Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-04-15 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 A KELETI EGYHÁZMEGYE KÖZGYŰLÉSE. Április másodikán vasárnap este szép közönség gyűlt össze a new yorki egyház ékes templomá­ban, hol a keleti egyházmegyének évi közgyűlését megnyitó vallásos estélyt tartották a már csak­nem teljes számban összegyűlt lelkészek. A Pro­gramm művészi számain kivül Tóth Béla norwalki lelkész “A depresszió és a hitetlen ember”, majd Dr. Tóth Sándor lancasteri tanár “A depresszió és a hivő ember” címen tartott előadást. A közgyűlés április 3. és 4. napjain folyt le a new yorki templomban, az egyházmegyei képvi­selők nagyszámú részvételével. Megjelent a köz­gyűlésen Dr. Schaeffer Károly űr is, a Belmisz- sziói Tanács főtitkára, a magyar egyházi munka szuperintendense, ki a nehéz időkben is csügge- detlen kitartásra buzdította az egyházakat és lel­készeket. Schaeffer ur ez év nyarán fogja betöl­teni főtitkári működésének huszonötödik esztende­jét. A közgyűlés tárgyalásainak anyagát a szokásos elnöki, végrehajtó bizottsági és egyéb jelentése­ken kivül néhány nagyfontosságu ügy képezte. Ezek között most már végleges döntés elé jutott a bridgeporti State-streeti egyház régóta vajúdó ügye, melyet maga az egyházmegye e célra kikül­dött bizottsága terjeszt fel a Belmissziói Tanács legközelebbi gyűlése elé. A kreischervillei egy­házzal kapcsolatban figyelmeztette az egyházme­gye az egyházközségből kilépett tagokat, akik magukkal vitték az egyházközség templomát és egész birtokát is, hogy az egyházmegye sohasem bocsátotta el kebeléből e gyülekezetei s most is lépéseket tett ennek a fenntartása érdekében. Ha­sonlóképpen intézkedéseket tett a közgyűlés a mt. carmeli magyar reformátusok gondozásának újra felvétele tárgyában is. A trentoni egyházközség lelkésze lemondott állásáról. Nagy Emil pénztárnok dicséretes munkát vég­zett az egyházmegyei járulékok személyes begyűj­tése terén különböző egyházközségekben; ennek tulajdonítható, hogy az egyházmegye még e nehéz időkben is tudott teljesíteni valamit a közegyházi kötelezettségekből. A május 14-ikére tervezett ifjúsági konferen­ciát későbbre halasztják, hogy előkészítése annál sikeresebb lehessen. A lancasteri diákok segítése céljából az egyházmegye 25 dollár ösztöndijat Ígért; három egyházközség képviselői szintén vál­lalkoztak ösztöndíj-szerzésre. Tisztviselőkül a múlt évieket választotta újra a közgyűlés. Elnök: Dr. Takaró Géza, titkár: Tóth Béla, jegyző: Szabó Antal, pénztárnok: Nagy Emil; velük együtt a végrehajtó bizottságnak tagja még Dr. Tóth Sándor. Nyugdíj intézeti meg­bízott: Kecskeméthy József. Az őszi egyházmegyei közgyűlést a woodbridgei gyülekezet hívta meg. Május 30-án Phoenixville templomot szentel; ezzel kapcsolatban ott lesz az előző napon a végrehajtó bizottság gyűlése, vala­mint a keleti lelkészi körzet konferenciája is. Az egyházmegye tagjai annak a csodálatos gondviselésnek a látását vitték magukkal, amely- lyel az Ur e válságos időkben is ügyel népére. Bármily nehéz körülmények között is, de élnek, dolgoznak, sőt előrehaladnak egyházközségeink, melyek közül kettő a múlt év folyamán önfenn­tartóvá is lett; az egyházi munka nem állott meg sehol, nem esett el sehol. Az idők nyomorúságát legjobban a lelkészek érzik, kiknek kezében min­denütt töredezik a kenyérnek a botja. Isten azon­ban róluk is gondot viselt mindeddig; Reá bízzuk mindnyájan most oly sötétnek látszó jövőnket: az Űré a szabaditás! «S1EI0B0EIIS» LESZ-É AMERIKAI-MAGYAR CSAPAT? A Boys Scouts of America new yorki Nemzeti Tanácsa értesítette lapunkat, hogy meggondolás és megtanácskozás tárgyává teszik annak lehető­ségét, hogy a Budapest-Gödöllőn f. évi augusztus­ban tartandó Jamboreen, világ-táborozáson ho­gyan vehetnének részt az amerikai magyar cser­készek, mint önálló amerikai-magyar cserkész csapat ? A külön szervezkedés a Boy Scoutok szabályzata miatt nehézségbe ütközik, de nem le­hetetlen s a vett értesítés biztatást jelent arra nézve, hogy ha csak lehetséges, alkalmat nyújta­nak reá. Kétségtelen, hogy egy ilyen intézkedés nagy örömöt jelentene a mi fiaink részére. FELTÁMADUNK. Megostorozták. Felfeszitették — Ruhájára sorsot veiének; Kigunyolták. És töviskoszorut Fontak ékül fejének, Koporsóját sziklába zárták; Követ dobtak rá. Éjnapon át — Pilátus félt — őrizték a halottat Állig fegyveres katonák. . . . De lön villámlás s nagy földindulás: S a sziklasirból a halott Husvét hozsannás hajnalán Feltámadott feltámadott. . . . A te sorsod iz ez most nemzetem, Szép palástodra sorsot vetnek; Elvették drága kincseid, Csúfsága vagy régi nevednek; Koporsódat sziklába zárták, Követ dobtak rá — éjnapon át — Állig fegyveres katonák. . . . De lesz villámlás s nagy földindulás: Rettentő, égzengő zivatar, S hallelujás, hozsannás hajnalon: Feltámad a magyar. . . . KISS MENYHÉRT.

Next

/
Thumbnails
Contents