Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-06-03 / 22. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA va'talos kiadványai, de mégis fájóan jellemző a mai időkre, amikor a zsinat ilyen lépés megtételére kényszerült. Ugyancsak a nelhéz idők miatt 'halasztották egy évre a United Presbyterian Churdh-el való egyesülés kimondását is, s ezekkel kapcsolatos annak a külön bizottságnak munkája, amelyet azíért küldtek ki, hogy a Board of National Missions s a Board of Christian Education működését vizsgálja felül. A házassági eskü szövegéből törölte a zsinat az “engedelmesség” szót s arra kéri az esküdni készülő párokat, hogy szándékukat legalább három nappal előbb jelentsék be. Célja ennek az intézkedésnek, hogy lehetőleg akadályozza az elhamarkodott házasságkötést. Amerikának meglehetősen fogyatékosak a házassági törvényei is. Sajnos, hogy egyházi intézkedésekkel csak igen kicsiny részben lehet annak hiányain segíteni. E sorok Írásakor a zsinat még folyamatban van. FEDERATED CHURCHES of the American Hungarian Reformed People. Az amerikai tömérdek felekezet békés együttélése vagy egymás melletti élése csak úgy képzelhető el, hogy egymáshoz való viszonyukat közös megállapodások szabályozzák. Ezeknek a felekezeteknek mindegyike törekszik nemcsak arra, hogy megmaradjon, hanem arra is, hogy tért hódítson. Igaz, hogy térhódításukban nem egymás tagságának, hanem a hitetleneknek meghódítására törekesznek. Elkerülhetetlen volna azonban az egymással való összeütközés is, ha nem ügyelnének arra, hogy az összeütközésből mégse keletkezzék háború. Szabályozzák mindenekelőtt azt, hogy milyen körülmények között vesznek át egymástól tagokat. Az átvételnek minden komoly felekezetinél legelső föltétele az elbocsátó bizonyítvány, amelynek a kiadását sem tagadják meg sohasem abban az esetben, ha az előterjesztett kérésnek komoly indoka van. Az indokok között nem fordulhat elő komolytalan vagy olyan érv, amely alapjában nem egyéb, mint immoralitás. Ha valamelyik egyháztag pl. egyházfegyelmi eljárás alá esik, vagy talán összeveszett a szomszéddal és amiatt akar egy másik felekezetihez tartozni: esetleg megkapja az elbocsátó bizonyítványát, de abban benne van, hogy miért kérte azt. És nincsen széles Amerikában olyan komoly felekezet, amely egy ilyen elbocsátó bizonyítvány alapján bárkit is tagjai közé fogadjon. (Folytatás a 7. oldalon.) nr==ir— --ir=ir=innr=n-------1 i r^=i n 1 JJOQY LÁTJUK M11... 1 Írja: Balogh E. István. BL=tJ[=t- --■: -:^-.--lb===]ElE]G[Sf===lE- ' ■■——•11'--------in M UNKÁBAN a “NEW DEAL.” Szinte mindennap valami uj “headline” kiáltotta a rendszeres munka haladását. Mig végre a sok között a “Morgan-house” titkosan zavaros pénzügyi vizsgálatához is elérkezett. Mindenki tudja a részleteket. Forgalomban lévő részvényeket adtak el “kiváltságos” üzletfeleknek csaknem fele áron, mint ahogy a nagy közönség a börzén vehette. Minden egyes részvényen 17 dollárt nyerhetett az a néhány száz “kiváltságos”, bizalmas üzletfél abban a percben, amint megvette. Ugyanez a pénzvállalat azután, amelyik ilyen hirtelen és ilyen “bizalmasan” juttatott sokakat súlyos ezresek nyereségéhez a közönség kizárása utján, három hosszú esztendőn át elfeledkezett rendezni az állammal szemben tartozó jövedelmi adóját. * * * H IBÁSAK-E A “BIZALMAS” VEVŐK ? Nem tudjuk még, hogy az illetékes vizsgálók a vásárlókat is hibáztatják-e, de azt tudjuk, hogy a lapokban leközölt “bizalmasak” hosszú névsorában sok olyan tiszteletre méltó név is szerepel, akiknek erkölcsi, közügyi érintetlenségéhez soha semmi kétség nem férhet. Vájjon ki vonná kétségbe a néhai volt elnök Calvin Coolidge, vagy a nagy nemzeti hős Charles E. Lindberg, valamint néhány más jól ismert vezető férfi intactságát ? Lehet, hogy hivatalosan is, másképen is, elitélik cselekedetüket, de bennünk ezek a nevek azt az érzést erősitik meg, hogy erkölcsi szempontból megengedhető és igazolható az ilyen üzletben való szereplésük, mert különben bizonyosan nem volnának ott. Az azután megint más kérdés, hogy vájjon maga az állam-berendezkedés helyes-e, amely ilyen “tisztességes” nyerészkedésnek helyet tud adni? ♦ >(c * M iért nem fizetett adót Morgan ? Mikor és mennyit fizetett a cég utoljára jövedelmi adót, kérdi a vizsgáló bizottság elnöke ? — 1929-ben ösz- szesen 11 milliót! Azóta semmit? — De igen 1930—31 és 32-ik években összesen 48 ezer dollárt. Miért csak eny- nyit ? — Mert Amerika állami törvényei megengedik, hogy a veszteség és üzleti pangás arányában az adót is leszállítsuk. (Ugyanakkor azonban azt is megengedi, hogy bukott bankok megmentésére kölcsönözze a jövedelmet s ez után se kell adót fizetni!) 33 millió helyett 48 ezer dollár adó 3 év alatt s ennek helyességét maga a cég állami törvényekkel igazolja! — Hát más országban fizetett-e jövedelmi adót ? — kérdi tovább a vizsgáló. — Igen! Angliában. Ott is minden évben kevesebbet ? Nem! Minden évben egyformán. — Miért? Mert az angliai állami törvények nem engedik meg, hogy üzleti pangás ideén, vagy a kibocsátott kölcsönök után ne fizessünk jövedelmi adót! (Sőt bizonyosan azt sem engedik meg, hogy bizalmasoknak — törvényesen — félárba áruljanak forgalomban lévő, bejegyzett részvényt.) — Mennyire csodálkoztunk mi régebben, amikor azt olvastuk, hogy jövedelmi adó “többletet” utaltak vissza egyik másik milliós vállalatnak! így tehát maga az állam törvénye intézkedik arról, hogy hogyan juthat leghamarább csődbe az állampénztár? — Nem hiába mondta Bemard Shaw angol iró itteni előadásában, hogy ennek az államnak nincs más baja csak az, hogy az alkotmánya (constitution) nem jó s hogy) első sorban azért becsüli Roose- veltet, mert ő e rossz alkotmány ellen dolgozik!
