Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-01-23 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 CSENDES ÓRÁK. írja: Ujlaky Ferencz lelkész. A RÓZSÁK VÖLGYÉBEN JÁRTUNK? ÉNEK: XIX zsolt. 1, 2, “Az egek beszélik...” IMA: Megváltó Jézusain! Várakozva, segítségért, biztatásért sóvárogva, tekintek Rád. Mint tanítványaidnak a tengeren, úgy szólj nekem is: “Én vagyok, ne féljetek!” Szólj és jöjj segítségemre. Erezzem azit, hogy kezem kezedbela van, járj velem a hullámokon és akkor csend, békesség lesz szivemben. Ámen. BIBLIAOLVASÁS: II. Korinth. 13:13. Az istentisztelet vége felé jár. Az ének elhangzott, az ima utat tört az ég felé, a prédikációban mint eső és hó, tertmékenyitőleg hullott Isten beszéde. Jön a befejezés, az egésznek koronája. A gyülekezet lehajtott fejjel áll, a lelki- pásztor áldólag emeli fel kezeit és ajkáról hangzik az ősrégi apostoli áldás: “AZ UR JÉZUS KRISZTUSNAK KEGYELME; ÉS AZ ISTENNEK SZERETETE, ÉS A SZENTLÉLEKNEK KÖZÖSSÉGE MINDNYÁJATOKKAL. ÁMEN.” A gyülekezet csendben szétoszlik, az Isten házából ki-ki a maga hajlékába megy. Az apostoli áldás ott cseng a fülben, a szívben és áldólag biztat, az dsten minden ajándéka mindnyájatokkal közös, veletek van, a tietek. Az apostoli áldás, az istentisztelet végén fi- gyelmeztetőleg int: részt vettetek az istentiszteleten, lelketek megfürdött a Krisztus kegyelme, az Istennek szeretete és a Szentléleknek közössége, áldásaiban. Ez az áldás kell, hogy meglátszódják rajtatok, odakint az életben is éreztetni kell azt. Az apostoli áldás, az istentisztelet végén, arra int: örvendeztetek a Krisztus kimeríthetetlen kegyelmében, azért most már legyetek kegyelmesek ti magatok is! Isten jelenlétében voltatok, az Isten pedig szeretet, azért most már legyetek ti is jóindulatú, könyörülő, őszinte szeretettel embertársaitok iránt! Élveztétek a Szentlélek közösségét, legyetek most már ti is inspirálói, megeleve- nitői embertásaitoknak! Azt mondják, hogy az Egyesült Államok déli részén, a hol a rózsákat aker számra termelik, van egy völgy, a melyet a Rózsák Völgyének hívnak. A sok viruló, -illatozó rózsától úgy meg van telítve itt a levegő az erős, átható, rózsaillattól, hogy ha valaki végig megy a Rózsák Völgyén., rózsaillattal hatódik tele a ruhája, egész lénye, annyira, hogy az illat még napok múltán is érezhető. Ha a Rózsék Völgyében járt ember belép egy szobába, nem kell hogy mondja, az emberek mindjárt megérzik róla hogy hol járt. A templomban, az istentiszteleten, voltunk, A Rózsák Völgyében jártunk. Mikor kimegyünk a templomból megénzik-é rajtunk, hogy hol jártunk? Lesugárzik-é lényünkről, kicsendül-é beszédünkből az, hogy az Atya, Fiú, Szentlélek Isten társaságában, jelenlétében voltunk? Mily sokatmondó kifejezése ez az apostolnak: “Krisztus jó illatja vagyunk! ” “Élet illaltja!” II. Kor. 15—16. A tanítványokról megérezték az emberek azt, hogy Jézussal voltak. Mi rólunk megérzik-e? Az adja meg életünk értékét, az teszi becsessé ezt a cserépedényt testünket, hogy Krisztus lelke lakik benne, az Ö illata érezhető rajtunk. Egy perzsa legenda szerint a vándor egy darab agyagot talált. Oly kellemes volt, hogy hazavitte. Az édes illat betöltötte a szobát. A vándor nézi, nézi az agyagdarabot és igy szól: mi vagy té ? drágagyöngy? értékes kincs? valamelyik keleti kereskedőnek drága portékája?... Mi vagy? Az agyag megszólal: én csak egyszerű agyag vagyok ! Honnét van hát az a kedves, magával ragadó, illatod? kérdi a vándor. Barátom — feleli az anyag — a titok magyarázata az, hogy egy rózsával laktam együtt! Ha az Isten házában igazán Jézussal voltunk együtt, Vele laktunk, akkor az kell hogy érezhető legyen odakint is. Érezhető beszédünkből, érzésünkből, cselekedeteinkből. Ő értékessé, széppé, vonzóvá, teszi a legegyszerűbb életet is. Testvérem! az vagy-é az istentisztelet után, a mi, a ki előtte voltál? Ha hallod az apostoli áldást: Az Ur Jézus Krisztusnak kegyelme, az Istennek szeretete és a Szentléleknek közössége mindnyájatokkal! Á- men! Akkor jusson eszedbe mire int ez. Légy kegyelmes, légy szerető szivü, légy a Vigasztaló Szentlélek követe. Légy Krisztus jó illatja, a bűnre nézve halál illatja, az üdvözülőkre és a jóra nézve élet illatja! IMA: Édes Atyám! Mint a tanítványokról mindenek megismerték, hogy Jézussal voltak, add hogy isimerjék, érezzék meg én rólam is, hogy Tied vagyok, gyermekedként veled járok. Segíts én Isteneim, hogy kegyelmed, szereteted napjának sugara legyek, gyógyulást, áldást, biztatást árasztva magam körül. Add, hogy lehessek Krisztus jó illatja. Ámen. MIATYÁNK........ ÉNEK: 174 dics. 3, “Uram jóságod miként hálálhassam ?.......
