Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-12-03 / 49. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA GYERMEK KERT. Rovatvezető: Csontos Béla, lelkész. MIT TANULUNK A VASÁRNAPI ISKOLÁBAN DECEMBER 4-ÉN? Egyszer az egyik vasárnapi iskolába a tanító bevitt öt zsákot, egy vöröset, egy feketét, egy fehéret, egy sárgát és egy barnát. Megmutatta a zsákokat a gyermekeknek és elővett öt darab ezüst dollárt. Megkérdezte a gyermekeket, mennyit ér egyenként mindenik. A gyermekek egyszerre kiáltották, hogy egy dollárt. Azután mindenik zsákba tett egyet, és azt kérdezte a gyermekektől, hogy mennyit ér a dollár a fehér zsákban, mennyit ér a feketében, mennyit ér a sárgában és ig3>p tovább. A gyermekek újra egyszerre mondták, hogy egy dollárt ér akármelyik zsákban. Akkor azt mondotta nekik a tanító, látjátok, akár fehérbőrű, akár fekete, akár sárgabörü valaki, szóval akármelyik nemzethez tartozik, nincs különbség az emberek között, ha a szivük jó. Olvasd el figyelmesen a Királyok I. könyve 8 r. 41—43 verseit. Ebből megtudod, hogy Salamon, a zsidók hatalmas királya is igy gondolkozott, hogy Isten előtt nincs különbség ember és ember között. Salamon azért imádkozott Istenhez, hogy áldjon meg mindenkit, még az idegent is (stranger), aki bemegy abba a templomba és imdákozik Istenhez. Ismered ugye, az irgalmas • sa- maritánus történetét (olvasd Lukács evangéliuma 10 r. 25—37 v.), melyben Jézus azt mutatta meg nekünk, hogy az idegent épenugy kell szeretni, mint magunkat. Segíteni kell őket, ha bajba jutnak, mint a magunk népét. A János evangéliuma 4 r. 5—10 verseiben egy asszonyról olvashatsz, aki “idegen” volt Jézusnak (sa- maritánus asszony volt, Jézus pedig zsidó, a zsidók és a samaritánusok nem szerették egymást) mégis Jézus szívesen merített neki vizet a kutból. A Cselekedetek könyvéből egy érdekes történetet olvashatsz arról, hogy Péter apostolt hogyan tanította meg Isten arra, hogy ne tegyen különbséget az emberek között. (Olvasd Cselekedetek könyve a 10 r. 9—19 és 28—35 verseit.) És végül olvasd el a Csel. könyve 17 r. 26 versét, és mondd meg, mit mond Pál apostol a különböző nemzetekről. Aranyige: Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten. Cselekedetek könyve 10 rész, 34 v. MÁTYÁS KIRÁLY CSODASZERÜ TISZTASÁGA. A magyarok négyszögü asztaloknál szoktak enni (mi a régi rómaiaktól maradt fönn) és minden ételt lében tálalnak föl; a lénemük az étkek kiilönfélesége szerint váltakoznak. Mert a ludat, kacsát, kappant, fácánt, foglyot és seregélyt, továbbá a marha, bárány, gödölye, házi- és vad- disznóhust, a halakat, s több efféléket mindig más és saját levőkben főzik vagy párolják. Szokásban van az is, hogy nem — mint ez idő szerint nálunk — kiki külön, hanem egy tálból vesznek mindnyájan; sem villát nem használ ott senki a hússzelet kivételére, ahogy az most a Pón túli Olaszországban divatoz. Mert a terített asztalnál kiki tetszése szerint vesz a közös tálból s darabokra metélve, ujjaival rakja szájába. A magyarok vendégségeiben és dús asztaluknál igen bajos megóvakodni, hogy a kezet s ruhát a lecsepegő sáfrá- nyos leves el ne piszkolja. Ugyanis sáfránnyal, olaszdióval, fahéjjal, borssal, gyömbérrel s más fűszerekkel igen bőven élnek. Mivel a magyarok izmosabb és hevesebb természetűek az olaszoknál, úgy látszik, nem ok nélkül élnek fűszerekkel. Hogy az ily, fűszerekkel bővelkedő étkek hevitőbbek, átlátja kiki: s hogy a leves és sáfránylé, főleg a körmöket és ujjakat, melyekkel az étkeket fogjuk, elsárgitja, kérdést nem szenved. Hanem Mátyás király, kézzel fogva mindent soha be nem mocskolja magát, ámbár figyelemmel követi a beszélgetést; mert az asztalnál mindig vitatkozás folyik, vagy komoly, vagy kellemes tárgyról van szó, vagy költeményeket dalolnak. Mivel zenészek és hárfások vannak ott, kik asztal fölött a hősök tetteit, honi nyelven, lant kiséreté- ben éneklik. Római szokás volt ez s tőlük szállt a magyarokra. Az ének tárgya pedig mindig valami jeles tett; s nincs is tárgyban hiány. Mert Magyarország különféle nyelvű ellenségek közepett fekvőn, harci kedve kifogyhatatlan. Többnyire a törökök elleni haditettek fordulnak elé ékes előadással. A király, társalogva vagy az éneket, vagy beszédet nagy figyelemmel hallgatva, folyvást evett, anélkül, hogy valaha elpiszkolta volna magát. Ami valóban bámulatos, mert mások a legnagyobb figyelem s ügyelés mellett sem képesek kikerülni, hogy kezöket, vagy öltözetöket be ne mocskolják. Természeti tulajdona tehát a királynak e tisztaság, melyet mindenek fölött kedvel. REJTVÉNYEK. A megfejtést a következő csütörtökig erre a cimre kell beküldeni: Rév. Béla Csontos, 3036 Globe Ave., Lorain, Ohio. A megfejtők között sorsot huzunk s a nyertes egy szép jutalomkönyvben részesül. 4L SZÁMÚ FELADAT. írjátok meg, miért tartoztok hálával Istennek? Mit köszöntök meg neki mindennap? Mindent írjatok meg, amit meg kell köszönni neki. MEGFEJTÉSEK. A 39. számú feladat helyes megfejtését be- küldték 17-en. Mindenki megirt legalább öt történetet a Márk evangéliumából, némelyek többet is. A nyertes Vigh Ilonka, Ligonier, Pa., akinek a jutalomkönyvet elküldöttük.
