Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-11-19 / 47. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 HALOTTAINK. URBAN JÓZSEF. A nevét kevesen ismerik, de a sok megpróbáltatáson keresztül ment drakes-congoi egyháznak ő volt a lelke. Egyike azoknak a magyar kálvinistáknak, akik egész hittel, egész lélekkel éltek és élnek az anyaszentegyháznak, s akikre oly méltó büszkeséggel és dicsekedéssel tekinthetünk mindnyájan. Mig egészsége engedte, nem volt olyan rósz vagy jó idő — nem volt olyan fontos ügy, mely őt az Isten tiszteletétől visszatartotta volna. Nemcsak mondta, de gyakorolta is: “Én és az én házam tiszteljük az .Urat.” Eltávozásával kidőlt a drakes-congoi gyülekezet egyik legfőbb oszlopa. Akár volt az egyháznak lelkésze, akár nem: ő ott volt mint felügyelő, őrállója a gyülekezetnek. Amikor nem is volt gondnoka az egyháznak: mégis gondja volt annak mindenféle ingó és ingatlan vagyonára. Ha lelkészi szolgálatra volt a népnek szüksége: ő volt az, aki leghamarabb intézkedett s tudott is intézkedni. Akik érintkezésbe jutottak vele: nemcsak őt ismerték meg, hanem vendégszerető házát és családját is, amely mintaképe volt az igazi keresztyén hajlékoknak. Urbán József a Zemplén megyei Abara községben született s 59 éves korában súlyos operáció után hált meg. Koporsója felett Radácsy Sándor lelkész hirdette a vigasztalásnak Igéit s az egyház Énekkara adott elő megható gyászéneket. Meghűlt tetemeit e hó 8-án óriási tömeg kisérte a temetőkertbe s még nagyobb sokaság őrzi emlékét Annak, aki most már Istennél várja cselekedeteinek méltó jutalmát. “PROMPTE ET SINCERE.” (Készen és csalárdság nélkül.) Ez a három szó volt beleirva Kálvin János gyűrűjébe. E szavak elkötelező értelme jellemzi legjobban egyik elköltözött ifjú lelkésztársunk életét. Tiszt. Töltéssy Zoltán, 33 évet élt KIÉ titkár emlékének szenteljük e sorokat, akit ez év október 25-én szólított magához Budapesten az Örökkévaló. Sokan ismertük, sokan szerettük őt amerikai reformátusok közül is, még abból az időből, amikor, mint egyik büszkeségünk Day- tonban és Princetonban theológiai tanulmányokat végzett. Még többen fájlalják eltávoztát otthon, akikért oly rövid időn át oly sokat dolgozott. — Mindnyájan pedig fájó megnyugvással bár, de boldog hálaadással áldjuk Istent, aki nékünk Töltéssy Zoltánban olyan szép, teljes életet adott. Készen volt mindenkor fáradhatatlanul meg- áldoztatni munkában és szolgálatban az ő Uráért, s mert ez a szent készség tüzelte szivét, csalárdság nélkül, célegyenest, Istenének és hivatásának élt. Szebbet sokan mondhatnak róla, de többet, jobbat senki. Legyen áldott emléke, de mindenek előtt áldassék érte Isten! Balogh E. István. MAGYAR SZEMLE. HAZAI EGYHÁZUNK valósággal történelmi hivatása: a Balkán reformálása, amelyre egyenesen bennünket hivott el az Ur. Sajnos, hogy e nagyfontosságu missziói munkát sohasem vettük föl úgy, amint kellett volna. Régebben Romániában és Horvát-Szlavonországban voltak magyar misszionáriusok, mig most a bulgáriai törökök között működik két igazán Evangéliumi lélek: Fehér Géza és Döbrössy Lajos, anélkül azonban, hogy hivatalos összeköttetésük lenne a hazai egyházzal. Örvendetes dolog, hogy sürgető hangokat olvasunk e külmissziói munka hivatalos felvételéről. * * * PÁR HÉTTEL EZELŐTT pusztuló iskolákról irtunk hazai egyházunkkal kapcsolatban. Most, hála Istennek, ennek ellenkezőjéről is tehetünk jelentést. A debreczeni egyház 10 tantermes, uj emeletes iskolaépületet avatott föl. Mig a közeli haj du városok egyházai egymásután adják föl iskoláikat: addig az ősi Debreczen a maga meg- ifjuló erejének adja bizonyságát. Vajha ne csak a szabályt megerősítő kivétel lenne ez. * * * ÖTVEN ESZTENDŐS az Egyetemes Magyar Református Egyház! Az olvasót talán meglepi ez — hiszen évszázadokról szoktunk szólani hazai egyházunkkal kapcsolatban. Pedig mégis igy van. 1882 október 11. előtt még nem volt egyetemes magyar református egyház. Voltak egyházkerületek, de nem egyetemes egyház. Ekkor szentesítette a király a debreczeni országos zsinat által alkotott törvényeket, amely az addig külön munkálkodó kerületeket egy egységes egyetemes egyházzá formálta. Ezért mondjuk, hogy: ötven esztendős az Egyetemes Magyar Ref. Egyház.
