Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-12-17 / 51. szám

No. 51. SZÁM.

Voi. XXXIÍI. ÉVFOLYAM. McKEESPORT, PA., 1932. DECEMBER 17,

PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S.

SUBSCRIPTION RATES: In the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 per year. Entered as Second Class Matter on the 10th oi January, 1931, at the Post Office at McKeesport, Pa., under the Act of March 3rd, 1879.

AMERIKAI MAGYAR

REFORMÁTUSOK LAPJA

Publication Office:

301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA.

Telephone: 2-2742 McKeesport

EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742

Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y.

REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O.

A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa.

TALÁLKOZÁS.

Az adventi hetek mindnyájunkra nézve készülődésnek hetei. Készülünk ahhoz, hogy a Krisztus bölcsőjénél Krisztussal találkozzunk. Én is, te is, ő is.

Akik eljutnak a bethlehemi jászolhoz, azok nqmcsak Krisztussal, hanem természetszerűen egymással is találkoznak. El sem kerülhetik egymást. Hiszen a helyiség olyan, kicsiny . . . olyan kicsiny, hogy ott csak a jó emberek közül férnek meg sokan. A rósz emberek már kiszorulnak, nem férnek be sem. A rósz emberek különben sem férnek meg kicsi helyen. Ők csak magukban akarnak lenni s nem tűrik meg, hogy imás is ott legyen velők és mellettük. A kevélykedő gazdag lenézi a szegényt, — a büszkélkedő tudós a tudatlant, — az elfogult magyar a gyűlölt idegent, — a haragvó szomszéd a saját szomszédját, — a bűnökben elmerült ember az igazságért, kegyelemért esengőt. Lenne bár Krisztus bölcsője fényes palotában, hatalmas termekben: ezek akkor sem férnének meg egymás mellett.

Készülünk mindnyájan a nagy Találkozásra, — de vájjon csakugyan találkozunk-é ővele?

“Erről ismerik meg mindenek, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek” (Ján. XIII. 35.)

Arról ismerjük meg, hogy találkoztunk-é valóban Jézussal, ha egymást meglátjuk, ha egymással találkozunk. És ha nem találkozunk mindnyájan egymással: akkor bizonyosak lehetünk arról, hogy közülünk valakiknek hiábavaló volt a készülődésük: Jézus bölcsőjéhez nem jutottak el. Ha én nem látqm meg az én testvéremet, — ha kevélykedő szivemben haragot, gyűlölködést táplálok, akkor valószínűleg, sőt egész bizonyosan én vagyok az, aki nem készültem el, aki nem jutottam el az óhajtott célhoz, amelyet pedig hirdettem, vallottam, óhajtottam. Mert “nem minden, aki ezt mondja: Uram! Uram! — ímegyen be a menyeknek országába, hanem aki cselekszi a menyei Atyának akaratját”.

Ne legyen hát a mi készülődésünk hazug szó ajkainkon! Jusson ezünkbe, hogy az Isten előtt nincsenek sem gazdag, sem szegény, — sem tudós, sem tudatlan, — sem zsidó, sem görög, mert mi mindnyájan egyek vagyunk a Krisztus Jézusban! Vessük ki szivünkből a kevélykedést, haragot, gyülölséget, mert ha ezekkel terhelve akarunk bejutni Krisztus bölcsőjéhez: bizony mondom a mi számú :nkra csakugyan nem lesz hely a vendégfogadó háznál! Hirdethetjük bár még olyan hangosan a magunk igazságát: ha szeretet nincsen mi bennünk, semmi az!

A Jézus bölcsője kicsiny helyen ringott; akik hozzá eljutottak: nem is kerülhették el az egymással való találkozást sem. Nem kerülhetik el ma sem. De hogy hozzá bejuthassunk: szivünknek igaz szeretetét kell vinnünk magunkkal nemcsak a Jézus, — hanem egymás iránt is. Akik egymást nem szeretik: azok nem szeretik Jézust sem. Az ilyenek nem juthatnak még csak közelébe sem a Jézus bölcsőjének.

“JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD”.

Már csak egy rövid idő választ el ismét a szent Karácsonytól, Megváltónk születése napjától. Ezen adventi időszakban lelki szemeinkkel beletekintünk az első adventi időszakba, s szivünkben és lelkűnkben megújul a várakozás a mennyei kijelentés után.

A várakozás mindig valami reményt és örömet rejt magában. A rósz hirt, bajt, csapást, és veszedelmet senki sem várja, hanem inkább mindenki irtózik tőle. Az első advent is öröm-várakozás volt. A Zsidó nép várta Isten ígéretének beteljesülését, melyet a próféták ismételten hirdettek. Várták Isten küldöttjét, aki kiemeli őket az elnyomatás bilincseiből, s szabadokká és erősekké teszi őket. Az idők teljességében az Ígéret beteljesült: Isten elküldte egyszülött fiát, hogy megváltsa a világot a bűntől, s ezt a meg-