Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-12-02 / 48. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA tás’körébe pedig az egyházalkotmány tartozik. Nem nagoyn értjük, hogy miért kellett e két testületet egymástól különválasztani ? Az alkotmány különböző rendelkezései közül legfeltűnőbb előttünk az, 'hogy bizonyos esetekben az igazságügyi miniszter jóváhagyására vagy engedélyére van szükség még egy egyszerű lel- Ikészválasztás esetében is. Ha az a megválasztott lelkész idegen állampolgár, azt még valahogy meg tudjuk érteni, bár amerikai szemüvegen keresztül nézve ez is különös. De vájjon mennyiben tartozik az igazságügyi miniszterre pl. az, ha az a lelkész egy más református egyház vizsgáztató bizottsága előtt szerezte meg képesítését? A lel- készi képesítés az egyház legszorosabb hitéleti körébe tartozik: mi köze éhhez az igazságügyi miniszternek? . . . Királyi “ukáz” erősiti meg állásában a püspököt is, ami azonban az egyház és állam közötti viszonyra tekintettel nem szokatlan és nem is ismeretlen intézkedés. Az esperes és püspök hivatali ideje nem életfogytig, hanem csak tiz évre szól. Ennek az intézkedésnek nyilvánvaló célja az, hogy egyik tisztség se fejlődhessék ki egyházi hatalmassággá, ami főleg a hazai gyakorlattal szemben igen üdvös intézkedés. Ennek az alapelvnek azonban ellene mond pl. az, amikor az alkotmány a püspököt különleges hatalommal ruházza föl. Ide tartozik pl. az adminisztrátorok, segédlelkészek kirendelési joga s egy másik, rendkívül feltűnő, szokatlan, s református szempontból nagyon is kifogásolható intézkedés, nevezetesen az, hogy egy templomot csak a püspöknek van joga fölszentelni. Úgy érezzük, hogy ez az intézkedés egyenesen képtelenség. Üdvös intézkedése az alkotmánynak, hogy a theologia elvégzése után is csak akkor választható meg valaki rendes lelkésznek, ha már előzőleg legalább két évet mint segédlelkész vagy adminisztrátor töltött el. Amerikában már az iskolapadból is meg lehet valakit rendes lelkészszé választani. Kétségtelen pedig, hogy semmiféle theologia nem pótolhatja az élet iskoláját s bármilyen kiváló ember legyen is valaki: a gyakorlat hiányát a gyülekezetnek kell megszenvednie. A lelkészi javadalmakat is igyekszik az alkotmány biztosítani. Ha azonban kényszerű körülmények között m'égis csökkennie kellene a lelkészi javadalomnak: erre nézve a gyülekezet és lelkész megegyezhetik ugyan egymással, de a megállapodás csak akkor érvényes, ha azt az egyházi hatóság is jóváhagyja. Ilyenformán a lelkész sehol sincsen kitéve annak, hogy a dijlevélben vagy a .meghívó levélben biztositott fizetése tulajdonképen a gyülekezet szeszélyétől vagy 'éppen önkényétől függjön. Kényszerítő körülmények állhatnak ugyan elő, de végeredményében azt nem a lelkész vagy a gyülekezet, tehát nem a két szerződő fél, hanem a mindkettő fölött álló egyházi hatóság állapítja meg, aminthogy a maga ügyében, saját maga felett, sehol, senki sem lehet biró. Az egyházi biztokokra n'ézve is biztosítva van az egyházi hatóságok felügyeleti és ellenőrzési joga. Egyházi birtokot eladni, adóssággal megterhelni, vagy más célra használni csak az egyházi hatóság engedélyével lehet. A közegyház tehát felügyel a gyülekezetek birtokára. Viszont, ebből az is következnék, hogy szükség esetén bizonyos felelősséget is vállal a gyülekezetek birtokáért. Értjük azt, hogy ha egy adósságot csak az egyházi hatóság engedélyével leihet fölvenni: akkor azért az adósságért szavatolnia is kellene az egyházi hatóságnak. Ez azonban hiányzik a jugoszláviai egyházalkotmányból, aminthogy hiányzik a magyarországiból is. Amerikában az egyházi birtokok megterheléséhez nincs szükség egyházhatósági engedélyre; természetes dolog tehát, ha a közegyházat nem is terheli felelősség az adósságokkal szemben. Az egyházi közalapról, nyugdíjalapról, egyházi bíróságokról szól még röviden az egyházalkotmány, amely so'k tekintetben inkább csak keret, mint tényleges törvénykönyv. A részletes intézkedéseket igen sok esetben az országos gyűlés hatáskörébe s az ezáltal megállapítható szabályrendeletekre bizza. Ilyenforma ez, mint pl. a Reformed Church in the U. S. egyházalkotmánya, amely szintén nem annyira törvénykönyv, mint inkább csupán “alkotmány”. Kissié bővebben foglalkoztunk vele, mint a legújabb szervezett magyar református egyház alkotmányával, s hisz- szük, hogy ezt az ismertetést olvasóink is érdeklődéssel fogadják. (M. Gy.) o=^[=g^-i[=inp=ir—— EGY MILLIÓ UJTESTAMENTUMOT akarnak elosztani High Schoolba járó iskolások között. Eddig több mint 100,000 Uj Testamentumot osztott szét a Million Testament Campaign bizottság, amelyiknek titkári hivatala a Reformed Church épületében van. A serdülő korban levő fiuk és leányok ingyen kapják a kis Bibliát. Csak azt kell megígérniük, hogy naponta 15 percet fognak szentelni az olvasásának. Vájjon a mi magyar gyermekeink olvassák-é a Bibliát ? ni 1/1001111/ *2<>Igálatot tesznek lapunknak, ha ULVAOUINIV támogatják azokat az üzleteket, amelyek lapunkban hirdetnek s ha vásárlásnál hivatkoznak lapunkra.
