Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-09-09 / 36. szám
10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA puríkkal 'kapcsolatban: az előfizetések befolynak az egyházi pénztárba. A pénzre szükség van: fölhasználják. Fölhasználják azzal a gondolattal, hogy hiszen majd csak folyik be valami pénz s akkor majd helyre pótolják. Az idő múlik, gyakran esztendők elmúlnak, — s az Árvaház, vagy a lap, vagy a harmadik közintézmény várhat. “A jótékonysági adóhiányok bizalmi adományok, amelyeket az adakozó által megjelölt óéira kell továbbitani.” Igen üdvös dolog volna, ha az egyháztanádsolk mindenütt szigorúan ügyelnének erre. Ej[^=]l^^^=]i:^=][=]Ha[==ir=iP===ir=in 1 0 | MAGYAR SZEMLE. 0 0 Bl=iEr i ir^^u=innr=ir=ir....... =ir-^— in JUGOSZLÁVIAI HITTESTVÉREINK hosszú vajúdás után végre eljutottak oda, hogy megnyerték egyházalkotmányukat. A régi “egyház- megye”, amely testület tulajdonképen eddig is magában foglalta az összes jugoszláviai magyar és német reformátusokat, f évi julius hó 11-én tartott rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyvéből olvassuk ezt. Az újonnan látszervezett közegyház hivatalos neve: “A Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyház.” Hitvallásos könyvei: a Heidelbergi Káté és a II. Helyiéit Hitvallás. Van négy egyházmegyéje, összesen 52 gyülekezettel. Az egyházmegyék élén az esperesek és e. m. gondnokok, a közegyház élén a püspök és főgondnok állanák. Az egyház első püspöke a közöttünk is jól ismert és nagyrábecsült Ágoston Sándor íeketicsi lelkész lett, aki eddig is lelke volt ottani egyházi életünknek. Isten kegyelmének védő szárnyai vegyék körül őket! * =i= * A NÉV SOHASEM JELENTI a lényeget. Mégis fájó szívvel' látjuk, hogy az újonnan szervezkedő jugoszláviai közegyház nevéből hiányzik a “magyar” jelző. Hiányzik a “német” jelző is, noha a közegyházat együttesen alkotják. Vájjon mi lehet ennek az oka? A magyar és német hittestvérek közötti esetleges féltékenység-é, vagy pedig az államhatalom akarata? Nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy Jugoszláviában is addig lesznek magyar reformátusok, amig az egyház tagjai magyarul imádják az Istent és még inkább : magyar szívvel, magyar lélekkel gondolnak (magyar származásukra. Ameddig ez igy van: magyar reformátusok ők mlég akkor is, ha ez a szó nincs benne hivatalos nevükben. És ha százszor benne volna is: megszűnnek magyar reformátusok lenni, mihelyt származásuk tudata meghalványodik lelkűkben. Hisszük, hogy ez nem fog bekövetkezni soha. * * * MAGYAR ÉS NÉMET REFORMÁTUSOK alkotják a “Jugoszláv Királysági Református Keresztyén Egyházat.” A magyar is, a német is, hiába keresi “honját a hazában.” Idegenek lettek saját szülötte földjükön. Eggyek voltak azonban eddig is a hitben, a Krisztus Jézusban, — egységük még szorosabb lett azután, hogy mindenképpen egymásra lettek utalva. Erezniük kell, érzik is bizonyára, hogy a Balkánon ők lettek legszélsőbb (szervezett őrei az Evangéliumnak. Az Isten előtt nincsen sem zsidó, sem görög, sem pogány, — nincsen bizony, még magyar és német sem. Egyformán fiák és leányok vagyunk, akik Istennek tartozunk azzal, hogy szeretetben, békességben és mennél nagyobb egységben éljünk egymással még akkor is, ha magyarok, vagy németek vagyunk. A jugoszláviai testvéri egység egyik legbiztosabb záloga a tiszta Evangéliumnak. * * * UJ REFORMÁTUS KÖZEGYHÁZ keletkezett tehát Jugoszláviában. Nekünk annál kedvesebb, mert nemcsak hitben, hanem fajban és sorsban is testvéreink nekünk. Ha valakinek, úgy nekünk kell megszentelt örömmel, testvéri öleléssel fcö- szöntenürik őket. Tegye meg ezt hivatalosan is az amerikai magyar reformátusság. Tegyék meg az egyházmegyék a Reformed Churchben és tegye meg a magyar Presbyterian Konferencia a Presbyterian Church kebelében. Az ősz folyamán mindegyik testület gyülésezik: ne múljon el e gyűlések közül egy sem úgy, hogy el ne küldje hivatalos üdvözletét a jugoszláviai hittestvéreknek. Windberi és Kalamazooi egyházaink lelkészei, Kerekes Béla és Fékete András, az érdekelt gyülekezeteik és egyházi hatóságok hozzájárulásával állást cseréltek. Ezzel az álláscserével különösen Windberen nagyon hosszú ideig, húsz esztendeig tartó viszony szakad félbe a lelkész és gyülekezet között. Ennek a húsz esztendőnek voltak bő seggel verőfényes napjai s voltak gondokkal megterhelt napjai is. Mindkettőt az Ur adta, aki nek kegyelme az újabb idők felhőit is eloszlatta úgy, hogy lelkész és gyülekezet teljes békességben 'és szeretetben vált meg egymástól s a lel kész részéről a cserét első sorban családi körülmények, a gyermekek iskoláztatása indokolta. Helyére a wilndberi egyház egy ifjú lelkészt kap. s a kölcsönös cserével bizonyára uj élet költözik mindkét gyülekezetbe. Legyen Istennek áldása úgy a lelkészeken, mint a gyülekezeteken.
