Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-09-30 / 39. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 □ ir-zr-ic: : IC==H=H3H[=]I=J-HE I[==^1H I CSENDES ÓRÁK. 1 H C írja: Tóth Mihály lelkész. Hl........l,|[...-"J=rrTT=n . |[=]□ □ [=][==^—11=-^ IG-------IB A MI NYUGODALMUNK. Zsolt. 91:1. ELŐIMA. Örök Isten! Szállj le a magasból ez órában, nyisd meg füleidet kiáltásunk előtt és ne dobj el magadtól ! Parancsolj a te angyalaidnak, hogy őrizzenek meg minket életünknek utain. Végy körül bennünket irgalmasságodnak erejével, hogy rá ne lépjünk a veszedelemnek útjára. Ámen! TANÍTÁS. Beteg vagy? Keresed a gyógyulást 'és neim találod? Menj a legnagyobb orvoshoz, az Ur Jézus Krisztushoz! Egy gazdag úri asszony úgy érezte, 'hogy ő beteg. Orvostól orvoshoz imént. Egyik sem segített. Felutazott tehát a fővárosba, hogy egy tudós s országos hírnek örvendő orvossal megvizsgáltassa magát. Elmondotta betegségének tüneteit. Elmondotta, hogy apró-cseprő bajai oly nagy mérvű aggodalommal töltik el, hogy testi erejét napról-napra vesziti s közel áll ahhoz, hogy lelki egyensúlya is megbillenjen. Az orvos türelmesen végig hallgatta. Aztán igen udvariasan csak ennyit mondott: “Asszonyom! Menjen haza. Vegye elő a bibliáját. Olvasson belőle minden nap egy órát. Mához egy hónapra aztán jöjjön el hozzám ismét.” Az orvos e szavakat oly szeretetteljesen és mégis oly határozottan mondotta, hogy az asz- szonynak eszébe sem jutott tiltakozni. Haza ment. Elővette poros, használatlan Bibliáját. Ránézett s e pillanatban egész váratlanul oly haragra lobbant, hogy csaknem ellökte magától a szent Írást. Hát hogyne! Gyógyulást keres az ország leghiresebb orvosánál s orvosság helyett a Bibliát írja néki elő. Micsoda együgyüség! Gondolkozott azonban a dolog fölött és eszébe jutott, hogy elvégre az előírás nem kerül pénzbe. Aztán meg bizony régen volt az, amikor a Bibliát rendszeresen olvasgatta. A világ hiábavalóságai már évekkel ezelőtt kiszorították életéből a rendszeres imádkozást és a naponkénti Biblia olvasgatást. Bár a világért sem ismerte volna be, hogy ő nem keresztyén. Annyit azonban mégis elismert, hogy igen hanyag követője a Mesternek. Elhatározta tehát, 'hogy lelkiismeretesen kipróbálja ennek a bogaras tudósnak az orvosságát. Meg is tette s egy hónap múlva ez az asszony ragyogó arccal, sugárzó szemekkel nyitott be az orvoshoz. Ez a jó öreg tudós mosolyogva fogadta: “Látom — úgymond — hogy rendeletemet hűséggel betartotta. Irjak-e számára vallatni más gyógyszert elő?” “A világért sem” — felelte őszintén az asszony. “Teljesen jól érzem magam. Egészen más vagyok ma, mint aki voltam egy hónappal ezelőtt. Mintha újjá születtem volna. De ugyan mondja, kedves doktor ur, honnan tudta, hogy éppen erre volt nekem szükségem és nem egyébre?” Feleletül ez a nagyhírű orvos kivett íróasztalának fiókjából egy öreg s alaposan megviselt Bibliát. Rámutatott ié's tiszteletet parancsoló őszinteséggel igy szólott: “Asszonyom, ha én megfeledkeznék olvasni e könyvből csak egyetlen napon is, ügyességemnek, erőmnek és önbizalmamnak leghathatósabb forrását veszíteném el. Legsúlyosabb betegeimet csaik azután látogatom meg, miután e könyvből olvastam egy részt. A legveszedelmesebb műtét végrehajtására csak azután megyek, miután olvastam e könyvből legalább egy verset. Az ön baja nem patikai szert 'kívánt, hanem kívánta a léleknek nyugalmát, az elmének békességét és a szívnek csöndesgégét. Ennek forrása pedig csak e könyvben található meg. Ezt rendeltem tehát, mert tudtam, hogy csák ez gyógyítja meg.” “Pedig közel állottam ahhoz, hogy nem tartom be rendeletét,” — szólott az asszony egészen őszintén. “Tudom,” — felelt az orvos. “Igen kevesen próbálják meg. Pedig hosszú orvosi tapasztalatom alapján mondhatom, hogy ezer és ezer beteg életében valóságos csudát művelne ez az orvosság, ha rendszeresen használnák.” Ez a történet. Vájjon mi közünk n'ékün'k éhhez? Meglátjuk mindjárt. Csak fordítsuk tekintetünkét önmagunkra. Vannak-e «ékünk bajaink? Hát hogyne volnának! Vannak-e testi szenvedéseink, szivbléli fájdalmaink, lelki háborgásaink? Hát hogyne volnának? Nos, hát jöjjetek a világ legnagyobb orvosához, az Ur Jézus Krisztushoz ! Olvassátok el az Ő rendeletét, mely any- nyi beteg léleknek adta már vissza nyugalmát és békességét: olvassátok a Bibliát! Ez megszabadít benneteket a kinzó gondok feszült nyomása alól. A bizalomnak légkörében találsz éltető sugarakat, melyek örömöt és boldogságot, sze- retetet és békességet, nyugalmat és elégedettséget fakasztanak különben beteg szivedben. Ezek pedig az isteni kegyelemnek legszebb és legnemesebb virágai. Ha tehát beteg vagy s keresed a gyógyulást: keresd a nyugalmat és a békességet; jöjj az Ur Jézus Krisztushoz s nála megtalálod! Ámen! UTÓIMA. Megtanítottál bennünket, Uram, arra, hogy a ki szükségében hozzád fordul, te azt meghallgatod kérésében, megsegíted szükségében. Neked adjuk szivünket. Vedd ezt tőlünk kedvesen és tedd örökké való lakóhelyeddé ! Ámen!
