Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-09-23 / 38. szám

6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ni . >r= -ii iF=innr=n[==ii——----------ii^^=]E] GYERMEK KERT. 1 □ □ Rovatvezető: Csontos Béla, lelkész. ni—L_^ir=.—==if==ir=i nnr=i i-^=l E A LEGSZEBB MESE. Hinnétek-e gyerekek, hogy Anderson János, akinek bájos 'virág és állatmeséit olyan nagy gyönyörűséggel olvassátok, akinek a szegény emberek jóságáról irott történetei annyi köny- nyet fakasztottak már szemeitekből, gyermek­korában maga is szegény volt. Anderson Krisztián János 127 évvel ezelőtt született Dániában, Füvein szigetén és tizenhat éves koráig szegény apjánál dolgozott. Tizenötéves volt Anderson János, miikor első meséjét megírta a virágok életéről, melyet egymás­utánban a szébbnél-szebb mesék követték. A fiatál mesemondó csakhamar a gyermekek ked­vence lett és szülővárosának gyermekei vasárnap délutánomként kicsalták őt a közeli erdőbe és késő napestig meséltettek vele. A nagyszerű mesemondó híre lassanként Ko- penhágálba, az ország fővárosába is eljutott. így történt, hogy egy napon levelet kapott a kopen- Ihágai színháztól. Felkérték, hogy egy vasárnap délelőtt tartson előadást a ikopenhágai gyerme­keknek és olvassa fel legszebb meséit. Anderson boldogan olvasta a levelet és ért­hető izgalomimal készült a nagy napra. Édes­anyja rendbehozta fia egyszerű, kopott szegé­nyes ünneplő ruháját, sütött néki — mint a me­sékben — egy tarisznya pogácsát (és sok jóta­nács után útjára engedte. Mire a fiatal mesemondó a színházhoz érke­zett, az már nyüzsgött a kiváncsi gyermekek ha­dától A széksorok tömve voltak édes szőkefür- tü, mosolygókedvü gyermekekkel, akik kíván­csian várták azt a nagyszakállu jóságos tekinte­tű bácsit, akiről már 'annyi -szépet hallottak. An­derson egy kicsit megriadt, -mikor az előcsar­nokban meglátta, hogy mennyien várnak rá és kicsit félve, kicsit ijedten igyekezett átjutni a gyermekek tömegén, be a terembe. Bgy ajtón­álló jegys-zedő útját állta. “Van jegyed, öcsém?” kérdezte szigorúan. “Nincs”, hebegte ijedten a fiú, “de azt hiszem, hogy nekem nem is kell.” “Dehogy nem. Talán azt hiszed, hogy te vagy az Anderson ur?” nevetett a jegyszedő és elker­gette a szegényesen öltözött fiút. An-derson nem tudta, mit csináljon. lénze -nem volt, hogy jegyet vegyen, igy aztán kis gondol­kozás után hátrasompolygott a kis bejáróihoz és a. portás éles szemét kikerülve, felszökött az igazgató úrhoz. “Én vagyok Anderson János” kezdte. Az igazgató nem -akart 'hinni a szemének és a fülének. O is, mint -mindenki, egy idősebb urat várt és ehelyett egy majdnem iskolásgyerek állt előtte. Nem is hitte el, amit a fiú mondott, ha­nem kivezettette az épületből. De Anderson, nem (hagyta magát. Visszament az előcsarnokba a bemenetelre váró gyerekek közé (és beszélgetni kezdett a mellette állókkal és ott észrevétlenül szépen belekezdett egy nagyszerű mesébe. Me­sélt, mesélt és egyre több gyerek gyűlt köré, mind nagyobb és nagyobb lett a csend körülötte, a gyerekek gyönyörködve hallgatták. A teremben pedig a rendezők egyre izgatot­takban várták a megérkezését. O pedig nem jött. A terem is egyre üresebb lett, mert a gyerekek lassanként mind kiso.mpo'lyogtak és a szegény kopott ruháju fiú meséjét hallgatták. Véletlenül bejött az igazgató is (és meglátta, hogy a gyerekek milyen nagy figyelemmel állják körül Ander-sont. Ő is végighallgatta a fiú meséit, azután oda­lépett hozzá, kezet fogott vele és azt mondta: “bocsáss meg fiam, most már látom és elhiszem, hogy te vagy Anderson.” Anderson mem is imént többé haza a falujába. Ott maradt Koperihágában és ott is halt meg. Míg élt, mindig szívesen gonolt vissza első ér­dekes kalandjára é's egész életlében ez a történet volt legkedvesebb meséje. C=S1B0B0Q[==> REJTVÉNYEK. A megfejtést a kővetkező csütörtökig erre a cimre kell beküldeni: Rév. Béla Csontos, 3036 Globe Avenue, Lorain, Ohio. A megfejtők között sorsot huzunk s a nyertes egy szép jutalomkönyvben részesül. 72. SZÁMÚ FELADAT. templomom iazi a én legszebb világon a Ezeket a szavaikat szedd rendbe és egy értel­mes mondatot csinálj belőlük. MEGFEJTÉSEK. A 70. számú feladatot -megfejtették 21-e-n. A megfejtés ez volt: A református fiú és leány szüleinek engedelmes és az iskolában jól tanul. A nyertes: Balázs Irmuska, 500 Elmwood Ave., Buffalo, N. Y., akinek a jutalorríkönyvet elkül­dő ttük. A TISZTELETES BÁCSI POSTÁJA. A múlt héten először küldtek be megfejtést: Kozma Margitka, Toledo, O. és Papp Margitka, Fairport, O. Re­mélem gyerekek, nem utoljára. Orosz Lajos, Ligonier, Pa. Már a múlt héten kellett volna megkapni neked azt a kis jutalomkönyvecskét, amit küldtem tiz egymásutáni megfejtésért.

Next

/
Thumbnails
Contents