa, kirobban a költő fájdalmas éneke: Te nyomom faj — gyáva nemzedék Míg a szerencse mosolyog feletted Mint napsugárban a légy, szemtelen, Istent, erényt gúnyolva taposó. De hogyha a vész ajtódon kopog Ha Istennek hatalmas ujja érint Gyáván hunyász, rutul kétségb’eső. Nem érzed-e, hogy az ég büntetése Nehezedik rád? Nézz csak, nézz körül Hiába minden, a régi Istenekben Nincs már hited, kövekké dermedeztek. El fogsz pusztulni, korcsuk nemzedék E nagy világ most tisztuló színéről... Ki fog elpusztulni? — Aki a vén varázsló szavát hallgatja, aki azt mondja: mi közöm nekem India száz millióihoz, akiknek még a templomba se szabad bemenniök, akiknek a kiváltságosokkal még csak egy levegőt se szabad sziv- niok; mi közöm Kina száz millióihoz, akik egy marok rizsen tengődnek s millióival pusztulnak éhen; mi közöm Afrika fekete tömegeihez, mi közöm Amerika nyomorgó munkanélküleihez, mi közöm, hogy a világ összedül s engem is maga alá temet, csak legyen nekem.... NEKEM NEKEM.... minél több!! Keresztes háborúra szól a kürt, Krisztus egyháza fújja. Ne engedjétek megölni, elnémítani, eltiporni Krisztus szavát. A vén varázsló átkait szórja, a legsötétebb rémeit idézi: itt a harc, a nagy harc, az utolsó. Behízelgőn, megbabonázón azt súgja néktek, magyar református egyházak, ma- (Folytatása a 8. oldalon)
