Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)
1933-04-29 / 17. szám
14 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA jönnek és énekléssel, imádkozással töltik el az estét. Csak előre, ifjak, azok győznek, akik minél jobban megismerik a vezért, az Ur Jézust! — Az egyháztagok egy csoportja a lelkész nejének vezetésével igen szép részt vett a Mt. Union College Women’s Clubjának egy estélyén, 'hol Dókus Gábor cantoni lelkész tartott értékes beszédet a magyar történelemről, művészetről 'és zenéről. Hat leány magyar nótákat énekelt s bemutatta a magyar táncot. Mészáros Gizella zongorázott, Mrs. Kapcsos énekelt, Mrs. Kruchio egy magyar verset, s Rév. Dókus annak angol fordítását olvasta fel. Az estély kétségtelenül megbecsülést szerzett a magyarságnak. Phoenixville, Pa. Két-három hét alatt teljesen készen lesz a szép uj templom, hogy Május 30- án megfelelő ünnepségeik között adhassák át azt rendeltetésének. Fölemelő dolog, hogy phoenix- villei testvéreink ily nehéz időben fogtak hozzá templomépitéshez. Nemcsak hozzáfogtak, hanem meg is csinálták azt. Az igazi buzgóság és akarat ime képessé teszi a gyülekezetét ilyen nagy munkára, egyes családokat ablakok adományozására, a Nőegyletet szőnyegek, urasztali- és szószék térítők beszerzésére, — mindenre, amire csak az egyháznak, az uj templomnak szüksége van. Vegyenek érte méltó elismerést. — Husvét ünnepén 273-an Urvacsoráztak s a szentjegyeket T. Magyar Sándorné ajándékozta. — A gyülekezet benső ünneplésben részesítette a gondnokot, Demeter Lászlót és nejét, házasságuk 20. évfordulója alkalmából. Demeter László lapunk képviselője is, és igy annál szívesebben küldjük mi is jókivánatainkat. Crescent-Martins Ferry, O. Nagyheti evangelizációs istentiszteleteinket sokan látogatták. Köszönet a vendéglelkészeknek s a vendéglátó testvéreknek. Lelkes húsvéti ünneplésünk szép gyülekezetei hozott el istentiszteleteinkre, s Úrvacsorával élt 243 testvérünk, mig az adományok összege 63 dollár volt. Köszönet az Urvacsorai jegyek adományozóinak s a sok szép virágért a hűséges női lelkeknek, úgyszintén Magyar Fe- rencnének s leányának a szép kézimunkákért. Konfirmáltak Holbok Róza s Baráth László testvéreink. Katonai disszd temettük Ujváry István crescenti testvérünket, aki bányaszerencsétlenségnek esett áldozatul. Tavaszi egyházmegyei gyűlésünkön lelkész tartott előadást “Egyházi élet s depressio” címen. Legyen a tavasz mindnyájunk számára a megújult, buzgóbb, krisztu- sibb élet kezdete. ni lficnmi/ szolgálatot tesznek lapunknak, ha ULVAoUINK támogatják azokat az üzleteket, amelyek lapunkban hirdetnek s ha vásárlásnál hivatkoznak lapunkra. ni-----ir= .....rnr==ir=innr=ir^^-ir= ■-■=ir=in I LORÁNTFY ZSUZSANNA 1 0 1600—1660. | 0 0 Irta. Dr. Nemes Béla. ni------in=.............—II------n=inni—n------u— — ll-------in (Negyedik folytatás.) Rákóczi is tele van gyengédséggel “édes szive” iránt. Panaszkodik, ha Zsuzsánna “ritkán ir egészsége felől.” Egyetlen zokszó elég, hogy válaszába beleszője: “Busulá- sodat sajnálom, elannyira, hogy ha annak békét nem hagysz, nekem is nyavalyát szerzesz vele.” Zsuzsánna minduntalan kedveskedik urának: szarvast, fácánt, székelyhídi kecsegét visz a postakocsi. Rákóczi sem marad adós. 1644 végén arra kéri feleségét, menjen Munkácsra, onnan Ónodra, hogy találkozhassanak. A merre a fejedelemasz- szony kocsija és kísérete haladt, a figyelmes férj megjavittatta az utakat. Pár napi együtt- lét után Zsuzsánna visszatért Munkácsra. Az ura pedig folytatta harcait. Megint jöttek a levelek. Az egyikben arról értesül, hogy Szerencset a németek feldúlták, a halottakat meggya- lázták; azt is megtudja, hogy fia György, kit 'helyettesül Erdélyben hagyott, korhelykedik s olyan dolgokba avatkozik, amiket Rákóczi mint uralkodó fejedelem magának tartott fenn. Sietett fiát megdorgálni. Zsuzsánna édes anyai szivével simította a kellemetlenséget. 1645 februárjában büszke örömmel küldi lovasát a táborba azzal az újsággal, hogy Rákóczi Györgynek és Báthori Zsófiának fia született. A hir kiverte a bosszúságot a nagyapává lett Rákóczi fejéből. Kívánságára Ferencz névre keresztelték az unokát. Örömére a háború is végeidé járt. A magyarság és a protestánsok ellenségei megtörtek, mire megkötötték a hires linczi békét, biztosították hazánk és vallásunk szabadságát. Joggal mondhatta Rákóczi: “Az Ur Isten dicsőségére nézve egy magyar fejedelem is azt végbe nem vitte, amit mi mostan.” A mig ő él, tudta, nyugalom a haza része. “Pia ez állandó leszen, mit én véghez vittem, s nemzetemnek jó lelkiismerete lészen, vagyon mit meghálálni mind a lelkiben, mind a testiben.” A béke idejét okosan használta: várerősités, ágyuöntés, fegyver- gyártás folyt mindenfelé. Három évig tartott az egész. 1648 októberében Rákóczi meghalt. Lorántfy Zsuzsánna özvegyi fátyolt öltött. Jó ura emlékének, Istennek, gyermekeinek és gazdasági gondjainak élt. Azon volt, hogy a Rákóczi-vagyont együtt tartsa. (Vége következik.) Ezután uj történetet kezdünk, melyre olvasóink érdeklődő figyelmét felhívjuk.
