Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1933 (34. évfolyam, 1-50. szám)

1933-04-08 / 14. szám

Vol. XXXIV. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA., 1933 Ápril 8. No. 14. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, else­where $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK lapja Publication Office: 4829 SECOND AVENUE, PITTSBURGH, PA. Telephone: HAZEL 6191 EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. = ■■■ - SZERKESZTŐSÉG: 301 Ruben Building McKEESPORT, PA. 1 ­EGYHÁZPOLITIKA AZ EGYESÜLET LAPJÁBAN R eformátus egyesületünk hivata­los lapjának, a REFORMÁTUS UJSÁG- nak februári számában egy igen érdekes és diplo­matikus cikk jelent meg. Arról szól, hogy a mi magyar református életünknek “az Egyesület keretein belül kell megszerveznie és a további életre képessé tenni önmagát.” Mert: “Anyagi, társadalmi, sőt EGYHÁZI ÉLETÜNKNEK IS ez a legtermészetesebb és legkézenfekvőbb kris­tályosodási központja.” Semmi szavunk nem lehet az ellen, ha Egye­sületünk anyagi és társadalmi téren igyekszik központja lenni életünknek. Határozott aggodal­maink vannak azonban azzal szemben, ha a2 Egyesület az egyházi életnek is “kristályosodási” központja akarna lenni. Kristályosodásra annak van szüksége, ami még nem tiszta, ami még nem forrt ki, aminek tehát még változáson kell átmennie, ha tökéletessé akar lenni. Távol álljon tőlünk, hogy egyházi életünket tökéletesnek akamók mondani. Belső életünkben még igen sok javulásra, tökéletesedésre van szük­ségünk. Ez a cikk azonban nem ilyen belső kris­tályosodásra gondol. Ez a cikk magyarra lefor­dítva annyit jelent, hogy romboltassanak le azok a keretek, amelyek között gyülekezeteink most elhelyezkedtek és mostani elhelyezkedésük meg­semmisítésével, eddigi kötelékeik felbontásával s azoktól teljesen függetlenül, “kristályosodjanak” újra az Egyesület körül. Ezt a gondolatot mát* másutt is, az Egyesülettől egyébként független férfiaktól is hallottuk pengetni. Nem egyéb ez, mint alig-alig leplezett független propaganda, amely immár elég vakmerő arra is, hogy a RE­FORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJÁT HASZNÁLJA FÖL A MAGA CÉL­JAIRA, és igy az Egyesület pénzén, tehát KÖZ­PÉNZEN fejtsen ki független propagandát. Jól tudjuk mi, hogy ezért az aknamunkáért nem az Egyesület vezetősége felelős. Felelős érté a hivatalos lap szerkesztője, aki visszaélve a ke­zébe adott hatalommal, az Egyesület hivatalos lapját arra használja föl, hogy abban a saját független politikáját propagálja. Azt a gondola­tot, amelynek egyébként e sorok Írója előtt is, a pittsburghi biz. gyűlésen is, élőszóval is kifejezést adott. Teljes tisztelettel kérdezzük, hogy van-é valami szava ehhez az Egyesület vezetőségének ? Tett-é már valami intézkedést arra nézve, hogy egyfelől ez a joggal kifogásolt cikk discreditálva legyen, másfelől pedig, hogy a jövőben hasonló vissza­élések meg ne történjenek? * * * A legutolsó konvenciónak határozott és kifeje­zett akarata az volt, hogy az Egyesület hivatalos lapját egyik egyházi csoport se sajátíthassa ki ma­gának. A hivatalos lap szerkesztőségébe egyenesen ezért választotta be Takaró Géza és Szabó András lelkészeket, hogy rajtuk keresztül a Reformed és a Presbyterian csoportoknak is egyenlő szavuk és joguk legyen. Miért van az, hogy a megválasz­tott szerkesztőség eme két tagja csak a sajtóbi­zottsággá átfestett testületben foglal el szerény helyet? Miért van az, hogy a hivatalos lap szer­kesztése minden ellenőrzés nélkül éppen a leg­kisebb csoport kezében van letéve? Hová lett a másik két csoport képviselőinek joga? A Vezér­testület legutóbbi gyűlésének jegyzőkönyve meg­állapítja, hogy a hivatalos lap mostani szerkesz­tőjének megbízatása lejárt. Történt-e intézkedés arra nézve, hogy most már a szerkesztést a másik két szerkesztő egyike vagy másika vegye át ?.. . Kérdések, amelyekre joggal kérünk és várunk fe­leletet. ♦ * * Van azonban a kérdésnek egy másik, és pedig sokkal súlyosabb oldala is. Olvasóink tehetnek bizonyságot arról, hogy mi a lapban ezzel az áldatlan egyházpolitikával nem

Next

/
Thumbnails
Contents