Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-10-01 / 40. szám
10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Kell, hogy ma kétszeres buzgósággal töltse be ki ki az ö tiszjét. E helyütt is hálával emlékszem meg Kiss Géza testvérünkről, ki csupán látogatóban van közöttünk és ezt az időt arra is fel használta, hogy parókiánk összes famunkáját átfestette teljesen díjtalanul, a szükséges festéket és warnisht is úgy kaptuk, egy magát megnevezni nem akaró testvérünktől, ki szintén látogatóban volt közöttünk. Ez a munkálat valamikor háromszáz dolláron felül került egyházunknak, most alig kellett hat dollárt rá fizetnünk. Szó sincs róla, hogy most könnyű adakozni, de mint látjuk, ha itt is, ott is összefogunk, ügyeink megállják az idők viharát. Nem fognak dobra kerülni a magyar hit, remény, verítékünk drága gyümölcsei. Alpha, N. J. Nagy Gyula, gondnok. AZ ÁRVAHÁZ. A SZERETET SOHA EL NEM FOGY. ... Félve, de Istenbe vetett bizalommal gondoltunk az árvák jövetelére. Kérni jöttek. Ma, amikor a szegény embernek alig van kenyere. Istenbe bíztunk és nem csalatkoztunk. íme, bizonyságot nyertünk a felől, hogy legyenek bármily mostoha viszonyok, a Krisztus igaz követői között a szeretet soha el nem fogy. Morzsát ád a morzsából, de ád. Utolsó fillérjét adja a perselyező kosárba, de ád. Ez a legtökéletesebb bizonyítéka az emberben lakozó isteni léleknek. Ez, amikor önmagunktól szakítjuk el, amikor megszenvedjük, bizonyítéka annak, hogy a szeretet soha el nem fogy .... 11 Év. Amikor az árvák két héttel azelőtt Nt. Dr. Nánássy árvaatyával a farrelli egyházban megjelentek, az árvaatya beszédében megemlékezett arról is, hogy a tanító néni: Kalassay Sárika a napokban megválik állásától. Mi valahogy már úgy képzeltük el, hogy Kalassay Sárika nélkül nem is lehet Árvaház. Hiszen ott volt a bölcsőnél, ott volt hosszú 11 éven keresztül. Életének legszebb éveit az Árvaháznak adtak. Amikor hasonkoru lányok tündérvárról, mesebeli hercegről álmodoztak, ő akkor az elhagyottakat, az árvákat dédelgette, takargatta. Rajta keresztül érezték az árvák az amerikai magyarság szeretőiének megnyilvánulását. S most a leépítés folytán megválik attól az intézettől, amely szeretet intézmény, amelynek ügye neki sziv-ügye volt mindig. Isten áldó kegyelme kisérje a munka uj mezején. Daróczy Mátyás. EGYHÁZI HÍREK. A DETROITI NAGY NAP. Már javában folyt az Istentisztelet, amikor az elmúlt vasárnap délelőtt, kissé megkésve, De- troitba érkeztem, hol a Nőegylet ünnepelte fent állásának 10-ik évfordulóját s az egész gyülekezet emlékezett meg Tóth Mihály lelkész ottani munkálkodásának 10-ik évfordulójáról. Mindkettő nagyon kedves alkalom az emlékezésre, de mégis meglepett az, amit már első szempillantásra láttam. A West End és Vanderbilt utcák minden irányban, 2—3 blocknyira, mind két oldalon zsúfolva voltak parkolt autókkal, mutatva, hogy mily nagy tömeg ünnepel most együtt. A templomba éppen hogy be tudtam még jutni s az ottani gyülekezet még impozánsabb látványt nyújtót. Valóban, a detroiti magyarság nagy napja volt ez, amely a maga kereteiben messze felül múlta az ünnepély jelentőségét is. A templomban Bakay Árpád e. m. elnök hirdette Istennek igéjét s Korocz Géza méltatta a Nőegylet munkálkodását. Ezek az asszonyok 10 év alatt 27,000 dollárt juttattak az egyház javára, 2,500 dollárt az Árvaház javára s 1,500 dollárt egyéb jótékony célra. Ezek az összegek önmaguk beszélnek a detroiti asszonyokért s Varga Lajos és Bodor Dániel imái méltán adtak hálát az ilyen Nőegyletért. Az Istentisztelet benső tartalmát az Énekkar pompás énekei, külső formáját a Nőegylet ízléses egyenruhába öltözött csapata tették még értékesebbé. Templom után az egyház hatalmas nagytermében gyülekeztünk, már t. i. azok, akik egyáltalán befértünk. A szorongásig zsúfolt asztalok azonban a közönség felének ha ugyan helyet tudtak biztosítani. A többiek vagy elmentek, vagy más termekben terítettek számukra. Jók voltak a testi eledelek, amelyekért e sorok írója adott hálát Istennek. De még gazdagabbak voltak az elhangzott beszédek, amelyeknek hosszú sorát ismét az Énekkar számai s magyar ruhás lánykák magyar táncai szakította meg. Elküldte üdvözletét Michigan állam kormányzója, Hám- borszky ügyvéd utján. Detroit plogármestere, Mr. Murphy, személyesen adta át a város jókívánságait. Hatalmas beszédeket tartottak a megjelent városi és állami előkelőségek, Dr. Nagy1 Dezső, prélátus, Varga Lajos, Szegedi Sándorné, Pores Miklósné, Melegh Gyula, Molnár István, Korocz Géza, Bodor Dániel, Ujlaky Ferenc, Bakay Árpád, Szalay Emil, Kemény György, Kertész
