Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-08-13 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 mekbe, amint hivatkozott az elszakított országrészekben szerzett tapasztalataira. Beszélt az erdélyi nők nagy összefogásáról, akiknek néhány évvel ezelőtt még alig volt egy-egy nőegyesületük, ma pedig az erdélyi nőszövetségnek 30 ezer tagja van, s elmondotta, hogy miért látja szükségesnek itt Amerikában is az országos nőszövetség kifejlesztését. Az előadásokat nagy figyelemmel, mindvégig élénk érdeklődéssel kisérték a jelenlevők, s a nőszövetség kérdésében több felszólalás hangzott el. Az este folyamán Istentisztelet zárta be a konferenciát, melyen Dr. Takaró Géza Jézusnak a kovászról szóló példázatáról prédikált igen megkapó és épitő módon. ASSZONYOK AZ EGYHÁZI SAJTÓÉRT. Takaró Géza “zsinati jegyzeteiben,” lapunk múlt heti számában olvassuk, hogy a Reformed Church nagyszerű nőegylete, a Women’s Missionary Society, az utolsó három év alatt 6500 előfizetőt gyűjtött a bel- és külmissziói bizottság hivatalos lapjára, az Outlook of Missions-re. Nemcsak százezrekkel segítette a közegyház munkáját, hanem ezen a téren is munkálkodott s a számok mutatják, hogy gyönyörű szép eredménnyel. Mert amit az asszonyok igaz lélekkel kezeikbe vesznek: annak sikerülni kell. Magyar asszonyok! Magyar nőegyletek! Nem tudnánk ezt mi is megcsinálni? Ha csak felében, harmadában, tizedében is?... Nekünk éppen olyan drága, éppen olyan kedves az egyházi sajtó: vájjon a mi asszonyaink nem karolhatnák föl azt, ami a mienk?... Kérjük a nőegyleteket egyenként és összességükben is: foglalkozzanak lapunk ügyével gyűléseiken s lépjenek nyomába nagyszerűen munkálkodó angol nyelvű nőtestvéreiknek ezen a téren is. JEGYZETEK A ZSINATRÓL. (Folytatás a 3. oldalról) Dienes Barna, Melegh Gyula, Tóth Béla, Urbán József, Hady Albert, Bogár Károly, ifj. Dókus Gábor, Dókus Sándor és e sorok írója. Tehát a négy egyházmegye elnöke és lapunk szerkesztője jelenléte folytán bizonyos tekintetben reprezentatív jellegű volt ez a barátságos találkozás. Néhány fontos, aktuális kérdést meg is beszélt ez a rögtönzött értekezlet, de az a bajunk, hogy mire valamit keresztül is viszünk, már uj helyzettel találjuk magunkat szemben. Amig ezen nem segítünk, bizony jó néhány évi “chance”-re lesz szükségünk, hogy Dr. Schaeffer jóslatának délibábja az élet vizének valóságos forrásává legyen ... * * * CSAK RÖVIDEN jegyezzük fel a következőket. Szóvá tétetett, hogy egyes városokban ma is vannak gyülekezetek, amelyek két, sőt három különböző egyházmegyéhez tartoznak. (Mikor lesz már minden magyar egyház magyar egyházmegyében?) — Félévenként meg kell tartani a rendes egyházmegyei gyűléseket, a tavaszit a gyülekezetek életére vagy az e. m. érdekeire vonatkozó kérdések elintézésére, az őszit az egyház egyetemét illető tevékenységek megbeszélésére. — Addig is, mig az Exec. Com. az “erasure” helyetti uj rovatot bevezeti a statisztikai lapokra, tanácsos listát vezetni a “nem aktiv”tagokról, akik t. i. istentiszteletre nem járnak, úrvacsorát nem vesznek és nem adakoznak rendszeresen (tehát csak terhelik a gyülekezetei az apportionmenttel). — 42 uj, illetőleg módositott szakasz fog megjelenni az uj Con- stitutionban, amelyet “up-to-date” akartak emelni ezek által. Egyet újra visszaküldenek az e. m.- hez, azt, amely a nők választhatóságáról szól az összes egyházi tisztségekre, kivéve a lelkipásztorit. Akik úgy dolgoznak, mint pl. a W. M. S. tagjai, jogokra is méltán tarthatnak igényt az egyházban. — Az egyházi lapok egyesítésével még mindig nem előztek meg bennünket, magyarokat. — A társadalmi kérdésekről szóló terjedelmes jelentés meg fog jelenni a “Messenger”-ben, óhajtandó, hogy a lelkészek megfelelő módon használják fel munkájukban. — A következő zsinat helyének megállapításában nem történt döntés az Ev. Synod- dal válható egyesülés miatt. Ez a zsinat “ezüstjubileumot” fog ülni (a 25-ik triennium lesz) és a yorki egyház szeretné vendégül látni az 1834-35- ben itt tartott első istentisztelet emlékére. Takaró Géza. MAGYAR SZEMLE. UJ MAGYAR KÖNYV. Incze Gábor budapesti vallástanár szerkesztésében jelent meg ez év folyamán ötvenhét magyar református lelkész prédikációja. A könyv cime: Az Úr áldassék. Ha felhívjuk reá olvasóink figyelmét, azt azért tesszük, mert a sok hazai predikációs kötetek között különösen értékesnek tekintjük ezt a könyvet. Incze Gábornak nem ez az első könyve, melyet olyan módon szerkeszt, hogy különböző magyar lelkészek prédikációit gyűjti össze: már a negyedik ilyen kötet. Ez a szerkesztés rendkívül ügyes, mert egy nagyszerű, változatos prédikáció gyüjte-
