Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-12-02 / 48. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 13 South Bend, Ind. A Templom Segélyző Női Egylet által rendezett évi szokásos Thanksgiving vacsoránk minden remény felett úgy anyagilag, mint erkölcsileg kitünően sikerült. A Vacsora rövid hálaadó istentisztelettel kezdődött. 350-en felül jelentek meg híveink és barátaink, akik ked­ves emlékekkel távoztak el. Köszönetét mondunk a fáradságot nem ismerő asszonyainknak, felszol- gálókne'k, valamint összes vendégeinknek. — Múlt héten eltemettük 63 éves korában elhunyt Czakó Benjámin testvérünket. — Dec. 3-án este 6 órai kezdettel a presbyteriánus ifjak a Sunny- side templomban fognak összegyüle’kezeni. Vá­rosunkban 5 presbyteriánus templom van. A mi ifjaink énekekkel fognak szerepelni ezen a gyű­lésen. Todedo, O. Az elmúlt hétfőn, kedden (Nov. 27—28.) volt az egyház bazárja. E híradás közlé­sének idejéig részletes jelentés nem érkezett még a bazár anyagi sikeréről, de bizonyos, hogy e jól előkészített nagy egyházi megmozdulás erkölcsi és anyagi eredménye valóban bőséges volt. — A toledoi öt református egyház presbitériuma a First Churchben közös presbyteri konferenciát tartott, amelyen egyházunk is szépen képvisel­tette magát. — Közegyházi célokra eddig $28.00 folyt be egyházunk pénztárába. — Ifjaink Társa­ságában egyszer négy körben is szépen fejlődő munka folyik, amely egyházunknak egyik legna­gyobb 'és legméltóbb öröme. Youngstown, O. Ez az egyházunk is immár ne­gyedik hete rendszeres egyházi híradót indított meg. Az ilyen gyülekezeti tudósító a legjobb ön­tudatra nevelő eszköz 'híveink felelősségérzetének ébrentartására. Szép, tartalmas szövegű és ügyes rajzokkal gazdagított helyi híradónkat e sorok­ban is szívesen köszöntjük. — Cserkészeink ósz- szejövetele péntekenként van. Hétről hétre sza­porodnak számban és erőben. Dec. 21-én templo­munkban tartanak a West Side cserkészei a szü­lők és érdeklődők részére igen érdekes összejö­vetelt, amire mindenki hivatalos. — Vasárnapi iskolásaink száma minden vasárnap uj tagokkal nő, ami biztos jele annak, hogy a szülők is fe­lelősséget éreznek a Vas. Isk. áldott munkájával szemben. — Ifjúsági áhítatunkon a múlt vasár­nap az érdeklődők nagy csoportja jelent meg. Tárgyalásaik tartalmas volta másokat is vonzani fog ezekre az estékre. — Az Ifjú Házasok Iro­dalmi Köre nagy igyekezettel szerveződik. A bi­zottság szervező munkáját Isten áldó segítségé­be ajánljuk. — Advent első vasásnapján az egy­ház lelkésze megkezdi sorozatos igehirdetését, hogy a gyülekezettel egyben készüljön Karácsony szent ünnepének jövetelére. — Ifjúságunk egy csoportja a Tépett Rózsa cimü népszínmű előadá­sára készül, egy másik, nagyobb csoport Kará­csony Esti ünnepre alkalmas színdarabra és sza­valatokra készül. Énekkarunk is megkezdte mun­káját. Önkéntes vezetőjük a Nt. Asszony. — Múlt vasárnap Póznár Boriska vezetett. Jövő va­sárnap Bende Margit lesz a vezető. Nemcsak fia­talok, de gyakran a szülők közül is többen meg­jelennek ezeken az összejöveteleken. VIHAR ELŐTT. Irta: Muraközy Gyula. (Részlet a szerző “Az ébredő föld” c. regényéből.) A két lány ott ült a sötétben. Vidám lampio­nok hunyorgattak rájuk távol, körül a nagy kert lomha fáiról. Fönt az (égen sok apró csillag for­gott sebesen. Valahol messze tompa mennydörgés dübörgőit, mintha távoli hadseregek masíroztak volna. Ülték, csöndben, mozdulatlanul, mig a nagy kert megtelt hangos vidám szóval. A verandán csárdást húzott a cigány. A diófák alatt most nyílt ki az asszonyok szive és a kis falu minden háza átlátszóvá lett. Kettes-hármas csoportban közelhajolva mondták el az uj híreket egymás­nak, mintha a legyező mögött kincseket csúsz­tatnának egymás kezébe. Kozima plébános rátette Ósvay vállára a kezét. — Jöjj egy szóra a kertbe, Pali ... — mon­dotta református paptársának. A fenyők közt a sziéles egyenes utón Sassy sé­tált és a polgármesterné. Halkan, fojtottan és gyorsan beszélt valamit a férfi. — Arrébb menjünk — mondta alig észrevehető mosollyal a plébános, — ne zavarjunk senkit. A virágágy szélén, amerre az imént a polgár- mester fia elhaladt, leültek. A másik oldalon a sötétben ülő két lány nem hallotta a szavukat. Csak a két férfifej látszott a lampion bizonyta­lan piros fényében. — Van már jelöltetek a bíróságra? — kérdez­te a plébános. — Van. A kurátor. Gondolom, ő az egész falu jelöltje. —■ Nekünk nem jelöltünk. A miénk Kovács Menyhért. Ósvay meglepetten pillantott föl. — Hiszen az katholikus. —- Tudom, mit akarsz mondani, — vágott köz­be Kozima. Piros arca még pirosabb lett és sza­porán pislogott mint mindig, amikor a figyelmét össze akarta szedni. — Azt veted ellene, hogy ebben a kálvinista faluban, mióta a ti Szegedi Kis Istvántok erre járt, mindig kálvinista hitü biró volt?

Next

/
Thumbnails
Contents