Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-12-09 / 49. szám
Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1933. DECEMBER 9. No. 49. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933.“ EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. : SZERKESZTŐSÉG: 737 Mahoning Avenue YOUNGSTOWN, O. EGYSÉG MINDEN FELETT. Ha különböző csoportok működnek ugyanazon a munkamezőn: a békességes együtt-élésnek és az eredményes munkának egyik alapvető föltétele, hogy egymás iránti bizalom, tisztelet és kölcsönös megbecsülés kisérje őket minden lépteikben. Mennél több az azonos vonás, amely a különböző csoportokban van: annál könyebb és annál természetesebb ez az együttmunkálkodás. A mi amerikai magyar református egyházi életünkben több ilyen csoport működik ugyanazon a munkamezőn. A különböző csoportok mindegyikében vannak olyan vonások, amelyek egymással teljesen azonosak. Mindegyik csoport azonos a maga hitében, azonos a maga nyelvében, azonos a maga embereiben, mert hiszen bármely csoporthoz tartozzon is valamelyik gyülekezet: kivétel nélkül mindegyik magyar református gyülekezet az. Oktalanság volna vitatkozni pl. a Reformed és a Presbyterian csoportok hitbeli különbségén, amikor mindegyik egyformán kálvinista s ha a kettő között vannak is különbségek, a hitélet terén ezek nem nagyobbak, mint pl. a magyar református egyház kebelében, tehát ugyanazon egyház kebelében is előfordulnak az egyháztagok hitéleti és dogmatikai felfogásában. E két csoportról szólva, az ő életükben van még egy olyan közös jellemvonás, amely még természetesebbé teszi az együttmunkálkodást. Mindkét csoport egyformán megegyezik abban, hogy nekünk, amerikai magyar reformátusoknak, az amerikai egyházi élet testvéri közösségében kell folytatnunk saját életünket. A gyakorlati élet szempontjából végtelenül fontos dolog ez az egymással megegyező felfogás és e két csoportot még jobban elkötelezi arra, hogy egymással szemben a lehető legszigorúbb egységet tartsák és őrizzék meg még akkor is, ha talán egyéni törekvések és ambíciók látszat szerint veszélyeztetni akarnák ezt a végtelenül fontos együttmunkálkodást. Ennek a fontosságát emelte ki a nemrégen tartott magyar Presbyterian Konferencia, amikor hangsúlyozottan mutatott reá a két cscoport egységének nagy horderejére s ennek az álláspontnak leszögezését nagy örömmel vehette tudomásul az egész amerikai magyar reformátusság. Hiszen amikor erről a két csoportról beszélünk, az amerikai magyar reformátusságnak körülbelül 90%-ról beszélünk. Majdnem 100%-ban mondhatjuk tehát, hogy ez a két csoport jelenti magát az amerikai magyar reformátusságot. Az élet s annak apró jelenségei azonban gyakran állítanak bennünket olyan helyzet elé, amikor talán baráti rokonszenvek, egyéni érzelmek, vagy más érdemek megbecsülni akarása ellentétbe kerül a legfőbb szükségességgel: e két csoportnak, tehát az amerikai magyar reformátusság túlnyomó zömének békés együttmunkálkodásával. Igaz, hogy ezek a jelenségek csak helyi érdeküek, de az elszigetelt esetek könnyen növekedhetnek meg s köny- nyen előállhat az az eset, amikor már egyetemes szempontból sem lesznek kívánatosak. Éppen azért a legféltőbb gonddal kell őrködnünk afelett, hogy saját körünkben még az ilyen elszigetelt esetek se kapjanak erőre. Legyen az a külön szempont bármilyen tiszteletreméltó, szenvedjenek miatta bár egyes emberek: semmiféle rokonszenv, egyéni érték vagy cél nem elegendő egyenérték e két csoport békességével szemben. Saját egységünk fölötte áll mindennek s éppen azért tartózkodnunk kell attól, hogy ezek az esetleges külön szempontok már akár közvetlenül, akár közvetve, de végeredményében mégis csak veszélyeztessék annak épségét. M. Gy.
