Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-04-22 / 16. szám

Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM

PITTSBURGH, PA., 1933 April 22.

No. 16. SZÁM.

PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S.

SUBSCRIPTION RATES:

In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year.

Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879.

AMERIKAI MAGYAR

REFORMÁTUSOK LAPJA

Publication Office:

4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA.

Telephone: HAZEL 6191

EDITOR:

REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742

Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y.

REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O.

==-------- ' ' : SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Building McKEESPORT, PA. ................................... :

ÖRÖK HARC?

Szinte talán gúnyolódás ez a cim egy olyan cikk felett, amely az amerikai magyar református- ság küzdelmeivel kíván foglalkozni. Azokkal a küzdelmekkel, amelyeket nem a bűn ellen s igazi hivatásunk érdekében, hanem egymás ellen folytatunk. Ez a küzdelem természetszerűen csak a mi földi létünk idejére terjedhet ki s mily elenyészően kicsiség az amerikai magyar reformátusságnak, mint ilyennek Intele az örökkévalósághoz k|é- pest!. . . Pár “évtized” gúláidat elássa.

Reánk nézve azonban mégis azt jelenti, hogy életünknek minden tartalmát ez a küzdelem mej riti ki. Bármint akarjuk is takargatni, szépitgetni, vagy felülemelkedni rajta s nem venni tudomást róla: az igazság mégis csak az, hogy jóformán e körül forog egyéni, egyházi és közéletünknek majdnem minden mozzanata. Ha önmagunkról, erről az amerikai magyar reformátusságról gondolkozunk: ettől függ, hogy van-é saját lelkűnknek nyugalma. Sokszor ettől függ, hogy van-e békességünk a gyülekezetben. Ettől függ, hogy mennyiben tudjuk erőnket közcélok érdekében kifejteni. Ettől függ Egyesületünk, Árvaházunk előhaladása, ettől függ, hogy lesz-é közös lapunk, stb. stb.

Ez az örök harc kisebb vagy nagyobb mértékben jóformán mindenütt érezteti a maga hatását s vájjon lehet-é áldott hatása az olyan küzdelemnek, mint amilyen a mienk?

Mert különbség van küzdelem és küzdelem között. A szabályos küzdelem, ahol az ellenfelek talán még tiszteletben is tartják egymást, lehet áldott, lehet gyümölcsöző, lehet talán még kívánatos is. Szerintünk ugyan, reánk nézve még az ilyen küzdelem is meg nem engedhető fényűzés és veszedelem, — de a mi küzdelmünk még csak nem is ilyen. A mi küzdelmünknek alapelve: aki bírja, marja!

Vájjon méltó-é az ilyen harc Krisztus vitézeihez ?. . . Szó sincs róla! Pedig mi ezt cselekesz- szük és nem is tudunk mást cselekedni addig,

amig kölcsönösen nem szabályozzuk küzdelmünket.

Nem egyszer és nem kétszer irtunk már ennek a szabályozásnak szükségességéről, — meddig halogatjuk? Melyik lesz az a testület, amely kezébe veszi a kezdeményezést? Avagy engedjük, hogy életünk, az amerikai magyar reformátusság élete csakugyan örök harcban tűnjön el a valóságok közül ?. . .

ÍSIE10EIQa&«

A LELKÉSZCSERÉKRŐL.

Egyházainknak az általános helyzet nehézségein kívül sok esetben olyan nehézségekkel is kell küzdeniük, amelyek bölcs intézkedésekkel elkerülhetők. Okkal, vagy ok nélkül, de gyakran a lelkész személye az, ami körül egy egyház békéje, nyugalma, egysége, előhaladása megfordul.

Kár volna szemet hunynunk és nem állapítanunk meg ezt a tényt. A legtöbb esetben nem is kell még csak restellkednie sem miatta a lelkésznek. Nagyon sok olyan házasság van a világon, amelyik látszat, sőt az időbeli valóság szerint is a legtisztább szerelem jegyében született meg, de amelyikről csak későbben derül ki, hogy a házastársak természete nem felel meg egymásnak. Le- het-é okolni ezért bármelyik házastársat is, — feltéve, hogy a jóhiszeműség mindkettőben megvan? Lehet olyan lelkész, akit a legnagyobb lelkesedés, buzgalom és jóakarat tölt el minden munkájában, — és mégis összeütközésbe kerül gyülekezetével. Hogy aztán a lelkészben van-é a hiba vagy a gyülekezetből: az megint más kérdés, de mindenesetre olyan kérdés, amely a vég- eredményt nem változtatja meg. Ahol egyenetlenkedés, békétlenkedés, elégedetlenség van: akármi legyen is annak az oka: a keserű poharat az egyháznak, a Krisztus testének kell kiürítenie miatta, — s ez az, amin segíteni kell.

Úgy a Reformed, mint a Presbyterian egyház alkotmányának van olyan rendelkezése, hogy ahol