Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-05-13 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 11 Bl=l&. iE==ir=imnr=n-------ír-- .......-n--------in El l mArthák és Máriák. El H . 11------ii=innr=ir==n..... =nr==nn A LEGNAGYOBB KINCS. Ha valaki készpénzre akarná váltani az anyai szeretetet: nem volna annyi kincs az egész vilá­gon. Kicsoda fizethetné meg azt a sok gondosko­dást, amelylyel édes anyánk kicsiny korunkban körülvett bennünket? Azt a sok aggodalmat, töp­rengést, álmatlan éjszakát, amelylyel gyakorta virrasztott felettünk? Lelki világunk irányítását, amelylyel előkészített az életre? Azt a sok imád­ságot, amelylyel a mennyei Atya védelmét könyö­rögte reánk? Kicsoda fizethetné meg azt, amit két szóval igy fejezhetünk ki: anyai szeretet?... Az az egy szál virág, amit az édes anyának, vagy az édes anya emlékének szentel Anyák nap­ján a kis és nagy gyermekek tenger-sokasága: csak jelképe, elismerése annak a sok tartozásnak, amit az édes anyáknak nem fizethetünk meg soha. Nem fizethetünk meg, de mégis törleszthetünk: hittel, szeretettel, kegyelettel, annak a lelkűiéi­nek továbbadásával, amelylyel édes anyánk visel­tetett velünk szemben. Az ő legnagyobb jutalmuk akár a földön, akár a földön túl, ha azt látják, hogy az ő szeretetük fája nem fajzott el, hanem ugyanazt a gyümöl­csöt termi: szeretetet. Ha éhező árvát látunk s enni adunk neki. Ha a mezítelent felruházzuk. Ha a szenvedést enyhí­teni igyekszünk. Óh, mily tömérdek alkalma van ma az ember­világnak arra, hogy ezt a nagy adósságot tör- leszthesse! Mily tömérdek a köny, az aggodalom, a szenvedés! Ebben a mai depressziós világban, amikor nincs senki, aki ne küzdene, aki nem volna reáutalva a segítségre, a támogatásra. An­nak a tengernyi szeretetnek egy kicsinyke csöpp- iére, amit egykor édes anyánk pazarolt reánk! Amit nem azért kaptunk, hogy elássuk, hanem azért, hogy kamatoztassunk. Ingyen kaptuk, in­gyen adjuk, mert ezzel nemcsak adósságunkat törlesztjük, hanem ennek a beteg világnak is or­vosságot adunk, hogy benne és vele együtt mi is meggyógyuljunk. Szép dolog a virág, mint jelképe a mi hálánk­nak, adósságunk elismerésének, annak a szándék­nak, hogy azt törleszteni akarjuk. De igazi ér­tékké csak akkor válik, ha szivünkben csakugyan ott van a raktár, a szeretet raktára, amiből virág alakjában csak mutatót teszünk életünk kiraka­tába. Ne elégedjünk meg a kirakattal. Nyúljunk bele mélyen a raktárba és adjuk nagy bőséggel annak kincseit másoknak. Fizessünk, törlesszünk szere­tettel a szeretetért, amit egykor édes anyánktól vettünk. Mert ezt az adósságot másként nem tör­leszthet j ük soha! Az Anyák Napja csak akkor válik igazán azzá, ha a Szeretet Napjává tesszük azt. Ha ünneplé­sünkből hiányozni fog a cselekedetben megmuta­tott szeretet: akkor nem hogy ünnepeltük volna, de egyenesen megcsufoltuk az édes anyák napját. Fairfield, Conn. Az egyház lelkésze Május 7- én számolt be az egyházkerületi és egyházme­gyei gyűlésekről, ahol az egyház képviseletében vett részt. — A cserkészcsapat 14 tagja vett részt azon az éjjeli táborozáson és gyakorlaton, amelyen mindnyájan megfeleltek a második osz­tályú feltételeknek a Mr. Sperling által tartott vizsgálaton, ez által is bizonyságot téve a ma­gyar fiuk rátermettségléről. Részükre e hó 7-én volt mozielőadás. — Az Ifjúsági Egylet Má­jus 14-én műsoros estély keretében tartja meg az Anyák Napját. — A Nőegylet szintén Május 14-én tart gyűlést, amelynek egyik tárgya a záró kártyaestély lesz. Az utazó lelkészi körzetben Május 1-én már kezdetét vette a nyári magyar iskolai tanítás, hogy a különböző helyeken fölváltva, szakadat­lanul haladjon a munka Augusztus végéig. Taní­tani fognak Borsos István lelkész és Murányi István hittanhallgató, a következő sorrendben: Pursglove-on Május és Junius hónapokban, d. e. 9-től 12-ig. Evansdalen Május és Junius hóna­pokban d. u. 3-tól 6-ig. Uniontownban Julius és Augusztus hónapokban d. e. 9-től 1-ig. Morgan- townban Julius és Augusztus hónapokban d. u. 3-tól 6-ig. Sabratonban Julius és Augusztus hó­napokban d. e. 9-től 12-ig. Használják föl a szü­lők mindenütt az alkalmat arra, hogy gyerme­keiket vallásos és magyar oktatásban részesítsék. C=Sl[=]ai=lEl=ll3=> — OLVASÓINKHOZ ÉS MINDEN HITTESTVÉ- RÖNKHÖZ igen komoly szóval fordulunk, amikor kér­jük, Hogy nézzék meg lapjuk lejárati idejét és azt, hogy egyáltalán ott van-é házukban a mi egyedüli egyházi la­punk, a REFORMÁTUSOK LAPJA ? . . . Ha lejárt az előfizetés: újítsák meg azt. Ne várjanak külön fölszólitásra, amely az amúgy is túlságosan nehéz világban külön költséget jelent reánk nézve. Külön levél helyett itt küldjük kérésünket minden testvérünkhöz, akit illet s bizalommal kérjük, hogy cselekedjenek kérésünk szerint. Akinek házába pedig nem jár a REFORMÁTUSOK LAPJA: ne engedje, hogy az ő református hajléka egy­házi lap nélkül legyen. Hová lesz a mi magyar reformá­tus testvéri közösségünk, ha annak legszükségesebb esz­közét, az egyházi sajtót, nem fogadjuk be? ... Református öntudatunk követeli meg, hogy egy ember­ként álljunk egyházi lapunk mellett!

Next

/
Thumbnails
Contents