Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-09-24 / 39. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA OLVASÁS KÖZBEN. pURCSA az amerikai politika, de a legfurcsább benne a prohibició kérdése. Hoover elnök is, Curtis alelnök is meggyőződéses szárazak, mint emberek, de mint politikusok, a pártprogramm miatt prohibicióelleneseknek kell lenniök. Garner, a demokraták alelnökjelöltje, mint demokrata jelölt, a prohibició megdöntésére tör, ellenben mint texasi képviselő, otthon, Texasban, túlzó száraz. Curtis alelnök Washingtonban nedves, de szükebb hazájában, Kansasban, száraz. Eszünkbe jutnak a régi monarchia uralkodói, akik Ausztriában osztrákok voltak, Magyarországon ellenben magyarok, vagy az angol király, aki Angliában az anglikán egyház tagja, ellenben ha Skóciába megy, egyszerre skót presbiteriánussá lesz. □ □ Az ORSZÁG bizonyára várta, hogy a mostani jubileumi év alatt Washingtonban nemcsak a katonát és az államférfiut fogják meglátni, hanem Washingtont, a hivő keresztyént is. A kétszáz éves évforduló vallásos jelentősége nemcsak Washington személyében összpontosul, hanem abban is, hogy épen az ő emléke van összekapcsolva az amerikai vallásszabadsággal és az egyháznak az államtól való elválasztásával. Kötelességet teljesítenek tehát Washington emlékével szemben azok, akik október 16-án Washington gyermekkorának színhelyén, a virginiai Fredericksburgban ezzel a céllal jönnek össze. Eddig 16 közegyház jelentette be, hogy résztvesz az ünnepen, amelyre maga Virginia kormányzója bocsátja ki a meghivókat. 1777-ben Fredericksburgban jött össze az a kis bizottság, amely Thomas Jeffersonnal az élén megfogalmazta a vallásszabadságról szóló törvény- javaslatot. Washington édesanyja is itt van eltemetve. □ □ gHERWOOD EDDY, Amerika legismertebb “nemzetközi keresztyéné” azt mondja, hogy a szovjeturalom az egyházüldözéssel sokkal többet tett Oroszországban az igazi vallásosság megerősödéséért, mint amennyit a cári uralom sok száz esztendő alatt tett. Valóban igaz, mert ha meggondoljuk, hogy az igaz hit mindig akkor volt legerősebb, amikor legjobban üldözték s amikor a hivatalos egyház legszegényebb volt, akkor nem kell féltenünk azoknak az orosz testvéreinknek hitét sem, akiket Isten ma vezet keresztül az igazi hit legnehezebb próbáin. És vájjon mi akadályozhat meg bennünket, amerikai magyar reformátusokat, hogy a depresszió idején ugyanezt el ne mondhassuk a magunk hitéletéről? JME az amerikai példa: az egyesült lutheránus egyházban azt állapítják meg, hogy az egyházi és hitéletet a depresszió mérhetetlenül előmozdította. Többen járnak templomba és több uj egyháztagot szereznek, mint az egyház történetében ezelőtt bármikor. Vájjon mi miért vagyunk hajlandók ahoz a magyarázathoz menekülni, hogy azért vagyunk kevesen a templomainkban, mert a gazdasági élet összeomlott? □ □ MEGÁLLAPÍTJÁK azt is, hogy az amerikai közegyházak az utolsó pár esztendőben több uj egyháztagot szereztek, mint az azt megelőző esztendők alatt. 1880 óta az egyházak lélekszámban való szaporodása minden egyes esztendőben felülmúlta az általános népesség szaporodásának arányát. □ □ UGY LÁTSZIK, a presbiterián egyház is keresztyén bátorsággal néz a jövő elé s holmi depressziók nem riasztják vissza Isten országának további terjesztésétől. Jellemző, hogy azon a zsinaton (General Assembly), amelyet nemrégen ez az egyház tartott a coloradói Denverben (ez volt a 144-ik évi zsinatja az egyháznak) — egyetlen egy olyan határozatot sem hoztak, amely visszavonulásra, a munkakör szűkítésére irányuló hajlandóságot árulna el. Ez a nagy közegyházunk is valószínűleg tudja azt, hogy az amerikai hadseregben minden elképzelhető csapatmozdulatra van valami trombita jel: egyedül a visszavonulásra nincsen! □ □ J^ABOR DAY, a munka napja előtti vasárnapon ezer és ezer amerikai igehirdető foglalkozott a nap jelentőségével. A protestáns egyhazak szövetsége külön erre az alkalomra való szózatot küldött szét az egyházaknak, a presbiterián egyház pedig tízezer papjának küldötte szét azt a körlevelét, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit követel meg a mai gazdasági helyzet az egyházaktól? Az egyházaknak kell hogy mondanivalójuk legyen a gondoktól gyötört világnak. Van is. És gondoskodnak is róla, hogy ez az üzenet eljusson azokhoz, akik hisznek az egyház minde- nekfölöttvaló hivatásában. □ □ Az EGYIK angliai közegyház ezévi evangelizáló konferenciájának ez a nagyszerű jelszava volt: “A menny kapui zárva maradnak azok előtt, akik EGYEDÜL akarnak bemenni.” — Vájjon fognak-e mellettünk állani olyanok, akiket mi vezettünk Istenhez? Vasváry Ödön.
