Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-09-09 / 36. szám

Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1933. SZEPTEMBER 9. No. 36. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, else­where $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 “Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933-” EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. .................... SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Building McKEESPORT, PA. = IMPRESSZIÓK A C. E. KONFERENCIÁRÓL. Mint olvasóink jól tudják, egyházaink C. E. les más ifjúsági egyesületei augusztus 23, 24, és 25-én tartották lé'vi nagy összejövetelüket a vi- lágkiállitáts városában, Chicagóban. Ez volt a 7-ik ilyen ifjúsági konferencia. Akik részt vettek rajta, soha nem fogják tudni elfelejteni. Azok a kedves emlékek, gazdag tapasztalatok, hasznos tanulságok, melyeiket ott szerzettünk, elárasztot­ták lelkünk tárházát. Hét évvel ezelőtt kezdődött ez a, mondhatom egyházi életünkben korszakalkotó munka és hét rövid esztendő alatt me'nnyire megnőtt, eltere­bélyesedett ez a piciny fácska. Ma már kezdjük látni, hogy ez a kezdeményezés nemcsak egyházi exiísztenciánk jövőjének alapja, hanem már mos­tan is valóságosan hátgerince. Hogy erre ráesz­méltünk: Isteninek legyein hála. A konferencia programjának a legfontosabb ítészét a csoportos megbeszélések alkották. A témák, melyekkel foglalkozták az ifjak, nem ki­csinyes, jelentéktelen kérdéseik voltak, hanem komoly, nagy fontosságú problémák, melyek a társadalom, politika, ekonómia és vallás tereiből lettek szorgalmasan összeválogatva. És azok a higgadt, mérlegelő, igazságkutató hozzászólá­sok, melyek ezeken az összejöveteleket! hangzot­tak el, jólesően hatottak különösen az idősebb figyelők lelkére. Igazán felfrissítő és öröm volt hallgatni ezeket a serdülő fiukat és leányokat, amint vitatták, hányták-vetettfék a felvetett gon­dolatokat. Dacára a kiállítás figyelem röntó, érdekeltség zavaró hatásának és vonzó erejének, a gyűlése­ken mindig zsúfolásig megjelentek a delegátu­sok. Ez a tény is egy erős bizonyságtétel volt amellett, hogy ezek az ifjak szerettek együtt lenni és akarták a nekik adott munkát végezni. Nem kellett őket kapacitálni, vagy könyörögni nékik, hogy hát legyenek szívesek bejönni a tár­gyalásra: jöttek ők kötelességtudóan, minden hí­vogató szó nélkül! Amint végig néztem ezen a lelkes, eleven cso­port ifjún, egész önkéntelenül arra gondoltam: ez az a hódító sereg, melyet leszegényedett atyáink, őssbeborult lelkipásztoraink neveltek! Ha a kihaló generáció hősei egyebet nem is ad­tak volnla ennek a modern világnak, csak ezt a maroknyi Elizeust: boldogan pihenhetnének majd a hideg hantok alatt. A 'konferenciának, mint rendesen, a legnehe­zebb és legrosszabb dísze az elválás volt. Ez a két-három nap, amit ebben a barátságos, csalá­dias, Krisztus leikétől áthatott körben töltöt­tünk, oly hamar véget ért. Sokan könnyes szem­mel és mindannyian pedig áldásoktól megtelt lé­lekkel hagytuk ott konferenciánk eme Hóreb hegyét, megnyugodva abban és vigasztalva az­által, hogy jövőre az Isten kegyelméből ismét viszontlátjuk egymást. Nagy Ferenc. <=Slt=]0QQraE3=O NE VÁRJ! CSELEKEDJ MOST! Aligha lesz az egyháznak egy nemzedéken be­lül másik olyan alkalma arra, hogy a lelkeket Krisztus számára meghódítsa, mint most volt. Még csak az imént féltünk át egy olyan idősza­kot, amely valóban próbára tette a hitünket. A legvégsőkig próbára tétettünk! S a legtöbb, amit tettünk ez alatt az, hogy gondolkoztunk, de vaj­mi keveset, vagy épen semmit se cselekedtünk. Egy újabb évet fejezett he a Potomac Synod 113 lélek veszteséggel s valószínű, hogy' más egyházkerületekben sincs másképen. Miért? Igen egyszerű: mert hiányzik a cselekedet. En­gedtük, hogy a depresszió megbénítson! Hiszen, mondod, ott az élet jele a Keleti Egy­házkerületben, ott az istentiszteleti szertartás Végett Összehívott gyűlés! Hát mi haszna van csupán az isten-szolgálat rendjének a szépítésé­vel kísérletezni s ugyanakkor eltűrni, hogy az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents